Az idén magasabb szója- és kukoricahozamokra számíthatunk

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint egyes haszonnövények szebb hozamai ellenére soknak nem sikerült elérnie a 2018. év szintjét.

A búzatermés például a tavalyi évhez képest 13,8 százalékkal esett vissza, de a málna és a meggy hozama is sikertelenebb volt. A málna 5,5 százalékkal, a meggy pedig 24,3 százalékkal termett kevesebbet.

Növekedés is megfigyelhető azonban némely gyümölcsöknél és szántóföldi növényeknél. A címben szereplő szója és kukorica 8,5 és 7,7 százalékkal jobb terméshozamokat ígér a tavalyi esztendőhöz képest.

A 2009-től számított tízéves átlag szerint a búzánál 0,2, a kukoricánál 22,5, a napraforgónál 48,5, a szójánál pedig 49,7 százalékos emelkedés tapasztalható. A cukorrépánál azonban 18,9 százalékos esést mértek.

Az őszi szüretelésű gyümölcsök közül emelkedés várható az almánál és a szilvánál, egészen pontosan 8,5 és 29,9 százalékkal. A borkedvelőknek sem kell aggódniuk, a szőlőtermés is 9,3 százalékos növekedést mutat 2018-hoz viszonyítva.

A klasszikus sertéspestis elleni védőoltás vége 

A korábban meghozott döntések alapján október 1-jén szüntették be a klasszikus sertéspestis elleni kötelező védőoltást. A vakcina eltörlése azért volt fontos, mert a beoltott hízósertések hústermékei közül csak a hőkezelt eljárással előállítottakat engedélyezett külföldre szállítani. Így a védőoltás megszüntetése rövidesen utat nyithat a hazai sertéstermelőknek és a húsfeldolgozással foglalkozó cégeknek a más országokba való exportálásra.

A szakértők bejelentették, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése nem lesz negatív hatással a sertéshús külföldre való szállítására. A kötelező vakcináció ugyanis csak Szerbia bizonyos pontjain marad hatályban, például a Fruška gora egyes területein.

Az exportálás Szerbiának igen fontos lehet, június végén Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter a pekingi látogatásakor ugyanis bejelentette, hogy a kínai kormánynak félmillió hízósertést szeretnének szállítani hazai tenyésztőktől 2020 első feléig. A Kínai Köztársaságban ugyanis 1 milliós állományt kellett leölni az afrikai sertéspestis következtében. Kínáról tudni kell, hogy a világ legnagyobb sertéshúsimportőre, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a lakosság csak tavaly 560 millió tonna sertéshúst fogyasztott el, ami fejenként átlagosan 40 kilogrammnyi hústerméket tesz ki.

Megkezdődött a krumpliszedés 

Szerbia területén a napokban kezdődött meg a burgonya szedése. Statisztikai adatok szerint a hozam elérheti az eddigi évek átlagát.

A hegyvidéken, ahol nehezebb megoldani az öntözést, a termelők akár 25 tonnás hektáronkénti hozamokra is számíthatnak, ezzel szemben az alacsonyabb elhelyezkedésű területeken az említett szám duplája is lehet. Az éves hozam így elérheti az 1 millió tonnát is.

A burgonya felvásárlási ára kezdetben várhatóan 22 és 25 dinár között fog mozogni.

Szerbia korábban 90 000 hektáron termesztett burgonyát, ez mára a felére csökkent. A 45 000 hektár termése pedig nem elégíti ki a hazai követelményeket, így valószínűleg a szükséges mennyiség importálására hagyatkozhatunk.

A sok csapadék nem tett kárt a homokos vidékeken termesztett gumókban, a homok vízáteresztő tulajdonsága miatt ugyanis a növények elkerülték a vízben való hosszas időzést, így az eltarthatóság is növekedett.

A vajdasági termőföldeken a szélsőséges időjárás következtében a felére csökkent az idei termés, emellett a burgonya tarthatósága is gyengült.

A fehér burgonya ára a piacokon 35 és 60 dinár között mozog, míg a piros valamivel olcsóbb, 30 és 60 dinár.

Fotók: Pixabay.com