A verseci magyarok ereje

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A verseci magyarok ereje

A város központja - Szabó Attila fotójaA Bánság délnyugati sarkában, a szőlőültetvényekkel borított Verseci-hegység lábánál fekszik a csaknem negyvenezer lakosú, festői szépségű Versec, az idei vajdasági magyar népzenei és néptánctalálkozónak, a XXX. Durindónak és a LXIII. Gyöngyösbokrétána...

A város központja - Szabó Attila fotója

A Bánság délnyugati sarkában, a szőlőültetvényekkel borított Verseci-hegység lábánál fekszik a csaknem negyvenezer lakosú, festői szépségű Versec, az idei vajdasági magyar népzenei és néptánctalálkozónak, a XXX. Durindónak és a LXIII. Gyöngyösbokrétának a házigazdája. A szemle, melynek az időpontja 2006. június 9-11-e, Bartók Béla születésének százhuszonötödik évfordulója jegyében zajlik, de a fesztiváltanács döntése értelmében a rendezvényen megemlékeznek a nándorfehérvári diadal százötvenedik évfordulójáról is.
A verseci magyarok - habár csak maroknyian vannak, a lakosság öt százaléka - példamutató módon ápolják nyelvüket és hagyományaikat. A kis magyar közösség legelkötelezettebb tagjait a Petőfi Sándor Kultúregyesület gyűjti maga köré, amely tavaly ünnepelte fennállásának hatvanadik évfordulóját. A műkedvelő munka szokványos formái mellett - mint az ének, a zene, a tánc, az irodalmi hagyományok ápolása (Herczeg Ferenc Napok) és a népművészeti hagyaték megőrzése - rendszeresítették az anyanyelvápolást is.
A szervezők azt állítják, a Durindón és a Gyöngyösbokrétán nem lesz szükség kísérőrendezvényekre, mert maga a város annyi látnivalót kínál a vendégeknek, hogy csak győzzék végignézni. És ez így is van! Hegyvidéki arculata, híres szőlői és kirándulóhelyei révén Vajdaság legkedveltebb idegenforgalmi pontjai közé tartozik, a vitorlázórepülés egyik központja. Műemléki látnivalói a hegytetőn található XIV. századi Zsigmond-vár egyetlen megmaradt tornya, a klasszicista stílusú kecses városháza, a barokk püspöki palota, a katedrális, valamint a Nemzeti Múzeum régészeti és helytörténeti gyűjteménye. Sok ódon, XVIII-XIX. századi ház ad különleges hangulatot az utcáknak, de a minden ősszel megtartott szüreti napok is számos látogatót vonzanak. Versec szülötte a századforduló és a két világháború közötti Magyarország írófejedelme, Herczeg Ferenc, aki némely írásában hangulatosan eleveníti meg a rég tovatűnt, hangulatos bánáti úri világot.
A vár és környéke egyébként a középkori Magyarország déli védelmi vonulatának fontos láncszeme volt. Jóllehet ez a vidék, a feltárt régészeti leletek tanúsága szerint, már több tízezer évvel ezelőtt is lakott hely volt, a város közvetlen elődjének tekinthető Érdsomlyó neve csak a XIII. században jelenik meg írásos formában: 1227-ben királyi birtok (II. András királyunké), domonkos rendháza a tatárjárás előtt épült, 1255-ben ispánsági központ. 1406-ban itt találkozott Zsigmond király Mircea havasalföldi vajdával.
A török terjeszkedés megakadályozására királyaink megkezdték a déli erődítménylánc kialakítását. Ennek a végvári láncnak volt egyik erődítménye Érdsomlyó. A végvárak kiépítése azonban lassan haladt (tulajdonképpen be sem fejeződött), és a mohácsi csatavesztés (1526), majd Buda eleste (1541) után a három részre szakadt ország sorsa megpecsételődött. Versecet 1552-ben foglalta el a török, és 164 évig tartotta uralma alatt. Az elnéptelenedett területekre már a török hódoltság idején szerbek és románok telepednek. A (katolikus) németek és szlovákok szervezett, nagyarányú betelepítése a pozsareváci béke (1718) után kezdődik, és csak a XVIII. század második felében engedélyezi a Koronatanács a magyarok visszatelepülését. Így alakult ki a város és környékének ma is jellemző nemzeti, nyelvi, kulturális és felekezeti tarkasága.
A XVIII-XIX. század nagy fellendülés a város életében: a pozsareváci béke után Versec a kamarakerület székhelye, bekapcsolódik a közúti és a vasúti közlekedésbe, gyors ütemben fejlődik az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság (kiváltképp a szőlészet és a borászat). Az első (katolikus) templomot 1729-ben, a pravoszlávot 1728-ban építik fel. Miután (1750-ben) ide helyezik a pravoszláv püspökséget, csakhamar elkészül az új pravoszláv templom, a püspöki palota, két évtizeddel később a püspöki székesegyház. A várhegyi Szent Kereszt kápolnát (Vajdaság legrégebbi búcsújáró kegyhelyét) 1720-ban, a monumentális Szent Gellért-székesegyházat - a korábbi templom helyén - 1860-63 között építették.
