A zenélő siklósi vár
Dr. Csermák Zoltán
2022.05.20.
LXXVII. évf. 20. szám
A zenélő siklósi vár

A siklósi vár hallatán a magyar emberek legtöbbjének A Tenkes kapitánya című, tizenhárom részes tévésorozat jut eszébe. Az 1963-ban készült mozi talán a Magyar Televízió legnépszerűbb filmsorozata. Olyan nevek vitték sikerre Örsi Ferenc történetét, mint Zenthe Ferenc, Szabó Gyula, Krencsey Marianne vagy a labanc vezért alakító Ungváry László, a rendezést Fejér Tamásra bízták. A siklósi várban külön kiállítás foglalkozik a filmmel, s a vendégek részleteket is láthatnak a sorozatból.

Mégis, most a darab zeneszerzőjéről, Vujicsics Tihamérról szeretnék megemlékezni. A szerb származású komponista igazi színfoltja volt a magyar zenei életnek. A balkáni zene szakavatott tudora volt, emellett lelkes közéleti szereplőként is ismerték. Kiváló humora műveiben is érezhető. Talán legismertebb darabja az Éjféli operabemutató, melynek a Mama, fogjál nekem békát kezdetű áriája szállóigévé vált. 137 filmzene maradt utána, A Tenkes kapitánya muzsikája pedig halhatatlanná tette. Vujicsics egy kissé eklektikus, de nagyon népszerű aláfestőt álmodott meg. Felbukkan benne a Rákóczi-nóta, számos magyar népdal és kuruc dal, mint például a Török bársony süvegem. Hangszerválasztékában — az akkori kor megelevenítésében — a trombita és a tárogató is fontos szerepet kapott. A szerző 1975-ben, negyvenhat éves korában repülőgép-balesetben vesztette életét. Nevét halála után a Vujicsics Együttes vette fel.

Lépjünk tovább! A várkápolnában egy különleges instrumentum, a borgona mellett állhat meg sok látogató. „A világon egyedülálló hangszer” — hirdeti a felirat. A bor és az orgona szavak összetételét választották elnevezésére az alkotók, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra játékos kedvű szakemberei. Az ötlet nem rossz párosítás, az orgona a hangszerek királynője, a bor pedig a királyok itala — az italok királya. E friggyel egyetértésben a készítők a sípokat helyettesítő különböző méretű üvegekbe eltérő mennyiségű olajat öntöttek, s a megszólaló flaskák fényjelet is adnak. A mesterek a borral nem kísérleteztek, mivel a nedű egyrészt párolog, másrészt ha valaki meghúzza valamelyik butéliát, a nemes instrumentum rögvest elhangolódik.

Az alkotók már régóta tervezték a különleges hangszer elkészítését, a munkát egy turisztikai pályázaton elnyert összeg indította el. A lelkes építők két hónap alatt fejezték be remekművüket, a palackok választékában boros, sörös s egyéb zöld színű darabok szerepelnek. A megálmodói egy standard ládaorgonához építették hozzá a „bárszekrényt”, melyet egy számítógépes elektronika irányít.

A villányi borvidék pincészetei magukénak érzik a borgonát, és koncertekkel is népszerűsíteni kívánják. Az lenne az igazi, ha a felkent művészek csak bordalokat játszanának rajta, de ez a jelenlegi helyszínen a templomi liturgiában még nem elfogadott…

Fényképezte: Dr. Csermák Zoltán

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..