Ferenc édesapja szabó, édesanyja varrónő volt, így már gyermekkorában sem állt távol tőle ez a világ, habár édesanyja azt szerette volna, ha inkább szobafestő lesz belőle. A pályaválasztás előtt álló Ferenc már nyolcadik osztályban tudta, hogy édesapja után az úri szabóságot folytatja, hiszen ez érdekelte, és már tizennégy évesen önállóan megvarrt egy férfiszövetnadrágot. Középiskolába Magyarkanizsára iratkozott, gyakorlatra pedig Szabadka egyik legmenőbb úri szabójához, Takács Ferenchez került. Akkoriban a tanulók kilenc hónapig jártak gyakorlatra, három hónapig pedig az iskolapadot koptatták.

Vince Ferenc (Vince Ferenc fotóalbuma)

— Takács Feri bácsi a legjobb szabadkai úri szabó hírében állt, hiszen felsőbb köröknek, ügyvédeknek, orvosoknak varrt. 1969-től 1972-ig az ő műhelyében sajátítottam el a szakma fortélyait. Diplomázásom előtt néhány héttel édesapám bement a mesterhez, és megkérdezte, szeretne-e megtartani az iskola befejezése után. A mester 4,5 dináros órabért ígért, ami 80 000 dináros havi fizetésre jött ki. A diplomavédés egy másik szabóműhelyben történt, zakót kellett bezsebeznem és kantot (zakó eleje) csinálnom. Az iskolában három év alatt megtanultuk a zakó bezsebezését, a gallér feltevését, a kant készítését, de az utolsó fázisáig, az ujjának a varrásáig és bedolgozásáig nem jutottunk el. A zakó készítése művészet. Az iskola befejezése után még legalább öt év kell ahhoz, hogy valaki önállóan, szakmailag megfelelően megvarrjon egy zakót. Feri bácsinál két hetet dolgoztam, de a mester 1-jén azt mondta, 4 dináros órabért tud fizetni a megbeszélt helyett. Egy másik, közeli szabóműhelyben a másodéves inas, mestere halála után, egyedül maradt, és ajánlkozott Feri bácsinál. A fiú átjött Feri bácsihoz, így nem kaptam meg a 4,5 dináros órabért. Otthagytam Feri bácsit, és 1972. augusztus 15-én, a Železničar készruhagyárban kezdtem dolgozni. A zakókat készítő osztályon a zsebezés volt a feladatom. Három hölggyel együtt végeztem ezt a munkát, de én mindig igyekeztem jobb és gyorsabb lenni kolléganőimnél. A napi norma 45 zakó volt. Napról napra erősödtem, és egy idő után már 90 zakót zsebeztem be naponta, amiért 120 000 dináros fizetést vehettem fel. Olyan jól dolgoztunk, hogy néhány hónap után a munkavezető két hölgyet levett a vonalról, és ketten maradtunk. Egészen 115-ig jutottam, ekkor már a munkavezetőnél is többet kerestem, hiszen két és fél normát teljesítettem — mesélte Ferenc.

Két és fél év után a műszaki igazgató javaslatára a szabászati részlegre került, az egyenruhák méret utáni szabását végezte. Első munkaként nadrágokat szabtak méret után, minta nélkül. Vonalzót, krétát, centit, ollót kapott a kezébe, és máris szabta az egyenruhát a vasúton dolgozóknak, rendőröknek, erdészeknek. Kezdetben 250 000 dinárt tudott megkeresni, majd az összeg 420 000-re emelkedett. Másfél év elteltével az idős szabók bevették a csoportba, ekkor csoportnormára dolgoztak, tehát mindenki ugyanakkora fizetést vehetett át.

