Az energiatakarékos ház

Az energiatakarékos ház

Bevallom, amikor a horgosi focimeccsen kollégám figyelmembe ajánlotta a témát, hogy passzív ház épül a településen, fogalmam sem volt, milyen is egy ilyen épület.

Utánanéztem, és kiderült, hogy a passzív ház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. Az év bármely napján 1 négyzetméter területen a fűtés erőssége nem mehet 10 watt fölé.


Nagy Olivér és felesége, Hien (a szerző felvételei)

Nagy Olivér, végzettsége szerint informatikusmérnök, hat évet Vietnámban dolgozott, majd feleségével, Hiennel és két kisfiukkal az idén májusban Horgosra költöztek. Olivér édesanyja háza mellett megvásároltak egy félkész épületet, ahol jelenleg az építkezés folyik.

— Korábban már hallottam arról, hogy léteznek passzív házak, de nem hittem, hogy én is belefogok egynek az építésébe. Gondolkodtam rajta, információkat szereztem, utánanéztem, hogyan működnek a gyakorlatban, és úgy éreztem: érdekesebb, ha nemcsak rendbe teszem a félkész ingatlant, hanem passzív házzá is alakítom. Sokkal kényelmesebb, hiszen bent mindenhol egyforma lesz a hőmérséklet, és a fűtés nem sok energiát vesz igénybe — mondta Olivér.

Az első passzív ház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institutot 1996-ban hozták létre szintén ebben a német városban. Azóta Európa-szerte (főként Németországban és Ausztriában) több mint 32 000 passzív ház épült. Az energiatakarékos házak Németországon kívül leginkább Ausztriában és Svájcban, valamint a skandináv országokban kedveltek, számuk rohamosan nő.


Olivér mutatja a fakeretet, melybe 45 centiméter vastag üveggyapot kerül

— Szerbiában és Vajdaságban sem elterjedtek még az ilyen típusú házak. Mivel az energia ára és minden, ami ehhez köthető, világszerte drágul, egy ilyen ház létesítése a használat során megtérül. Nincs nagy árkülönbség aközött, hogy az ember passzív házat vagy központi fűtéssel ellátott otthont épít. Tartalékfűtést készítek, tehát 2500 watt erősségű elektromos fűtést betonozok bele a padlóba, de csak minimális mértékben, azaz 1000 watt erősségig szeretném használni. Számítások szerint ez a fűtési mód kellemes hőmérsékletről gondoskodik a házban akkor is, ha a hőmérő higanyszála kint -30 fokot mutat. A másik fűtési megoldás a levegőcsere. A szellőztetés nem hagyományosan, azaz nyitott ablaknál, hanem szellőztetőrendszerrel történik, mégpedig úgy, hogy a kintről beáramló levegő a hőlégcserélő szerkezettel átveszi a szoba hőmérsékletét. Ezt javítani is lehet, ha a kintről bejövő levegőt 30 méter hosszan és 2 méter mélyen a föld alatt húzzuk be, mert így a talaj át tudja adni a 11-12 fokos téli hőmérsékletét a beáramló levegőnek.

A passzív és a hagyományos ház falainak anyaga lehet akár ugyanaz is, viszont a szigetelésnél egy különlegesség fedezhető fel. Olivérék betonalapra sziporex kövekből építik a házat, a belső helyiségben leástak egészen az alap aljáig.


Az épülő passzív ház

— A ház alapja 60 centiméterrel mélyebb a tervezett padlószinthez képest. Ott egy vékony réteg betont öntöttünk ki, majd vízálló szigetelés került rá, erre 12 centiméter vastag szigetelőanyagot, majd homokot tettünk, és végső betonréteget húztunk. Az épület külső részén is lementünk az alap aljáig, vályogszerű anyagot öntöttünk bele, melyre polisztirol került. Erre az alapra építjük jelenleg a fakeretet, melybe a 45 centiméter vastag üveggyapot hőszigetelés kerül. A háromrétegű, nem nyitható ablakok között argon gáz lesz, és a gipszkarton alapú mennyezetre is 50-60 centiméter vastag üveggyapot réteget teszünk. Ebben a hónapban elkészülünk a festéssel, a betonozással, november elején a lapozás következik, utána pedig már csak a ház bebútorozása marad hátra — mondta Olivér.

Kiemelte, hogy környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is ajánlott a passzív ház építése. Mindenkinek azt javasolja, hogy legalább 10 centiméter vastag hőszigetelő anyagot válasszon, ez nem jelentős összeg, viszont a hőmérsékleten rengeteget képes javítani. Számítása alapján a passzív házba befektetett eszközök a fűtés révén 5-10 éven belül megtérülnek. Mindent önerőből ért el, pályázási lehetőségeket nem vett igénybe. Elképzelése szerint hamarosan vállalkozásba fog, ekkor viszont már körülnéz a pályázatok világában.


A bejárat

Olivér, ahogy az írás elején említettem, hat évet Vietnámban dolgozott. 2013-ban a délkelet-ázsiai országból kapott egy állásajánlatot, mely annyira jól hangzott, hogy belevágott a nagy kalandba. Előbb azt tervezte, hogy fél évet tartózkodik kinn, amíg bele nem rázódik a nagyobb terhelésű oldalak fejlesztésébe, de végül a fél évből hat év lett.

— Délkelet-Ázsia terület és lakosság szempontjából is nagyon hasonlít az Európai Unióhoz azzal, hogy az unió GDP-je (bruttó hazai össztermék) tizenhatszor nagyobb, mint délkelet-ázsiáé. Egy német startupvállalat ottani leányvállalatában dolgoztam. Az ipar és a gazdaság rohamosan fejlődött, egyre több erőműre volt szükség, viszont ezzel párhuzamosan növekedett a légszennyezettség is. Szerettem Vietnámban, hiszen az emberek közvetlenek, mosolygósak, rendkívül békések, lazák. A hat év alatt egyetlen konfliktust sem láttam, a nézeteltéréseket képesek békésen megoldani.

Az üdítő és a vietnámi kifli elfogyasztása után néhány fotón megörökítettem az épülő passzív házat, majd azzal váltam el vendéglátóimtól, hogy az épület elkészülte után is teszek egy látogatást, és megnézzük, az elhangzottak hogyan is festenek a gyakorlatban.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az energiatakarékos ház
Riport
Az energiatakarékos ház
Riport
Facebook

Támogatóink