A mesterséges intelligencia (MI) mára eljutott arra a fejlettségi szintre, hogy egyetlen CT-felvétel alapján évekkel előre megjósolja a szívroham kockázatát. Ez a technológiai áttörés új távlatokat nyit a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerésében és hatékony megelőzésében.
A Case Western Reserve Egyetem, a University Hospitals és a Houston Methodist kutatói egy új MI-alapú modellt fejlesztenek, mely a CT-felvételeket elemezve képes pontosan előre jelezni a szívroham vagy más szív- és érrendszeri események kockázatát és azok bekövetkezésének időpontját is. A CT-vizsgálatok nemcsak az artériák, hanem a szív, a tüdő, az izmok és a máj állapotát is rögzítik. A kutatók célja, hogy a mesterséges intelligencia ezeket az összetett adatokat is figyelembe véve készítsen személyre szabott előrejelzéseket, megtalálva a rejtett kockázati tényezőket. A projektum fontosságát jól mutatja, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete támogatás formájában összesen 4 millió dollárt ítélt meg a kutatásra. Ez a fejlesztés pedig új standardot teremt a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében, forradalmasítva a betegellátást olyan prediktív modellek létrehozásával, amelyek a képalkotó adatokat klinikai és demográfiai információkkal kombinálják
A kutatásban részt vevő szakértők szerint az MI-modell az életkor, a testösszetétel, a csontsűrűség és a zsigeri zsír elemzésével pontosabb kockázatbecslést tesz lehetővé, ezáltal pedig lehetőséget ad az orvosoknak arra, hogy idejében beavatkozzanak, és személyre szabott megelőző kezelési stratégiákat dolgozzanak ki. A modell beépülhet a kórházak meglévő diagnosztikai rendszereibe, és nemcsak gyorsabb, hanem költséghatékonyabb megoldás is lehet a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerésére.
Forrás: MIT CSAIL
A mesterséges intelligencia nemcsak a szívbetegségek előrejelzésében hozhat áttörést, hanem más egészségügyi területeken is. Az MIT és a Massachusettsi Általános Kórház kutatói például hasonló elven működő MI-rendszert fejlesztenek a mellrák előrejelzésére. Az MI-alapú modell képes egy mammográfiás felvétel alapján akár öt évvel korábban jelezni a daganat kialakulásának kockázatát. A felfedezés olyan technológiákon alapszik, mint a Google AI, mely 99%-os pontossággal képes felismerni az áttétes rákot röntgenfelvételeken, illetve az Alphabet DeepMind, egy olyan gépi tanulásra képes mesterséges intelligencia, amely az emberi teljesítményhez hasonló szintet ér el. A hagyományos mellrákszűrési módszerek sok esetben nem elég pontosak, az MI-alapú diagnosztika viszont nemcsak a betegségek felismerésében segít, hanem a kezelés hatékonyságát is növelheti. Az egyre fejlettebb algoritmusok képesek a páciensek adatainak elemzésére, és javaslatokat tehetnek a legmegfelelőbb terápiás lehetőségekre. A kutatócsoport szerint a mesterséges intelligencia különösen nagy segítséget nyújthat azokban az országokban, amelyek radiológushiánnyal küzdenek. Rámutattak, hogy számos államban, még az Egyesült Királyságban és Svédországban is, hiány van mellradiológusokban, ráadásul a mammográfiák értelmezésére alkalmas szakemberek képzése több mint egy évtizedet vesz igénybe.
A mesterséges intelligencia szerepe az orvostudományban folyamatosan bővül, és a technológia fejlődésével egyre több területen segíthet a betegségek korai felismerésében. A személyre szabott MI-alapú diagnosztika nemcsak életeket menthet, hanem hosszú távon az egészségügyi ellátórendszerek terheit is csökkentheti.
Ha a most folyó kutatások sikerrel járnak, hamarosan új korszak köszönthet ránk a betegellátásban, egy olyan világ, ahol az MI nemcsak életet menthet, hanem a gyógyulást is gyorsabbá és hatékonyabbá teheti.
Forrás: DALL-e