A Bocskai-öltözék (a szerző felvétele)

Emellett mintákat is rajzolt, majd később, amikor a szabászati részleg vezetője betegszabadságra ment, néhány hónapig a részleget is vezette. Édesapjával az otthoni szabóműhelyben is dolgozott, hetente öt öltöny került ki kezeik közül. A vállalatban a szabászat mellett időnként utaznia is kellett, hiszen méreteket kellett venni, ehhez pedig elengedhetetlen volt a személyes jelenlét. Ferenc körzete Lajkovac, Valjevo, Požega, Užice, Prijepolje, Čačak és Kraljevo városokból állt, egy-egy ilyen kirándulás nyolc—tizennégy napot vett igénybe.

A Železničarban ledolgozott huszonnégy és fél év után — ebből huszonkét évet a szabászaton töltött — 1996 augusztusában búcsút mondott a készruhagyárnak. A ’90-es években havi keresete 30—50 márka körül mozgott, viszont az üzemanyag havonta mintegy 100 márkát emésztett fel.

— 1996. augusztus 1-jén politikai alapon új igazgató került a gyár élére. Ekkor kivettem a munkakönyvem, és jelentkeztem a munkaközvetítőbe. Három hónapig fizettem magam után a nyugdíjbiztosítást, és 1996. november 15-én Modellina néven vállalatot alapítottam. Szabadkán egy 20,3 négyzetméteres üzlethelyiséget vásároltam, melyet öltönyökkel, zakókkal, kosztümökkel töltöttem fel, Hajdújáráson pedig a külső termelési részleget jegyeztettem be. Tovább folytattam az úri szabóságot, rendelésre, exkluzív anyagokból, méret után öltönyöket, kosztümöket, télikabátokat készítettünk. 1996 és 1998 között hetente tizenöt öltönyt varrtunk meg. 1999-ben, a bombázások kezdetekor, 45 különböző ruha készült a műhelyben. Ezt három hét alatt megcsináltuk, majd hat hónapon át nem volt egyetlen rendelésünk sem, közben a havi költségeim mintegy 2000 márkára rúgtak. Ekkor a vállalkozás életében nagy változás állt be. Egy közeli akadémikus barátom javaslatára munkaruhákat kezdtem készíteni. Akkoriban ezek nem igazán voltak elterjedve. Tizenhárom éven át csokoládébarna színű, sárga díszítésű munkaruhákat, nadrágokat, mantilokat terveztem és készítettem egy bizonyos vállalat részére. Az úri szabóság mellett teljesen más szakmába csöppentem. Újításom bevált, jelentős rendelések érkeztek. Cégünk manapság munkaruhák készítéséből él, több köz- és magánvállalatnak dolgozunk. A bombázások óta sehogy sem tudunk visszatérni az 1999 előtti élethez. Akkoriban tizenöt öltönyt készítettünk egy héten, most a heti átlag egy.

Hamarosan Premium márkanévvel új termékek kerülnek ki a varrodából (Vince Ferenc fotóalbuma)

Feri bácsi 2008. augusztus 17-én, negyven munkaév után vonult nyugdíjba. A vállalatot lánya, Viola és veje vezeti, de rá is mindenben számíthatnak a fiatalok. Ottjártamkor éppen Bocskai-ruhák, -nadrágok és -zakók készültek. Elmondta, hogy újra egy nagy változás következik a vállalkozás életében.

— Huszonkét színből álló, csak Ausztriában és Franciaországban használt anyagból paplan- és párnahuzatokat, párnákat, díszpárnákat varrunk. A Svájcból behozott anyag százszázalékos pamutból áll, különleges eljárással készült. A párnákba százszázalékos műszál vatta kerül a toll helyett. A termék Premium márkanéven fut majd, rajta lesz a Modellina név is. A weboldalunk néhány héten belül működni kezd, termékeink megtekintése mellett online rendeléseket is fogadunk.

A felsoroltak mellett a műhelyben természetesen továbbra is rendelhetőek zakók, öltönyök, nadrágok, mellények, a szabadkai üzletben pedig minden termék megtalálható, mely a hajdújárási műhelyből kikerül.