home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A tudásalapú közösség megteremtését ambicionáljuk
(-)
2011.05.25.
LXVI. évf. 21. szám
A tudásalapú közösség megteremtését ambicionáljuk

* Hónapok óta igen feszült az MNT viszonya a zentai önkormányzattal. Hogyan tekint minderre?- A sajtó szeret ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozni, viszont az MNT munkájának egészét tekintve elhanyagolható a zentai önkormányzattal folytatott viaskodás. A zentai iskolaigazgatási ügyekre...

* Hónapok óta igen feszült az MNT viszonya a zentai önkormányzattal. Hogyan tekint minderre?
- A sajtó szeret ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozni, viszont az MNT munkájának egészét tekintve elhanyagolható a zentai önkormányzattal folytatott viaskodás. A zentai iskolaigazgatási ügyekre annyi energiát fordítunk, amennyire megítélésünk szerint szükség van ahhoz, hogy az MNT élni tudjon azokkal a törvényes jogaival, amelyek biztosítják az önkormányzatiságot - a kulturális autonómiát. A közvéleményben egy olyan kép kezd kialakulni, hogy az iskolákat mintegy koloncnak nézve a helyi önkormányzat vezetői és az MNT vezetői veszett kutyaként marakodnak a kolonc felett, s közben megfeledkeznek az iskola alapvető funkciójáról, az oktatásról. A részünkről koránt sincs így. Mi a zentai iskola testületeibe kizárólag olyan személyeket javasoltunk, akik az oktatás vonatkozásában tekintéllyel rendelkeznek. Kényesen ügyeltünk arra, hogy ne pártkatonákat javasoljunk, hanem elsősorban szakembereket.. Ezek a jelöltek lettek törvénytelenül lesöpörve. A konfliktus genézise abban van, hogy a zentai önkormányzat a törvényt megszegve söpörte le ezeket a javaslatokat, s törvénytelenül nevezte ki a saját jelöltjeit.
* Mindettől függetlenül, a közvéleményt eluralta az a tézis, hogy itt tulajdonképpen jóval többről, nevesül a Szabadka-Zenta konfliktusról van szó.
- A zentai önkormányzat egyes vezetői megpróbálják ezt az egész problémát nemcsak felnagyítani, hanem olyan hamis vágányra kívánják az egész történetet terelni, ami arról szól, hogy a magyarság szabadkai vezetői megpróbálják a zentai magyarság legitim képviselőit legyűrni. Vagyis: a zentaiak akaratával szembemenve megpróbálják a szabadkai rövidlátó érdekeket érvényesíteni. Ez a tézis azontúl, hogy egyeseknek jól hangzik, üveglábakon áll, tényszerű alapja nincs. Először is az MNT nem szabadkai. Itt van a székhelye, de a bizottságainkban a tagok lefedik a Vajdaság magyarok lakta területének az egészét. Példának okáért Zenta sincs alulreprezentálva az MNT testületeiben, sőt ha a puszta számokat nézzük, akkor még felülreprezentált is. Ha így tekintünk erre a kérdésre, akkor azt kell megállapítani, hogy ebben a kérdésben a magyarság képviselete van konfliktusban a zentai önkormányzattal. Ha azt is hozzátesszük, hogy Zentán egy furcsa koalíció van hatalmon, akkor ez a kép tovább árnyalódik. Itt egy részben szélsőséges álláspontjairól ismertté vált magyar törpepárt szövetkezett a legnagyobb országos szerb párttal és a kifejezetten Újvidék centrikus Vajdasági Szociáldemokrata Ligával karöltve. A Demokrata Párt pedig köztudottan egy centralizált párt, nem azt csinálja, amit Zentán szeretnének, hanem azt, amit Belgrádból jóváhagynak. Az autentikus zentai érdekekre hivatkozni mindezek után komoly csúsztatás. Mindehhez még hozzátenném az utolsó választás, az MNT választás zentai eredményeit. Ekkor a Zentát irányító politikai pártok ott a helyszínen a szavazatok 20 százalékát sem kapták meg. Ettől a ténytől függetlenül én nem vitatom el az önkormányzat működésének a törvényességét, viszont eleve rosszindulatú, egyszerű manipulációnak tartom a Szabadka-Zenta viszály ilyen beállítását azok részéről, akik a legutolsó választásokon együttesen a zentaiak szavazatának a 20 százalékát sem kapták meg.
* Miért nincs hasonló gond például Kúlán, vagy Zomborban? Vagy csak arról van szó, hogy a közvélemény csak a zentai kardcsörtetésre fókuszál?
- Nincsenek hasonló jellegű súrlódások más önkormányzatokkal. A vitás kérdéseket eddig tárgyalásos úton mindig sikerült megoldani. Zentára visszatérve, ez az a kérdés, amit a konfliktus gerjesztői sem tudnak megmagyarázni. Annak ellenére, hogy az MNT-ben ezen személyek jelen vannak, más önkormányzatokkal ellentétben, sosem kérték azt, hogy a kérdéseket emberi módon, tárgyalások révén rendezzük. Így lehetetlen egy középutat találni, amely mindenki számára elfogadható lenne. Többször jeleztem, hogy hajlandó vagyok ezekről a kérdésekről tárgyalni, de úgy, hogy az MNT-t, mint a magyarság legitim képviseletét megtapossák, semmibe veszik, ez lehetetlen.
* Más jellegű konfliktus az MNT által alapítói jogokat gyakorló médiumok, a Magyar Szó és a Hét Nap egymásnak feszülése.
- Ennek a feszültségnek évtizedes előzményei vannak. Az egyik kétségtelenül a folyamatosan gerjesztett, de a valós érdekkülönbségeken is alapuló Szabadka-Újvidék viszonyrendszerben keresendő. A Hét Nap mindig is egy szabadkai lap volt, nemcsak székhelyében, hanem szellemiségében is. A Magyar Szó a mai napig is -- bár formálisan már három központja van -- Újvidékhez kötődik. Ez a kérdés nem csupán a földrajzi vitában nyilvánul meg. A Magyar Szó egy gyűjtő orgánum volt, s maradt, s szellemiségében mindig, az elmúlt húsz évben pedig különösen a balliberális, kicsit a világpolgárság értékekhez kötődött. Ezzel szemben a Hét Nap hagyományosan a nemzeti konzervatív hagyományokat próbálja évtizedek óta ápolni. Elég csak Herceg Jánosnak a lapban betöltött egykori meghatározó jelenlétére utalnom. Ezek a kiinduló feszültségek. Az MNT elnökeként nem tartom problémának azt, hogy két különböző világlátású lapnak vagyunk az alapítói. Ez minket gazdagít, erősíti a magyarságot. Viszont úgy gondolom, hogy a két lapnak nem lenne szabad egymással állandó konfliktushelyzetben állnia. Sokkal inkább az együttműködésre, egymás segítésére kellene fókuszálni. Ebbe az irányba próbáltam lépéseket tenni. Sajnos, azt kell, hogy mondjam, hogy - sok más vállalásunktól eltérően - ezek a lépések nem nevezhetőek sikeresnek. Komoly belső ellenállás van az MNT ezen céljaival szemben. Egyik fél sem mondja ki, hogy alapvetően egymástól különálló utat képzelnek el. Mindettől függetlenül azt gondolom, hogy egy család vagyunk, s így együttműködésre vagyunk ítélve. Az is tény, hogy belső emberi viszonyrendszer olyan, amely megnehezíti, hogy tisztán észérvekkel ezt a kérdést rendezni lehessen. Ennek a legújabb fejezete is ezt támasztja alá, amikor az egyik lapban gyakorlatilag olyan durva kritika jelent meg a másik lap irányába, ami már túllép azon, ami megengedhető egy családon belül.
* Nagy várakozás előzi meg a szeptemberben beinduló ösztöndíj-programot. Hol tart jelenleg a folyamat?
- A fő célunk nem csak az, hogy a program beinduljon, hanem, hogy meghozza azokat a változásokat, amelyeket ambicionál. Nagyon sok energia és pénz kell ahhoz, hogy ez a program időben realizálódjon. Az igazán nagy kihívás még sem ez, hanem hogy az ezáltal kívánatosnak tartott változások az életben is bekövetkezzenek. Az alapvető cél az, hogy a magyar fiatalok ne legyenek alulképzettebbek sem a szerb-, sem a magyarországi fiataloktól. Hogy hatékonyan és időben minél többen szerezzenek felsőfokú oklevelet. Jóval többen, mint most. A tudásalapú társadalom, a tudásalapú közösség megteremtését ambicionáljuk. Ennek rengeteg az önazonosságra, az életminőségre és életszínvonalra ható pozitív mellékhatása is lesz augusztustól. De ez nem elég. Azt kell biztosítanunk, hogy a jelenleginél jóval több magyar gyerek jusson be az állami költségvetés terhére az egyetemekre. Ezt szolgálták a felvételi előkészítőink, az ún. e-learning tanfolyamok, melyen több mint négyszázan vesznek részt. Az MNT gyakorlatilag az érettségizők felét be tudta kapcsolni ebbe. Az ösztöndíjat olyanok is megpályázhatják, akik nem az idén érettségiznek, hanem azok is, akik évekkel ezelőtt, de most döntöttek a továbbtanulás mellett. Júliusban lesz kiírva a pályázat az elsősök számára. A középtávú célunk az is, hogy a bukások számát csökkentsük. Ezt szolgálja a szerb nyelvű felkészítés, hogy a nyelvi problémákat, hátrányokat áthidaljuk. Ezentúl meghirdetjük a demonstrátori ösztöndíjat a felsőbb évfolyamú hallgatók részére. Ezzel egyrészt őket is bekapcsoljuk az ösztöndíjrendszerbe, másrészt pedig 5-10 elsősnek fognak segítséget nyújtani. Ez nem lesz egy olyan komoly teher, ami az ő tanulásukat fékezné. Az szeretnénk, hogy így oktatási tapasztalathoz jussanak a felsőbb évesek, hogy ezáltal tudjunk a későbbiekben a legjobbak számára munkahelyet biztosítani az egyetemeken. Végezetül pedig különböző csatornákon és rendszerek kiépítésén keresztül a munkába állást is szeretnénk megkönnyíteni az ösztöndíjasok számára.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..