Az Egyesült Államok választott
Talpai Lóránt
2020.11.19.
LXXV. évf. 47. szám
Az Egyesült Államok választott

A média vagy az amerikai polgárok döntötték el az elnökválasztást?

Nem túlzás azt állítani, hogy az amerikai elnökválasztás nemcsak az Egyesült Államok polgárait, hanem az egész világot is erőteljesen megosztotta. Valódi, szinte vérre menő küzdelem volt, mely főként a rendkívül kiélezett társadalmi feszültségekből adódott.

Maga a választás jóval szorosabb volt a vártnál, mivel még az elemző- és a közvélemény-kutató cégek többsége sem számított arra, hogy Donald Trump meg tudja szorongatni Joe Bident. Kétség sem férhet hozzá azonban, hogy meg tudta, sőt, a választási eredmények összegzésének első szakaszában még előnyre is szert tett. A történet itt kezdett el bonyolódni, ekkor feszültek ugyanis végérvényesen egymásnak a felek.

Ki csalt, ki mennyit csalt, melyik államban történt a legtöbb visszaélés, hogyan manipulált percről percre a média, melyik jelölt szavazatai között több a legális, és végül, de nem utolsósorban, mi a helyzet a rendkívül vitatott levélszavazatokkal? Ilyen kérdések sorjáznak azóta is, többnyire megválaszolatlanul. Dr. Magyarics Tamás külpolitikai szakértővel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékének vezetőjével és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének kutatójával próbáltunk választ találni néhány kérdésre.


Dr. Magyarics Tamás

* Rendkívül zavaros volt az elnökválasztás elő- és utóélete is, talán sosem látott mértékben feszültek egymásnak a felek, és talán sosem volt ennyi visszaélés egy amerikai választáson. Lehetséges mindezt röviden összegezni?

— Az amerikai társadalom a végletekig polarizálódott az utóbbi években, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ez a folyamat már a ’80-as években elkezdődött. Ezért a két fél a másik oldalt ellenségnek tekinti. A demokraták például Donald Trump 2016-beli győzelmét illegitimnek tartották. A republikánusok pedig a demokraták jelenlegi győzelmét a szocializmus diadalaként élik meg, főként azért, mert Joe Biden a Demokrata Párt baloldalának, az úgynevezett progresszíveknek a foglya. A republikánusok mindezt, azaz egy teljes mértékű balratolódást csak a szenátusban megszerzett többséggel akadályozhatják meg. A többség azonban kérdéses, és csak a jövő év elején válik letisztulttá a kép, mivel Georgia állam választási szabályai szerint csak abszolút többséggel kerülhet egy jelölt a szenátusba. Jelen esetben senkinek sincs abszolút többsége, ezért vélhetően megismétlik a választást. Ha a két szenátusi hely közül az egyiket sikerül elnyerniük a republikánusoknak, abban az esetben többségük lehet a szenátusban, és ezáltal akadályokat gördíthetnek a demokraták által elképzelt, rendszerszintű átalakítások elé. Például a legfelsőbb bíróság létszámának a kibővítése, az egészségügyi rendszer átalakítása vagy Washington főváros és Puerto Rico államként való beemelése elé (mindez egyébként újabb négy szenátori helyet hozna a demokratáknak). Ami a csalásokat illeti, tény, hogy ezen az elnökválasztáson a szokásosnál is több visszaélés történt. Visszásságok valójában mindig is előfordultak, főként a helyi sajátosságokból adódóan, illetve azért is, mert minden állam külön szervezi a voksolást. Mindezek mellett a választói névjegyzékek sem túlságosan frissek, ezért is volt annyi gond a levélszavazatokkal.

* Trump véleménye szerint lassan a média írja a választási szabályokat, és a legnagyobb hírcsatornák döntik el, hogy kit kiáltanak ki győztesnek. Ebben mennyi igazság van?

— Kétségtelen, hogy a média szinte ellenőrizetlenül óriási befolyásra tett szert az elmúlt években. Trumpnak 2016-tól hatalmas ellenszélben kellett politizálnia, mivel a média döntő része liberális világnézetű. Az olyan országos televíziócsatornák, mint a CNN, az NBC, a CBC vagy az MSNBC mindenképp. Csak a Fox képviseli (részben) a másik oldalt. Az országos lapok — New York Times, Los Angeles Times, Washington Post — szintén egyoldalúak. Az új médiakonglomerátumok, mint a Google, a Twitter vagy a Facebook, ugyancsak a liberális túlsúlyt erősítik. Jó példa minderre, hogy Biden fiának múltjáról vagy magának Bidennek az ukrajnai és a kínai ügyeiről mélyen hallgattak. Mindez sajnos nemcsak Amerikára, hanem a világ legtöbb országára is jellemző.

* Milyen külpolitikai hatása lehet Biden megválasztásának Európára, Magyarországra, illetve a szűkebb régiónkra?

— Biden feltehetően Európai Unió-barát politikát fog folytatni. Amíg Trump inkább a nemzetállamokat részesítette előnyben, addig Biden az úgynevezett Európai Egyesült Államok híve. Az Oroszországhoz, illetve a Kínához fűződő viszony azonban vélhetően nem változik nagymértékben, mivel mindkét amerikai oldal versenytársnak tekinti ezeket az államokat. Magyarországot illetően érdemes kiemelni, hogy a magyar—orosz kapcsolatok továbbra is nagyon sokat fognak számítani. Fontos lesz, hogy Magyarország hogyan viszonyul majd Ukrajnához. Mivel az Egyesült Államok baloldala stratégiai partnerként tekint Ukrajnára, az ott élő magyar kisebbség könnyedén feláldozhatóvá válhat a partnerség oltárán. Emellett Magyarországgal kapcsolatban köztudomású, hogy a demokraták nem igazán szimpatizálnak a Fidesz—KDNP-kormánnyal, tehát mindenképp számítani lehet arra, hogy felújítják azokat a politikai vitákat, amelyek az Obama-adminisztráció alatt jellemezték a magyar—amerikai kapcsolatokat. Mint ismeretes, a viták a bírák kinevezéséről, a választási rendszerről, az NGO-ról és a CEU-ról szóltak. Feltételezem, hogy az amerikai külügyminisztérium egykori listája még megvan, csak le kell porolni.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..