A kis NATO

Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy buta kontinens, Európa, mely kétszer sétált bele ugyanabba a bajba, az általános háborúba, mely olyan intenzív volt, hogy egyes helyeken nemcsak a fák levelei, de az ágai is lehullottak az erdőnek. Európának el is fogyott a pénze, a férfilakosságának a száma is csökkent, valamint a gazdasága, az infrastruktúrája is romokban állt. A Szovjetunió Európa középső részét vette szárnyai alá, de nemcsak oltalmazta, hanem móresre is tanította az országokat, amikor kellett. Viszont az USA mindkét világháborún rengeteget keresett. Az első után a legnagyobb tengeri hatalom lett, a második után pedig szuperhatalom, melyhez csupán a Szovjetunió és csatlósai voltak mérhetőek. Ráadásul a kommunisták Nyugat-Európában is aktívak voltak, és külső segítség nélkül elképzelhető volt, hogy egészen az Atlanti-óceánig jutnak. Az USA először nagyrészt angolszász szomszédjával, Kanadával tárgyalt, majd látta, hogy Nyugat-Európát is valahogy bele kell vonnia a szövetségébe.

Így létrehozta a Marshall-tervet, és 1948-ban elkezdte a pénzeket Európába küldeni. Egy évvel később, 1949-ben NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) néven jött létre az új képződmény, azaz tovább dagadt a „kisgömböc”. Ekkor már Kanada az anyaállamával, Nagy-Britanniával is tárgyalt. Végül az történt, hogy 1949-ben Washingtonban tizenkét országra gyarapodott a NATO, ezek az USA, Kanada, az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Portugália, Norvégia, Dánia és Izland. A dokumentumnak volt egy varázslatos cikkelye, az ötödik, mely szerint ha egy országot támadás ér, akkor az összes többi hadba lép. És ez egy jó alap volt, hogy a NATO tovább gyarapodjon.

Újabb gyarapodás

Közben az USA és egyes szövetségesei heves háborút vívtak a Koreai-félszigeten, és kiszámolták, hogy szükségük van Németországra. Az ország keleti részét azonban a szovjetek uralták, így egyesítették a nyugatiak (USA, Nagy-Britannia, Franciaország) által megszállt területeket, és létrejött az NSZK, másként Nyugat-Németország. 1955-re ezt is bevették a szövetségbe, mert szükség volt a munkájára és az egykori fejlett egyetemi hálózatban oklevelet szerző mérnökeire, akik közül a legjobbak már Amerikában voltak. Nyugat-Németország nagy hadsereget hozott létre, de önálló érdek nélkül.

A nyugalom miatt (értsd: kereskedés és jelentős profit felhalmozása) Görögországot és Törökországot is felvették, noha Cipruson harcoltak. Közben a Szovjetunió belekeveredett az afgán háborúba, majd onnan szégyenszemre kivonult.

A Szovjetunió felbomlása és a NATO bővülése

Európa keleti országainak az ideológiája kevésbé jól működött, mint a Nyugat pénze, a pénz ugyanis közelebb visz az emberi vágyak kielégüléséhez, mint a szocialista öntudat. Így a ’60-as évektől a keleti országok lakosai nyugatra vágyódtak. A Szovjetunióban a nagy, öreg vezetők elhunyta után Gorbacsov hagyta, hogy felbomoljon a Varsói Szerződés, majd azt is, hogy a Szovjetunió szintén erre a sorsra jusson. Oroszország független lett, és annak ellenére, hogy kivált belőle tizennégy állam, megmaradt a Föld legnagyobb országa.

A NATO viszont ismét gyarapodott, hiszen némi várakoztatás (értsd: csicskáztatás) után 1999-ben felvette a szövetségbe Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot, aztán 2004-ben csatlakozott Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia, majd tovább nőtt az étvágy, és 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben pedig Montenegró érkezett meg. 2020-tól Észak-Macedónia a NATO harmincadik tagja lett.

Közben sok amerikai elnök váltotta egymást, és közülük Obama fogalmazta meg azt, hogy a világ akkor is az USA szabályai szerint fog működni, amikor már nem az USA lesz a legerősebb hatalom. Így a Demokrata Párt intervencionalista lett, és államokat manipulált Észak-Afrikában, valamint a Közel-Keleten (arab tavasz). Közben kaukázusi országokkal tárgyalt a belépésről, valamint Belorussziát és Ukrajnát is a soraiban akarta tudni. Belorussziát nem sikerült forradalomba lendíteni, mert az ottani, nem túl okosnak gondolt Lukasenka ezt megakadályozta rendőrsége fegyvereinek erejével. Ukrajnában más volt a helyzet. A nép nagy része nyugatra vágyott, de a vezetőség nem mert abba az irányba mozdulni, így 2014-ben felkelés tört ki. Ukrajnában addig sem volt semmi bizonyos, de utána még kevésbé, ám a NATO rajta tartotta a szemét, és felfegyverezte. Az oroszok elnöke, Putyin működőképessé tette országát, és 2014-ben visszahódította egyik területét, a Krímet. Ezután intenzíven felfegyverezték Ukrajnát. Így 2022-ben, amikor az orosz elnök háborút indított, az USA — az ukránok támogatására — Ausztráliát, Új-Zélandot és Japánt is bevonta szövetségi rendszerébe.

A mesében a kisgömböc azután repedt ki, hogy elugrott egy hintó elől. Ekkor mindenki, akit lenyelt, kiszabadult, és ment a dolgára. Nem tudni, meddig sikerül az USA-nak és a NATO-nak Európára erőltetnie annak önmegsemmisítő politikáját. Az élet általában komplikáltabb, de a mese sokszor igazabb. Lehet, hogy az USA-nak/NATO-nak kellene elugrania az orosz támadás elől?