Szabadkáról indult az autóbuszunk, és meglehetősen körülményes, 22 órás utazás után érkeztünk meg Splitbe, ahonnan katamaránnal hajóztunk át a már régen kiszemelt szigetre. Már a gyorshajóban feltűnt a nemzetek sokszínűsége, és a nyaralás első napjaiban megbizonyosodtam arról, hogy Hvar a világ minden tájáról idecsalogatja és magába bolondítja az embereket. A kőházak, a pálmafák és a tenger találkozása az édenkert szimbóluma is lehetne.

299,6 km²-es területével a negyedik legnagyobb, 80 kilométerével pedig Cres után a második leghosszabb sziget az Adrián. A legmagasabb csúcsa, a Sveti Nikola 628 méter magas. Hvar Dalmáciában, Bračtól délre, Korčulától és Vistől északra fekszik. A hozzá közeli szárazföldi nagyvárosok Split, Omiš, Makarska, és az autóbuszból nézve úgy gondoltuk, hogy a tíz nap alatt átutazunk egy-egy városnézésre. Kedves ismerőseink fogadtak bennünket érkezéskor, és jót mosolyogtak a tervünkön, majd elmondták, hogy ők tíz éve nyaralnak Hvaron, de még mindig nem sikerült minden szegletét megismerniük. Négy nap múlva igazat adtam nekik, a sziget végtelenül sok feltárásra váró kincsesdobozt rejt.

Ahol a nyugalom lakik (a szerző felvételei)

Az első csobbanásunk két városi strandon történt, és meglepődtünk rajta, hogy milyen sok van belőlük, hiszen a horvátok gondoskodtak arról, hogy a part széléhez erősített létra vagy lépcsők segítségével meg tudjuk közelíteni a vadregényes helyszíneket. Így teljes mértékben elkerülhető a szardíniaeffektus, a nyaralók nem lihegnek egymás nyakába, és nem kell attól tartanunk, hogy a másik napteje a hátunkra fröccsen. Másnap a hegyek között kitaposott ösvényen elgyalogoltunk Milnára, mely 5 km-re van Hvartól. Az volt a legszebb ebben az útban, hogy menet közben felfedezhettük a Robinson és a Mala Borča nevű fürdőzőhelyeket, ahol a kristálytiszta víz minden egyes szavát hallani lehetett, mivel csak néhányan voltunk a partrészen. Elmondhatatlanul kellemes volt itt megpihenni, amire szükség is volt, hiszen igazi túrautakat tettünk meg, hogy eljuthassunk ide. Senkit nem szeretnék lebeszélni ezekről a túrákról, nagyon érdemes belevágni!

A Pokol-szigetek látképe a Napóleon-erődből

Ez az egyik legerősebb tulajdonsága a szigetnek, hogy valóban bárhol kiköthetünk, sehol nem fogunk csalódni a víz és a szárazföld összeölelkezésében. Több olyan partrész van, ahová csak hajókkal, vízitaxival lehet eljutni. Ugyanez a helyzet a húsz kisebb szigetecskéből álló Pokol-szigetekkel (Pakleni otoci) is. Az 5,3 km2 területű Sveti Klement a legnagyobb szigete, emellett közkedvelt még a Palmizana-öböl és a nudistákat is váró Jerolim. Az utak és a leanderekkel díszített sétányok mellett — Hvarhoz hasonlóan — itt is találhatóak fenyő-, kaktusz-, rozmaring- és babérerdők, olívaligetek, levendulamezők. Nem fog csalódni, aki felkeresi Dubovicát és Zaraćet, ahonnan a szirteken állva mélyen magunkba szívhatjuk a kékség sós illatát.

Naplementében a város

Egy nagyon kedves barátunk kőházában laktunk, Hvar városban, mely Hvar szigetének legnagyobb települése. Hvar piazzája, a Szent István tér, Dalmácia legnagyobb és egyik legszebb főtere, ennek sarkán áll az Arsenal nevű fegyverraktár, ahol egykor a velencei hadihajókat javították. Az első emeleten található Európa egyik legrégebbi nyilvános színháza, mely 1612-ben nyitotta meg kapuit, és 1882-ben nyerte el mai külsejét. Az egyedi, páholyokkal körülölelt színházteremben ottjártunkkor éppen renoválási munkálatok folytak, így az alagsort sajnos nem tudtuk meglesni. A Szent István-székesegyház reneszánsz stílusú, és Hvar védőszentjéről kapta a nevét. Az épület a VI. századi ókeresztény bazilika alapjaira épült. Mai alakját a XVI—XVII. században nyerte el.

A Szent István-katedrális

Pontosan a kikötő végén található a Loggia, avagy a városháza, mellette az óratorony — ezek mind a velencei uralom idején, a XV. században épültek —, előttük pedig levendulából készült termékeket kínáló bazárosok várják a vásárlókat. Vétek kihagyni a sétát a kaktuszokkal és az agávékkal beültetett sétányon a Forticához, avagy a spanyol erődhöz, melyet a XIII. században kezdtek építeni a Loggia feletti dombon. A XVI. században a velenceiek továbbépítették az erődöt a kikötő megvédése érdekében, ekkor nevezték el spanyol erődnek. Innen gyönyörű panorámában lehet részünk, ahogy a kőházak alatti tengeren az érkező és az induló hajókat figyeljük. Még magasabbról láthatjuk a várost, ha felgyalogolunk a Napóleon-erődbe, mely 1811-ben épült. A sportos turisták bizonyosan értékelik, hogy néhány száz méterenként sziklára, fára festett jelzések mutatják, merre kell folytatni az utunkat.

Stari Grad

Hvar város központjából indulva mindössze 25 perces autóbuszút vezet Stari Gradba, ahol szintén romantikusan kanyargó utcácskákban, kőlapokon sétálhatunk, hogy felfedezzük a rejtett szépségeit. Ha továbbgurulunk, akkor mindenképp álljunk meg a Vrboska nevű falucskában, ahol kerékpárosok és gyalogosok számára kiépített, fenyőfákkal beültetett utacska vezet a strandra. Vrboskától 1 kilométert kell megtenni Jelsáig, mely szintén egy kihagyhatatlan települése a szigetnek.

Hvaron magasak az árak, de ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a tengerpart melletti éttermek egyikében fogyasszuk el a halvacsorát, akkor sok pénzt megtakaríthatunk. Mindenkinek szívből ajánlom a Lungo Mare nevű éttermet. Ügyesen gazdálkodhatunk, ha az élelmiszerüzletekben vásárolunk fagylaltot, zöldséget és gyümölcsöt, hiszen a piacokon és az utcán minden jóval drágább. Hvar a bulizásra vágyó fiataloknak is kiváló helyszín, egyúttal a csendes partoknak köszönhetően maximálisan fel is tud itt töltődni az ember.