Február 4-e a rákellenes küzdelem világnapja. Ekkor szinte a világ minden táján különféle programokkal, akciókkal igyekeznek ráirányítani a figyelmet a megelőzésre. Ne feledjük: mindannyian potenciális rákosok vagyunk, hiszen a betegség bármikor kialakulhat a szervezetünkben. Ezért figyeljünk oda testünk jelzéseire, igyekezzünk egészségesen élni, és rendszeresen járjunk el szűrővizsgálatokra.
Mi is a rák?
Orvosi meghatározása: carcinoma, daganatos megbetegedés. A rák valójában egy egészséges sejtekből kialakuló daganat. Sejtjeink osztódásakor ugyanis az örökítőanyag (DNS) mindig sérül, és ha hibás DNS-ű sejt marad életben, daganat képződik belőle — természetesen szintén osztódással. Mivel a DNS folyamatosan változik, olyan rossz sejtek jönnek létre, amelyek korlátlanul szaporodnak, áttéteket képeznek, és végül elpusztítják a gazdaszervezetet.
E betegség kialakulásában a legnagyobb szerep az örökletes anyagnak (géneknek) jut, de fontosak a szervezetbe kerülő rákkeltő anyagok is. Ezek mutációt indítanak el, melyet a szervezet immunrendszere egy ideig tud kezelni, „kijavítja” a hibákat, elpusztítja a nem jó irányban módosult sejteket, de hathatós gyógykezelés hiányában a testünk feladja a harcot a rákkal szemben. Ezért nagyon fontos a korai felismerés, a megfelelő gyógykezelés mielőbbi megkezdése.
Jó- és rosszindulatú daganatok
A daganat az esetek egy részében lehet jóindulatú, és noha növekedik, általában nem tör be a környező szövetekbe, és nem pusztítja el őket. A jóindulatú daganatokat ugyanis egy hártya borítja, amely elszigeteli őket a környezetüktől, ráadásul lassan növekednek. Ezeket a legtöbb esetben műtéttel eltávolítják, így a belőlük származó sejtek nem szóródnak szét a szervezetben, nem képeznek áttéteket, és általában nem veszélyeztetik az életet.
A rosszindulatú vagy rákos daganatokat szinte soha nem borítja hártya, gyorsan növekednek, betörve a környező szövetekbe. Orvosi kifejezéssel ezt beszűrődésnek, infiltrációnak nevezik. A rosszindulatú tumorokat két fő csoportba sorolják aszerint, hogy milyen szövetből indulnak ki. Az úgynevezett karcinómák a hámszövetben fejlődnek ki, a szarkómák a kötőszövetekben. A ráktípusokat a megtámadott szerv alapján is elnevezték (például emlő-, tüdő-, gyomorrák stb.).
A rák hatása a szervezetre
A daganat számos módon hat a szervezetre. Fizikai fájdalmat okozhat, ha elkezdi nyomni a környezetében lévő szerveket vagy véredényeket. Például az agyban lévő tumor fontos agyterületeket veszélyeztethet, a hasnyálmirigyben növekvő daganat pedig elzárhatja az epevezetéket. Amikor a rák beszűrődik a környező szövetekbe, a sérült véredények miatt vérzések keletkezhetnek, a megtámadott szervek működésében pedig zavar állhat be. A tumorsejtek bejuthatnak a vér- és a nyirokkeringésbe, illetve távolabbi szerveket is megtámadhatnak. Ilyenkor megtapadnak, majd osztódni kezdenek. Ezt nevezzük áttétnek vagy metasztázisnak.
Mindemellett természetesen nem szabad megfeledkeznünk a lelki sérülésekről sem, melyeket a kór jelenléte, tudatosodása okoz. A legnagyobb segítség a megértő család, a barátok és az ismerősök, akik támogatják a beteget a gyógyulásban.
A rák kezelése
Sebészeti beavatkozás, mellyel eltávolítják a daganatot, illetve a daganat típusától függően a környező szöveteket vagy szerveket (például nyirokcsomókat). A műtétet biopszia előzheti meg, azaz szövettani mintát vesznek a daganatból.
Sugárkezelés (radioterápia). Az eljárás során nagy energiájú sugárzással próbálják elpusztítani a tumorsejteket. A sugárkezelés lokális, azaz egy körülhatárolt területre irányul. A teljes dózis egy adagban súlyos mellékhatásokkal járna, ezért a beteg a kezeléseket általában napi adagokban kapja, a hatás ugyanis összeadódik.
Kemoterápia. Ennek során olyan sejtmérgeket (citosztatikumokat) alkalmaznak, amelyek különösen a tumorsejteken hatnak. A kemoterápiás szereket a vérkeringésbe juttatják, így azok a szervezet minden részében tudnak hatni. Immunterápia, vagyis a szervezet saját természetes védekezőrendszerének serkentése. Ennek során a szervezet igyekszik „féken tartani” a rákos sejtek szaporodását. Az immunterápia célja az immunreakciókban természetesen részt vevő fehérvérsejtek minél nagyobb aktiválása, illetve segítése.
Túlélési esélyek
A rák korai felismerése, valamint az idejében elkezdett célzott gyógykezelés nagymértékben hozzájárul a gyógyuláshoz. Az orvosok számára a legfontosabb mutató, hogy a kezelés kezdete után egy-két évvel hányan maradnak életben. A kezelt rákbetegeket öt tünetmentes év után nyilvánítják gyógyultnak.
