Ez a párbeszéd hangzott el a Vöröskereszt elsősegély-bemutatóján a Horgosi Művelődési Házban, Az Egészség Hete elnevezésű rendezvény keretében az előadást tartó aktivisták és a közönség soraiban ülő általános iskolások között. Mint kiderült, sok tévhit él a gyerekek körében, keveset tudnak arról, hogy miként kell olyan egyszerű és gyakori sérüléseket ellátni, mint például a horzsolás vagy a kartörés, illetve az említett orrvérzés. És bár csillogó szemekkel, olykor feszélyezetten nevetgélve vagy nagyokat mosolyogva figyelték a szakszerű bemutatót, kérdezni nem mertek. Három kis nagylánnyal — hatodikosokkal — én is elbeszélgettem, és bizony szomorú következtetésekre jutottam: a gyerekeknek igazából nincs kinek feltenniük a kérdéseiket, hiszen a tanórák tananyagához nem kötődik az egészségügy vagy az elsősegély, odahaza pedig vagy nincs idő, vagy nincs meg az a bizalmi légkör, amelyben ezek az egyszerű, oly fontos dolgok felmerülhetnek. A lányok elmondták, jobbára az internetről tájékozódnak, vagy egymás között beszélik meg a dolgokat, esetleg olyan „lányos kérdésekben”, mint a menstruáció, kapnak otthon édesanyjuktól ilyen-olyan válaszokat, néhol az idősebb testvér vagy a barátnő lehet a mentsvár, mindez azonban nem kielégítő számukra. S bár egyikük volt már elsősegély-tanfolyamon, amikor arról kérdeztem, az ott tanultakból mi maradt meg a fejében, csak nagyokat mosolygott, és azt felelte, bizony, inkább a barátkozós programokra emlékezik, semmint a hasznos információkra. Később kiderült, egyikük sok-sok fontos, apró egészségügyi fogást ismert — csak idő kellett ahhoz, hogy megnyíljon, és minderről beszélni tudjon. Az előadáson azonban akadt néhány kevésbé szégyenlős gyerek is, aki örömmel sorolta fel a Vöröskereszt munkatársának kérdésére, hogy mi mindennel foglalkoztak az elsősegélynyújtó táborban.

Együtt mozgott a falu apraja-nagyja

— Életet tudtok menteni, ha megtanuljátok az elsősegélynyújtás alapjait — mondta az előadáson részt vevő gyerekeknek a Vöröskereszt munkatársa. — Ha idejében felfedezzük a sérülést, ha idejében ellátjuk, ha csak annyit teszünk, hogy odamegyünk a sérülthöz, és bemutatkozunk, megpróbáljuk megnyugtatni, már az egy pozitívum, azzal már megmenthetjük az életét. Kabók Zsuzsanna, a Vöröskereszt horgosi helyi szervezetének titkára harminc éve tevékenykedik ebben a feladatkörben, és az iskolában tanítónőként dolgozik. — A következő hónapban szeretnénk megszervezni a 12 és 20 órás tanfolyamunkat az általános iskola felső tagozatos diákjai számára, ha lesz elég jelentkezőnk. Fontos lenne, hogy az elsősegélynyújtás alapjait mindenki ismerje, hogy ne féljünk odamenni ahhoz, aki megsérül, hogy tudjuk, a mentőszolgálat telefonszáma 194, és ha bajba jutott emberrel találkozunk, ki tudjuk hívni a mentőket. 

Önkéntes véradást is szerveztek Horgoson az egészség világnapja alkalmából

Konc Ilona, a helyi Kárász Karolina Általános Iskola kémia szakos tanára, osztályfőnöke tizenkilenc ötödikessel érkezett a rendezvényre, s nagyon örült annak, hogy két tanítványa is önként vállalta, „sérültként” besegít a Vöröskereszt aktivistáinak az előadáson.

— Feltételezem, hogy ők majd az elsősegélynyújtó tanfolyamra is jelentkeznek. A biológia szakos kolléganővel éppen az előbb beszélgettünk arról, hogy a mai gyerekek milyen kevés információhoz jutnak az egészségüggyel kapcsolatban, az iskolában és otthon is, pedig információdömping éri őket a mindennapokban, de mégis, sokkal fontosabb témák vannak számukra az életben. Benne élnek a virtuális világban, de én úgy érzékelem, a való élet ezen kívül reked. Régebben az oktatásban kiemelt helyet kaptak az egészségüggyel, az elsősegéllyel kapcsolatos témakörök, most szinte semmi sincsen. Jelenleg ez az előadás úgyszólván az osztályfőnöki óra, és úgy tervezem, a következőn kibontjuk majd ezt a témát, megbeszéljük a diákokat érdeklő kérdéseket — részletezte.

Elsősegélynyújtó bemutatót tartott a Vöröskereszt a felsősöknek

Április 7-e az egészség világnapja, a Horgosi Művelődési Ház ebből az alkalomból szervezett egész hetes programsorozatot — nyilatkozta Sós Nóra, az intézmény programkoordinátora.

— Rá szerettük volna irányítani a falu lakosságának a figyelmét a világnap, illetve az egészség fontosságára. Nemcsak az óvodásokat és az iskolásokat kapcsoltuk be a rendezvénybe, hanem a többi korosztályt is, a fogadtatás pedig remek volt. Az első napon falutornát tartottunk, huszonöt perces intenzív mozgással, és kivétel nélkül minden résztvevő élvezte, nagyon jó látványt nyújtottunk a falu központjában. Keddre véradást szerveztünk, szerdán pedig a Vöröskereszt magyarkanizsai munkatársai tartottak elsősegély-bemutatót. Csütörtökön a depresszióról beszélt Kasza Anna, a Magyarkanizsai Egészségház pszichológusa. Kutatások bizonyítják, hogy lakosságunk igencsak hajlamos a depresszióra, és erre a koronavírus-járvány még inkább „rásegített”, egyre többeknél fedeznek fel — már gyermekkorban is — erre utaló jeleket, így bizony volt létjogosultsága a világbetegségnek számító depresszió megelőzéséről, korai felfedezéséről és a megoldásokról beszélgetni. Pénteken Ringató-foglalkozást tartottunk a legkisebbeknek. A rendezvénysorozat keretében alkalmi kiállítás is nyílt.

A rendezvénysorozat egyik népszerű programja: előadás a depresszióró (fotók: A Horgosi Művelődési Ház)

Az Egészségügyi Világszervezet minden évben április 7-én ünnepli az egészség világnapját, a szervezet 1948. évi megalakulására emlékezve. A globális kampány keretében a WHO évente egy-egy olyan, egészséghez kapcsolódó kihívásra fókuszál, amelynek globális hatása, jelentősége van. Az idei rendezvénysorozat mottója A mi bolygónk, a mi egészségünk, hiszen a világszervezet 2022-ben a globális figyelmet azokra a sürgős intézkedésekre összpontosítja, amelyek az emberek és a bolygó egészségének megtartásához szükségesek, valamint elősegítik a jóllétre fókuszáló társadalmak létrehozására irányuló lépéseket. A WHO becslései szerint évente több mint 13 millió halálesetért az elkerülhető környezeti okok a felelősek. Ebbe beletartozik a klímakatasztrófa, mely a legnagyobb olyan fenyegetés az egészségre, amellyel az emberiség valaha szembekerült.