Mindannyian elfogadjuk az örök igazságot: az egészség nem minden, hanem a mindennél is több. Valószínűleg lesznek olyanok is, akik április 7-én, az egészség világnapján elgondolkodnak, vajon mit tettünk/teszünk megőrzése érdekében.

Mivel jeltelen, lehet, hogy egy ideig nem is kell érte semmit tennünk, idővel mégis megromolhat. Az egészség ízét a betegség adja. Azt mondják, az egészség nem más, mint a betegség hiánya, tehát mindenki egészséges, aki nem beteg. Pontosabban megfogalmazva (WHO): „Az egészség a teljes testi, mentális, szociális és spirituális jóllét állapota. A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget.” Az egészség tehát a szellemi, testi, lelki egészség állapotának az egyensúlya. Érdekében négy fő életterületen kell harmóniát teremtenünk: önmagunkkal, az embertársainkkal, a természettel és a természetfelettivel. Ahhoz, hogy embertársainkkal alapkérdésekben ki tudjuk építeni, meg tudjuk tartani a kontaktust, alkalmazkodni kell a kapcsolati etika szabályaihoz: betartani az emberek közötti igazságosságot, a kölcsönös megbízhatóságot, egymásnak és az egymásért való kölcsönös felelősséget. Ezek az emberi létezésnek az alapkérdései, melyek tudattalan szinten is befolyásolják az emberek közötti összeköttetést. Olyan társadalmi normák, amelyek nagyon régtől és nagyon mélyen bennünk vannak, miközben folyton hatnak ránk. Aki ellenük vét, az nemcsak a másik ember és a közösség ellen vét, hanem főleg önmaga ellen, mert lassan kiürültté, súlytalanná válik, stagnálnak az emberi kapcsolatai, majd idővel meg is szűnnek. Mivel az ember társas lény, ha hosszabb ideig nem érintkezik másokkal, az rossz hatást fejt ki rá. Mindannyian keressük a hozzánk hasonlók — vagy éppen ellenkezőleg, az izgalmasan eltérők — társaságát. Lehetőleg olyanokét, akikkel van valamilyen közös érdeklődési pontunk, mely módot ad a beszélgetésre, a szabadidő eltöltésére. A kapcsolati etika megszegése miatt fellépő társadalmi elszigetelődés, önbüntetés idővel testi vagy lelki tünetekben jelenik meg, mivel a pszichében lévő baj a testbe nyomódik bele. Ha felszaporodik azok száma, akik megszegik a kapcsolati morált, az az egész társadalomban bonyodalomhoz vezet.

Az egészség érdekében belső harmóniát kell teremtenünk. A tartósan stresszes érzelmek megbontják az egyensúlyt: például a szorongás vagy a düh következtében a test képtelen megfelelően funkcionálni, és például szabálytalanná válik a szívritmus. Negatívan befolyásolja az egészséget, az agyműködést, az idegrendszert, a teljesítőképességet és a közérzetet is. Az olyan érzések, mint például a szégyen, a bűntudat, a harag, a neheztelés, az elutasítottság vagy a sértettség, károsítanak bennünket, főleg, ha hosszabb időn át vagyunk kitéve a hatásuknak. A belső diszharmónia tehát hosszú távon súlyos következményeket okoz: a mentális, lelki, fizikai egészség romlásához vezet. Ezzel szemben a pozitív érzelmek, mint az elismerés, a hála, a nagyrabecsülés, a törődés, az öröm vagy a gondoskodó szeretet a szívritmus mintázatát szabályossá változtatják.

Mégis az egészséget befolyásoló legnagyobb erő a világon a gondolat. Szinte lehetetlen kedvező egészségfenntartó szokásokat kialakítani, ha van néhány olyan gondolat, amely megakadályozza, hogy a megfelelő módon álljunk hozzá az életünk megváltoztatásához, egészségünk megőrzéséhez. Naponta körülbelül 60 000 gondolat születik meg elménkben. A kutatások szerint a felmerülő gondolatok a legtöbbször sajnos negatívak, mi több, legnagyobb részük tévhiteken alapul, mégis automatikusan azonosulunk velük, így működtetik és rombolják az életünket. Gyakran nem is látjuk az összefüggéseket a gondolatok, az érzések és a közérzetünk között. Igyekeznünk kell felülkerekedni az egészséget, életminőséget bomlasztó negatív gondolatokon, mert befolyásolják a döntéseinket, kapcsolatainkat, bármit, amit szeretnénk elérni.

Miért nem tudunk szabadulni a negatív gondolatainktól? (Igenelet.hu)

A gondolatoknak hatalmuk, energiájuk van, és a világon minden (a gondolat is) rezgésekből tevődik össze. A testünk nem más, mint rendezett energia- és információmintázat, mely rezgéseket bocsát ki magából, illetve fogad be a környezetből, melyek információkat hordoznak magukban. „A gondolatok ugyan egyik pillanatról a másikra elillannak, de erőteljes hatással lehetnek agyunkra és testünkre” — állítja Jo Marchant. Az agyhoz hasonlóan a szív is elektromos és mágneses hullámokat bocsát ki, ráadásul az agynál sokkal aktívabban teszi. Az általa keltett elektromos hullámok 100-szor, a mágneses hullámok pedig 5000-szer erősebbek, mint az agy esetében.

A szív mágnese ereje (szívkoherencia)

A szív a hit, a remény, a szeretet, az öröm és az ezekkel ellentétes hajlamok székhelye. A szív és az agy állandóan társalog egymással, ami kihat a tudatunkra, arra, hogy miként érzékeljük világunkat. Ha például valaki olyan pozitív érzelmet érez, mint a hála, a szeretet vagy a megbecsülés, akkor a szív szétáradó pozitív üzenetet bocsát ki. Tőle ered a testben létrejött legnagyobb elektromágneses erő, így ha megtanuljuk megváltoztatni érzelmeinket, ezzel együtt a szív által kisugárzott mágneses mezőbe küldött információkat is megváltoztatjuk, ami hatással lesz a körülöttünk lévőkre. Amíg a fény másodpercenként 186 000 mérföldes sebességgel terjed, addig a gondolat pillanatok alatt, idő igénybevétele nélkül halad. A gondolataink elektromos jelet küldenek a körülöttünk lévő térbe, és mágnesként vonzzák hozzánk az eseményeket, rendkívül erősek, akár pozitív, akár negatív természetűek. A gondolat csupán gondolat, teremtő-romboló erejét abból az energiából meríti, amellyel felruházzuk. A negatív gondolatok tönkretehetik a legszebb álmainkat, nemcsak megbetegíthetik a testet, de akár meg is ölhetik. Bibliai kifejezéssel élve: „bennük élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,28). A rezgések biológiai és élettani változásokhoz vezetnek a szervezetben. Csak akkor lesz erőnk és hatalmunk gondolatainkat, sorsunkat alakítani, ha megtanuljuk, hogy minden hatalom belőlünk fakad, és nem a külvilágból ér bennünket. Az egészségünk és a boldogulásunk érdekében képesnek kell lennünk felülkerekedni a negatív gondolatainkon, még akkor is, ha ez sok munkát igényel. Más szóval, ha sikerül akár már kismértékben is növelni a pozitív gondolatok számát, jelentős javulást érünk el egészségünk alakulásában. Elgondolkodtató Albert Einstein véleménye: „Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat, vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat.”

A szív által létrehozott elektromos és mágneses mezők összeköttetésben állnak a testünk szerveivel (Universallifetools.com)