Magyar oktatás nélkül
A Petőfi Sándor Kultúregyesület helyiségeiben, amelyeket a nyolcvanas évektől használnak, Lantos Lajos elnök és Krizbai Hajnalka titkár kalauzol minket. Megtudjuk, hogy alapjában véve elégedettek a rendelkezésükre álló irodákkal és a nagyteremmel, habár egy kissé szűkösen férnek el. Kétezer kötetes könyvtáruk van, és egy csodálatos zongorájuk, amely a színpad mögött áll szétszedve, mert sehol sem fér el - hiába rakosgatták sokáig egyik sarokból a másikba.
- A verseci magyarságnak van akkora ereje, hogy fenn tudja tartani ezt az egyesületet. Az épületet is igyekszünk rendben tartani. Tavaly parkettáztunk az irodákban és a nagyteremben is, nemrégiben új asztalokat és székeket vásároltunk, most meszelünk, rendbe tesszük a WC-t - sorolja Lantos László, majd áttér a tagságra és a tevékenységre: - Hatvan-hetven aktív tagunk van, de a tagsági díjat ennék jóval többen, 160-170-en fizetik. Szorgalmasan dolgozik a tánccsoportunk, az énekkarunk, az irodalmi és a kézimunkacsoportunk, a zenekarunk. Az idén ősszel kilencedik alkalommal tartjuk meg a Herczeg Ferenc Napokat. Mivel Versecen még 1992-ben megszűnt a magyar nyelvű oktatás, a gyermekek sem az óvodában, sem az általános iskolában nem tanulhatnak őseik nyelvén, az egyesület felkarolta az anyanyelvápoló csoportot, nyaranta pedig dél-bánáti anyanyelvápoló tábort szervezünk Fejértelepen.
- Maga az anyanyelvápolás sokkal hamarabb kezdődött, 1984-85-ben, amikor még volt magyar tagozat az általános iskolában - folytatja az ismertetést Krizbai Hajnalka, aki a legilletékesebb ebben a témában. - Akkor kezdtünk el foglalkozni azokkal a gyerekekkel, akik vegyes házasságból származnak, vagy otthon szerbül beszélnek velük. 1992-ben a művelődési egyesület felé fordultunk, elkezdtük magunk köré gyűjteni a tanulókat. Az iskolában is tanítjuk őket, de itt bekapcsolódhatnak a különféle műsorokba. 15-17 alsósunk és 10 felsősünk és középiskolásunk van, meg a tánccsoport, amelynek a tagjai nem járnak anyanyelvápoló órára, de ápolják a hagyományainkat. Kitaláltuk, hogy létrehozunk egy dél-bánáti tábort, ahol találkozhatnak a korosztályukkal. Vándorjellegűnek képzeltük, de ez nem valósult meg, hiszen az idén már a tizedik alkalommal lesz Fejértelepen. A székelykevei esperesi hivatal a házigazdánk, általában több mint százan vagyunk, a résztvevők sátrakban alszanak. Ez a rendezvény nagyon fontos azoknak a magyar diákoknak, akik a saját közösségükben kevésnek érzik magukat, hiszen itt sokan vannak, és nem kell szégyellniük az anyanyelvüket.
- Művelődési egyesületünk öt évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a magyarországi Helvéciával, melyeknek Erdélyből és Szlovákiából is van testvérvárosuk. Az idén hozzuk létre azt a tábort, amelybe várhatóan 10-10 résztvevő érkezik mind a négy helységből. A házigazdája most Helvécia lesz, jövőre viszont mi szeretnénk felvállalni ezt a szerepet - teszi hozzá Lantos Lajos, aki a legutóbbi választásokon bejutott a verseci községi képviselő-testületbe. Ez nagy sikernek számít, hiszen a KKT-nek 12 éve nem volt magyar tanácsnoka. Remélik, hogy őszre a magyar óvodát is sikerül megnyitniuk. Az előkészületek megkezdődtek, összegyűjtöttek 24 szülői aláírást, találtak óvónőt, és a polgármester is támogatja a kezdeményezést.
Arra a kérdésemre, hogy nem vágták-e nagy fába a fejszéjüket, amikor vállalták a Durindó és a Gyöngyösbokréta megszervezését, az elnök úr nevetve válaszolja, hogy nekik bizony nagy fejszéjük van. Úgy érzik, van elegendő erejük, a lehetőségeik adva vannak, a város is mellettük van. A fesztivál minden helyszíne a szűkebb központban található: az egyesület, az iskola, a színház, az étterem és ott építik meg a szabadtéri színpadot is. Nem az a céljuk, hogy bárkinek is bizonyítsanak, hanem szeretnék, hogy egyszer az egész Vajdaság az ő vendégük legyen.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink