Sajnos, a sorozatos fenyegetések és tiltások lassan meghozzák ''gyümölcsüket” a szlovák nacionalista kormányzat számára a felvidéki magyarok autonómiájával vagy a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A kisebbségben élő magyarság egyre inkább defenzívába kerül a többséggel szemben, és egyre kevesebben mernek kiállni a fontos célokért, érdekekért.
A tiltások és fenyegetések érdektelenséget szülnek
Nemrég Boris Zala, a Smer európai parlamenti képviselője fizetett hirdetésben tette közzé, hogy nemcsak az autonómia ellen van, hanem az ellen is, hogy az autonómia kérdését megnyissák államközi szinten. ,,2009 februárjában a két külügyi bizottság közös, esztergomi ülésén Németh Zsolt (Fidesz) úr panaszára reagálva elmondtam, hogy Szlovákiában még csak vitázni sem lehet az autonómiáról. Hangsúlyoztam, hogy Szlovákia soha nem tiltott le egyetlen témát sem a tárgyalások során, de az autonómia nem lehet a vita tárgya, mivel azt a szlovák többség elutasítja, és az MKP programja sem tartalmazza.'
Talán a fentihez hasonló nyilatkozatok miatt is egyre nagyobb érdektelenség övezi a megmozdulásokat.
Legfeljebb tízen vettek részt azon a tüntetésen, amelyet Bósza János szlovákiai vállalkozó szervezett Komáromban, jelentette a sajtóiroda. Megközelítőleg ennyi újságíró is figyelte az eseményeket. A megmozdulás az autonómia ügyét szolgálta volna a nemrégiben felavatott Szent István szobornál. Bósza egy nagy transzparenssel érkezett, melyen egy nagy ''Autonómia” felirat volt. Bósza János, mint ismeretes, augusztus végén Komáromban indította ellenkampányát, melynek célja egy új politikai tömörülés, a Jogegyenlőségért Magyar Polgári Párt létrehozása.
Erdélyben szintén folyamatos az ellenállás
Az autonóm Székelyföld létrehozásának igényéről szóló népszavazás megszervezését kéri a Nagy-Románia Párt - jelentette ki Kolozsvárott Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora. Funar szerint sürgősségi kormányrendelettel kötelezővé kellene tenni, hogy minden román állampolgár november 22-én, az államelnöki választásokkal egyidejűleg részt vegyen a népszavazáson.
Funar úgy véli, az eredmény a román nép akaratát tükrözné, és ''nem a barbár hunok Székelyudvarhelyen összegyűlt 800 leszármazottjának akaratát". A párt szenátora az eredményt európai fórumokon is népszerűsítené.
Alakul a székelyföldi autonómia - domain és himnusz már van
Erdélyben, ellentétben a Felvidékkel, még manapság is jelentős érdeklődés kíséri az autonómia törekvéseket.
Több mint félezren gyűltek össze a második, a Székely Nemzeti Tanács által szervezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre szombaton, a székelyudvarhelyi Sportcsarnokban. Közöttük szép számban voltak RMDSZ-es polgármesterek és önkormányzati képviselők is. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a Székely Parlament előfutárának nevezte a szombati rendezvényt.
Az azon részt vevő Tőkés László EP-képviselő többek között arról beszélt, hogy míg az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottsága már foglalkozott az ujgur üggyel, az egyelőre elképzelhetetlen, hogy a székely autonómia ügyét Izsák Balázs prezentálhassa ott. Ezért ő nagyon fontosnak tartja a kitartó lobbytevékenységet az európai intézményekben.
Beszédében Izsák Balázs SZNT-elnök arról beszélt, hogy egy közhatalommal felruházott testületnek nem kérni, hanem cselekedni kell. ''Nem arra vállalkoztunk, hogy a választóknak elmondjuk, hogy hol vannak a sorompók, hanem, hogy a sorompókat felnyissuk" - utalt Izsák az RMDSZ-politikusok óvatosságára. A Székely Nemzeti Tanács elnöke a Székely Parlament előfutárának minősítette a mai rendezvényt.
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés elfogadta a Székely Nemzeti Tanács által előterjesztett határozati javaslatokat. Ezek egyikében az is olvasható, hogy a Székely Himnusz mától hivatalosan Székelyföld himnusza, Székelyföld rövidített regionális jelzése pedig SIC. A nagygyűlés egy nyilatkozatot is elfogadott.