Az animejelenség

Az animejelenség

A kereskedelmi televíziózás beköszöntével Magyarországon egy új, mondhatni, sokkal intenzívebb, egyszersmind töményebb szórakoztatóblokkot kezdtek sugározni a gyerekeknek. Szombat és vasárnap délelőttönként az RTL Klub valamint a TV2 műsorkínálatában hasonló színvonalú, új rajzfilmek jelentek meg. Ebben az időben, tehát a 90-es évek végén jelent meg Magyarországon az anime, azaz a japán animációs film. A Magyarországon bemutatott első animesorozat a Dragon Ball volt.

A Dragon Ball alapvetően különbözött az addigi rajzfilmes trendektől. A „rajzfilmes erőszak” fogalma új értelmet kapott általa, semmihez sem hasonlított ugyanis, amivel addig a tévénéző gyerekek találkozhattak. Az anime a kicsik körében hatalmas sikert aratott, a szülők és az addigra már felcseperedő generációk azonban tanácstalanul álltak az újdonság előtt. Tanárok és szülők kezdeményezésére petíciókat nyújtottak be ellene, a részek többsége ugyanis első ránézésre csupán a harcról, a gyilkolásról és a halálból visszatérő hősökről szólt, akik gigászi küzdelmek során pusztultak el és születtek újjá — mindezt kendőzetlen erőszakkal és vérrel körítve.

Érthető volt az aggodalom, hiszen egy új jelenséggel kerültek szembe a tévénézők.

Nem állíthatjuk, hogy az anime addig nem volt jelen az amerikai piacon, és hogy nem szerepelt a videokölcsönzők kínálatában, de inkább underground műfajnak számított. Az Akirának köszönhetően — mely egy posztapokaliptikus történet a jövő gigakorporációinak uralmáról a neondzsungellé átalakult Neo-Tokyóban — az amerikai közönség ámulatba esett, és követelte a hasonló alkotásokat. Az Akira jó helyen volt jó időben. A nyolcvanas évek végén példátlan érdeklődés övezte a tudományos-fantasztikus filmeket, és a nevezett azáltal, hogy új megközelítést alkalmazott, sokak számára rendkívül szórakoztató és újszerű volt.

Ezzel a japán rajzfilm betört a nyugati piacra, és sorra jelentek meg a legkülönbözőbb egész estés filmek és sorozatok. Ekkor már szinte elmosódott a határ a gyermekeknek és felnőtteknek szánt alkotások között, holott Japánban a kezdetektől létezett egy alkalmazott koncepció, mely megkülönböztette ezeket a rajzfilmeket aszerint, hogy pontosan mely korosztálynak is szólnak. Az Akira még nem volt túlságosan erőszakos vagy alpári. Pontosan annak a korosztálynak szólt, amely piedesztálra emelte. A Japánban minden igényt kielégítően felépített rendszer Nyugaton összeomlott: kiskorú gyermekek ugyanazt az animét látták a kereskedelmi televíziók műsorában, amelyet Japánban csak tizenhat éven felülieknek szántak. Ezért az anime alműfajai a legkülönbözőbb korosztályokhoz jutottak el.

A nyugati médiában nem voltak korhatáros rajzfilmek, az anime pedig témában és kivitelezésben pontosan ugyanolyannak tűnt, mint egy szokványos rajzfilm, melyet egy hat év feletti kisgyermek is megnézhet. A kilencvenes évek végén Magyarországon sem szenteltek különösebb figyelmet a rajzfilmek kategorizálásának, ezért a legkisebbek olyan szintű és mennyiségű erőszakkal találkoztak egy-egy Dragon Ball-epizódban, mint amilyet a felnőttek csak mozifilmekben láthattak. És akkor még nem beszéltünk a valóban naturalista animékról, melyek bővelkednek erotikus, rosszabb esetben pornográf jelenetekben.

Magyarországon egyre több követője van a japán animének: az utóbbi néhány évben azonban a legnépszerűbb kereskedelmi csatornák műsorkínálatában mégsem szerepel túl sok anime. Úgy látszik, véget ért az a bizonyos hőskor, és az a törekvés is alábbhagyott, amely a japán rajzfilmeket a mainstream műsorok közé kívánja, kívánta emelni. Az anime tőlünk nyugatabbra töretlen népszerűségnek örvend, és a japánok által futószalagon gyártott történetek Németországban vagy Amerikában immár tematikus televíziós csatornákon kísérhetőek figyelemmel.

A kicsiknek és a felnőtteknek szánt japán animációs filmek értelmezését gyakorolni kell. Hiába vagyunk nyitottak az újra, az ismeretlenre és a konvencióktól jócskán eltérő alkotásokra, az anime megértése legtöbb esetben teljes odafigyelést és átlényegülést igényel. Olyan, mint átállni egy másik sínpárra, egy, a sajátunktól teljesen eltérő gondolatmenetre. A leghíresebb japán animációk sikere pedig abban rejlik, hogy az átállás, az átszellemülés számos esetben talán nem is olyan megerőltető.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Mozaik rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az animejelenség
Mozaik
  • Csermák Zoltán
  • 2019.09.18.
  • LXXIV. évfolyam 37. szám
Az animejelenség
Mozaik
  • Csermák Zoltán
  • 2019.07.11.
  • LXXIV. évfolyam 28. szám
Facebook

Támogatóink