Az aradi vértanúkra emlékeztek Magyarkanizsán
Fehér Márta
2020.10.06.
LXXV. évf. 40. szám
Az aradi vértanúkra emlékeztek Magyarkanizsán

„Merítsünk erőt az aradi vértanúk hazáért, embertársaikért tudatosan és megfontoltan hozott áldozataiból, emberi nagyságuk pedig szolgáljon példaként” — hangzott el a Nagytemetőben megtartott önkormányzati megemlékezésen.

Az aradi vértanúk emlékművénél Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere és helyettese, Nebojša Rakić koszorúzott, továbbá Magyarország szabadkai főkonzulátusa nevében dr. Kaizinger Tibor első beosztott konzul, a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Bajusz Koncz Ágnes, Magyarkanizsa Helyi Közössége nevében Berec Sándor és Mányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében Lackó Róbert, a párt intézőbizottságának tagja, a VMSZ községi szervezete nevében Huzsvár Ervin elnök és Újvári Zsombor tag, a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézményből pedig Körmöci Valéria igazgatóhelyettes helyezte el a koszorút.

Kávai Szabolcs történész beszédében elmondta, meggyőződése, hogy az aradi vértanúk életútja által közelebb tudja hozni a hallgatósághoz az októberi gyásznapot. Két évvel ezelőtt Vécsey Károlyról, tavaly Damjanich Jánosról szólt, ezúttal pedig a délvidéki kötődésű Kiss Ernő életét tárta fel.

— A nagybirtokos, örmény—magyar származású család földjei a Bánságban voltak. Kiss Ernő katonai pályára lépett. Az addig feltétlen királyhűségéről közismert magyar nábob életét az 1848-as forradalom gyökeresen megváltoztatta. A történelemformáló napokban szülőföldje közelében, Nagykikindán teljesített szolgálatot. Az első naptól kezdve az új felelős magyar kormány szolgálatában állt. Szükség is volt a tapasztalt tisztekre, hiszen éppen itt, a déli végeken kezdődtek a harcok. A bécsi kormány által alattomosan fellázított szerb csapatok ellen aratta első győzelmét a nemzetőrökkel megerősített magyar honvédség. 1848. szeptember 2-án Kiss Ernő parancsnoksága alatt a magyar csapatok elfoglalták a Tisza bal partján felépített perlaszi szerb sáncot, Titellel szemben. Ebben a csatában 5000 magyar és ugyanennyi szerb katona csapott össze. A kiváló hadvezetés, a fegyelmezettség, valamint a tüzérség és a gyalogság összehangoltsága döntötte el a csata kimenetelét. Kiss Ernő személyes bátorságával magával ragadta altisztjeit és katonáit is. Később a temesvári ütközetben három lovat is kilőttek alóla, de ő sértetlenül végigharcolta a csatát. Katonái körében az a legenda terjedt el róla, hogy nem fogja a golyó. Később az aradi kivégzésen is túlélte az első sortüzet. Két golyó elkerülte, a harmadik csak a vállát horzsolta. Végül hóhérai közvetlen közelről lőtték főbe. A kivégzésekor ötvenéves tábornok földi maradványai többszöri újratemetés és viszontagság után az általa alapított eleméri templomkriptában nyertek nyugalmat.

A Cifraszűr vegyes kórus előadásában a megemlékezés hagyományosan a magyar himnusszal kezdődött, majd a Szózattal ért véget. Fellépett még Asztalos Alfréd zenetanár. A nemzeti gyásznap alkalmából ft. Horváth Ákos káplán tartotta meg az alkalomhoz illő egyházi szertartást.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..