home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Afrika közelebb van, mint gondolnánk
Talpai Lóránt
2021.05.21.
LXXVI. évf. 20. szám
Afrika közelebb van, mint gondolnánk

A fekete kontinens mindenkori gazdasági és szociális helyzete évről évre egyre inkább befolyásolja Európát. Elég, ha a migrációra, az arab tavaszra vagy a különféle nemzetközi konfliktusokra gondolunk. Vajon milyen helyzetben van napjainkban az az Afrika, amelyben egyes országok elképesztő GDP-növekedést és fejlődést produkálnak, miközben más országokban az a több ezer milliárd dolláros segély, amely az utóbbi évtizedekben érkezett, alig érzékelhető? Mindezekről Marsai Viktorral, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatójával és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárával beszélgettem.


Marsai Viktor

* Körülbelül 2010, az úgynevezett arab tavasz kirobbanása óta úgy tűnik, Afrika helyzete még bonyolultabbá vált egy kívülálló számára. Az arab tavasz azóta is vita tárgya, több mint furcsa módon törtek ki kisebb-nagyobb forradalmak a térségben, milliós menekültáradatot előidézve. Hogyan tekinthetünk vissza erre az időszakra, és milyen szerepe volt egyes nagyhatalmaknak a helyzet eszkalálódásában?

— Igen, az arab tavasz megítélése kapcsán igen eltérő véleményekbe ütközhetünk. Egyesek szerint az egykori helyzet spontán, míg mások szerint külső hatalmak, azokon belül is főként az Egyesült Államok nyomására alakult ki. A lényeg azonban az, és ezt lehetett a legtisztábban leszűrni, hogy az arab tavasz kitörése mind a külső szereplőket, mind az arab kormányokat rendkívül váratlanul érte. A véres eseményeket pedig, melyek elsősorban gazdasági és társadalmi feszültségekből származtak, mindenki a saját érdekei szerint magyarázta. Az viszont mindenki számára egyértelmű volt, hogy ha demokratikus választások lennének a különféle afrikai országokban, akkor a regnáló autoriter, egyszersmind szekuláris kormányzatokat szinte bizonyosan iszlamista formációk fogják felváltani. Elsősorban a Muszlim Testvériségre kell gondolni, melyet akkor Törökország vagy éppen Katar az Al Jazeera médiabirodalom révén erőteljesen támogatott. A lényeg, hogy egyes országokban működött az iszlamista hatalomátvétel, máshol pedig nem. Ez a küzdelem az egykori szekuláris politikai erők és az iszlamista mozgalmak között azóta is tart.

* Afrika számos pontján zajlanak harcok, leszámolások, háborúk és polgárháborúk. Melyek a leginkább érintett területek, és lehetséges-e pontos helyzetképet alkotni arról, hogy mi történik egyes országokban?

— Nagyon fontos kiemelni, hogy a fegyveres konfliktusok száma jelentősen visszaszorult a kontinensen a ’90-es évekkel összehasonlítva. Mindezek ellenére jelenleg is folynak fegyveres összecsapások. Most a legkritikusabb helyzet a Száhel-övezet két pontján, a Mali—Niger—Burkina Fasó-i hármas határon, illetve a Csád-tó medencéjében, Kelet-Afrikában pedig Szomáliában és Mozambikban. Emellett etnikai összetűzések vannak még Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Hangsúlyozom azonban, hogy ha megnézzük a jelenlegi konfliktusok intenzitását és az áldozatok számát, akkor ezek messze elmaradnak a ’90-es évek háborúitól. Akkor ugyanis évente több százezren vesztették életüket az összecsapásokban. Szóval úgy tűnik, hogy az afrikai országok vezetői mégiscsak tanultak a sötétebb múltból.

* Afrikában, csakúgy mint más kontinenseken, egyes régiók jóval fejlettebbek más térségeknél. Évtizedeken keresztül a híradások elképesztő szegénységről, éhínségről szóltak. Mennyiben változott mindez, és melyek azok az országok, amelyek továbbra is kilátástalan helyzetben vannak?

— Alapjaiban változott meg a helyzet, hiszen a kontinensen jelenleg deklaráltan nincs éhínség. Élelmezésbiztonsági problémák azonban továbbra is vannak, és egyes térségek nem igazán bővelkednek élelemben. Az életszínvonalbeli különbségek természetesen óriásiak a kontinensen, masszív különbség tapasztalható például a városi centrumok és a perifériák között. Ruanda, Angola, Ghána, Elefántcsontpart és Kenya folyamatosan és dinamikusan fejlődik, viszont Szomália, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság és a Száhel-övezet egyes részei továbbra is kilátástalan helyzetben vannak. Ettől függetlenül a törékeny állami struktúrák miatt bármelyik ország és régió egyik pillanatról a másikra visszaeshet vagy visszafejlődhet.

* Nem nehéz azt feltételezni, hogy Afrikát még inkább megtépázta a koronavírus-járvány, és elképesztő veszteség érte az egyébként is szegény kontinenst. Egy esztendő után mi a helyzet, meg tudtak-e birkózni a járvánnyal az egyes országok? Ha nem igazán, akkor ez mennyiben gerjeszt újabb migrációs folyamatot, menekültáradatot?

— Elég nehéz megítélni a helyzetet, mert az emberi veszteségek kapcsán nincs konkrét statisztikánk: az afrikai adatok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Feltételezhető, hogy több millióan vesztették életüket a koronavírus-járvány során. A gazdasági szektort szintén hatalmas kár érhette. Az afrikai GDP-ben kulcsszerepet töltenek be a külföldi befektetések, melyek a járvány miatt jelentős mértékben visszaestek. A turizmust szintén lenullázta a vírus. Fontos még kiemelni a diaszpóra pénzügyi hazautalásait, melyek egyes országokban akár a GDP 20-30%-át is meghaladhatják. Ezek mértéke szintén rendkívüli mértékben megcsappant. Kijelenthetjük, hogy a járvány következtében a mélyszegénységben élők száma megduplázódott Afrikában.


Fotók: Pixabay.com

* A nagyhatalmak mennyire figyelnek a térségre? A humanitárius akciók mellett létezik-e jelentősebb nemzetközi összefogás, illetve stratégia arra, hogy a fiatalabb generációknak ne kelljen elvándorolniuk?

— Stratégiák léteznek, akár az Európai Unió, akár az ENSZ vagy különféle bilaterális megegyezések keretében. A helyben maradás kétségtelenül kulcskérdés, de úgy tűnik, mindezt a nagymértékű segélyek nem orvosolják megnyugtató módon. Az elmúlt hatvan évben ugyanis elképesztő mennyiségű pénzügyi segély érkezett Afrikába a világ számos pontjáról. Több ezer milliárd dollárról van szó, de az eredmény finoman szólva is felemás. Mindez a fejlesztési rendszer hiányosságaira és válságára mutat rá. Pedig sokszor bebizonyosodott, hogy nagyon kevés is elegendő lenne az afrikai közösségeknek, hogy az otthon maradást válasszák az elvándorlással szemben.

* Végezetül: manapság mennyire biztonságos turisztikai célpont Afrika?

— A kontinens számára rendkívül fontos az idegenforgalom, ezért a kormányok mindent megtesznek azért, hogy a turisták biztonságban érezhessék magukat. Afrika páratlannak számít a természeti kincsek tekintetében. Akár a flórát, akár a faunát nézzük, nyugodt szívvel mondhatom, hogy elképesztően gazdag térség. Én már sokszor megfordultam Afrikában, és mindenkit csak bátorítanék arra, hogy látogasson el oda egyszer, ha megteheti.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..