Az elektronikus zene kialakulása

Az elektronikus zene kialakulása

A dadaista mozgalom 1916-ban kezdi bontogatni szárnyait Hugo Ball, Marcel Janco, Richard Huiesenbeck és Tristan Tzara vezényletével. A művészek a zürichi Cabaret Voltaire-ben gyűlnek össze, és megvetik az alapjait egy új kommunikációs eszköznek, mégpedig a gondolatok és szavak után a hangoknak.

A hangoknak mint a legszabadabb, legletisztultabb és legőszintébb kifejezési formáknak. A hangok, amelyek segítenek leküzdeni minden gátat, amelyek a civilizációk között húzódnak. Beszéd-, hang- és zajfoszlányok elvont, absztrakt kompozíciói jelenítik meg a zenét mint társadalomkritikai eszközt. A leghíresebb dadaista művek Kurt Schwitterstől származnak, ilyenek pl. az Anna Blume (1919) és az Ursonate (1923).

Kurt Schwitters — Ursonate:

1919-ben a szintetizátor tovább fejlődik, illetve megszületik az első jobb változata, a Theremin, amely Leon Tyereminről kapta a nevét. A gép különleges darab volt, tulajdonképpen fizikai érintés nélkül, elektromágneses hullámokon keresztül generálódott a hang, a hangszín és a hangerő. Mégpedig úgy, hogy a hangszerből kiálló rádióantenna a dinamika vezérléséhez szolgált, a hangszer oldalából kiálló rúd pedig a hangmagasság vezérlésére. Ezért a művész, aki használta, a kezét az antenna és a kiálló rúd közelében mozgatta.

Leon Tyeremin az általa kifejlesztett hangszeren játszik:

A húszas évektől kezdve a mikrohangzásokra sorozatosan találtak fel különféle hangszereket. Jörg Mager (1921–1928) a sharaphont és az electrophont, Rene Bertrand a dynaphont (1927) vagy  Pierre Toulon a cellulophont (1927). Laurens Hammond 1929-ben megépíti a Hammond orgonát, a novachordot és a solovoxot.

Habár az eddigiekben nemegyszer szó esett a szintetizátorokról, mégis maga az angol synthesiser elnevezés először 1929-ben került a köztudatba, mégpedig Givelet és Coupleux hangszere kapcsán, melyet lyukasztott papírtekercsek irányítottak. Még ugyanebben az évben Peter Lertes elkészíti a hellertiont, amely tulajdonképpen az egyik legelső olyan elektronikus hangszer, melyet ujjlapokkal látnak el. Az ujjlapok pedig nem voltak mások, mint fémből készült, lapos ellenállásszalagok bőrrel bevonva, melyeket, ha lenyomunk, elindul, illetve kialakul a teljes áramkör. Ehhez hasonló próbálkozásra, mármint ujjlapokkal ellátott elektronikus hangszer kifejlesztésére, 1932-ben Oroszországban is volt példa. Ott Rimsky Korsakow emiriton néven fejleszt ki egy hangszert.

1930-ban már Tyeremin is újítással rukkol elő, kapcsolatba lép Henry Cowellel, és bemutatják a ritmikus teremint, a rhythmicont, amely képes volt 16 különféle ritmust három szakaszban egyidejűleg játszani.

A sok hangszer és azok fejlesztése után feltehetnénk a kérdést: mi a helyzet a hanglejátszókkal? A fonográf ugyebár már régen létezik, de egészen 1935-ig kellett várni az újabb nagy dobásra, a magnetofonra, avagy a szalaglejátszóra. A feltalálás nemes tettét pedig a German General Electric Company (AEG-Allgemeine Elektrizitatsgesellschaft) követte el, pontosabban megvásárolta a szabadalmat a feltalálótól, Fritz Pfleumertől.

A világhírű BASF céget 1865-ben Ludwigshafenben alapították, és az alapítás után 9 évvel az Egyesült Államokban is kiterjesztették. A cég 1940-ben piacra dobja a műanyag alapú (acetát) audioszalagot.

John Cage — Imaginary Landscape No.1:

Közben az alkotóművészet is követi a hangszerek fejlődését, és egyre több értékes kísérlet és kompozíció kerül napvilágra. A művészek egyik legkísérletezőbb figurája John Cage volt, aki 1912-ben született Los Angelesben és főképp a dadaista mozgalom, illetve Edgar Varese hatására kezdett alkotni. 1939-ben kidolgozta az Imaginary Landscape sorozat első no.1 című munkáját. A munka meghatározó darabja és katalizátora lett az ún. electro acustic műfajnak, melyre jellemző a matematikai alapú komponálás, a gépi alapú zajokkal, illetve zörejekkel végzett kísérletezés és a frekvenciagenerátor használata, mellyel a különféle sebességi fokozatokat lehetett beállítani.

(Folytatjuk)


 

 


 

 

Címkék: elektronikus
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az elektronikus zene kialakulása
Zene
  • OTS
  • 2017.10.11.
  • LXXII. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink