A törökök töröknek, a magyarok magyarnak tekintik a közös kultúrát
Talpai Lóránt
2021.04.30.
LXXVI. évf. 17. szám
A törökök töröknek, a magyarok magyarnak tekintik a közös kultúrát

Az Ázsiát Európával összekötő ország elsősorban jelentős történelmi múltra tekint vissza, másodsorban közkedvelt turisztikai célpont. A török—magyar kapcsolatok pedig évezredesek. Hogy hogyan látja egy magyarok között élő török az említett kapcsolatrendszert, arról Tarık Demirkant, a Türkinfo főszerkesztőjét kérdeztem.

* Ön jeles képviselője a török kultúrának Magyarországon. A Türkinfo főszerkesztőjeként bizonyára küldetésének érzi, hogy a török és a magyar emberek minél jobban megismerjék egymást. Szót ejtene röviden a Türkinfo születéséről és céljairól, esetleg arról, hogyan került Magyarországra?

— Az egyetemi tanulmányaimat nemzetközi kapcsolatok szakon, Magyarországon végeztem, majd ledoktoráltam. Újságíróként, íróként és műfordítóként jellemezném magam. A Türkinfo hírportál létrehozásával az volt a célom, hogy legyen egy csatorna, ahol a két ország, a két kultúra hírt adhat önmagáról, és kellett egy platform, ahol találkozhatnak az ilyen jellegű kezdeményezések. Ez utóbbi révén jött létre a Türkinfo Alapítvány, melynek égisze alatt működik a hírportál. Akár a portálról, akár az alapítvány működéséről van szó, a függetlenség elemi fontosságú számunkra. Ezért vagyunk önálló polgári civil kezdeményezés, főleg adományokból próbáljuk fenntartani magunkat. Ez lehetővé teszi, hogy nálunk mindenki önkéntes alapon tevékenykedjen, beleértve a portálon nap mint nap dolgozó szerkesztőinket, fordítóinkat, lektorainkat. Tehát az alkotás öröme és a Türkinfóhoz tartozás ténye motiválja a lelkes munkatársainkat.

* A török és a magyar népet évszázadok kötik össze. Elég csak a nyelvre, a kultúrára vagy a népvándorlásokra és az egymás mellett élésre gondolni. A történelem és a különféle birodalmi törekvések azonban sokszor egyik vagy másik oldalra taszították a másikat. Mit gondol, hogyan érzi, mennyiben hasonlít egymásra és mennyiben különbözik egymástól jelenleg, napjainkban a két nép és kultúra?

— A török—magyar kapcsolatok az elmúlt évtizedben olyan nagy ütemben fejlődtek, amelynek az intenzitását talán a XX. század elejéhez lehetne hasonlítani. Ebben természetesen szerepe van a politikának, hiszen sok tekintetben a két ország vezetői hasonló elveket vallanak. De a két nemzet között ezen túl is van egy nagyon erős kapocs, mely évezredes múltra és hagyományokra tekint vissza. Sokszor észre sem veszik ennek létezését, hiszen annyira magától értetődően jelen van. A törökök töröknek, a magyarok magyarnak tekintik a kultúrának ezt a szeletét, holott ez közös. A Türkinfo ezt a közös történelmi-kulturális örökséget próbálja feltárni a jelen lencséjén át. Úgy gondolom, minél jobban ismerjük a másikat, annál jobban fogjuk tudni, hogy igazából kik vagyunk. A mi székhelyünk például Budapesten van, de mivel munkánk az internet felületén folyik, ezt bárhol el lehet végezni. Tehát a munkatársaink és egyéb önkénteseink, akik számára fontos a török—magyar kapcsolatok ápolása, a világ bármelyik városából csatlakozhatnak hozzánk, az olvasók pedig követhetnek bennünket.

* A török politikát hosszú évek óta meghatározza Recep Tayyip Erdoğan kormányzása. A nemzetközi konfliktusok sem kerülik el az országot, elég, ha csak a menekültválságra gondolunk. Hogyan ítéli meg a jelenlegi török belpolitikát, mi a véleménye a kormányról, ellenzékről, és milyennek ítéli a török—európai kapcsolatokat?

— Törökország jelenlegi gazdasági-politikai helyzetét aggasztónak találom. Attól tartok, hogy a csaknem húsz éve kormányon lévő AKP vezetésével az ország egyre távolabb kerül a „bent” demokratikus elvekre és konszenzusra, „kint” pedig békére, valamint együttműködésre épülő pályától. Tehát úgy is lehet fogalmazni, hogy az ország egészen rendhagyó kényszerpályára került, ami az elkövetkező évek (évtized) során nagyon jelentős paradigmaváltást idézhet elő. Ez sajnos magában foglalhatja Törökország Nyugat- és NATO-barát (immár hetvenéves) nemzetközi stratégiájának irányváltását is.

7 dolog, melyet ne tégy Törökországban

Ne csak Isztambulba menj el…
Hanem fedezz fel más helyeket, tartományokat. Hagyd hátra a nagyvárosi, fülledt zsúfoltságot, és lazulj a Földközi-tenger nyugati vagy déli partjainál. Fedezd fel Epheszosz ősi romjait İzmirtől egyórányira. Barangold be a misztikus Kappadókiát Anatólia szívében. Ruccanj el a Fekete-tenger buja zöld térségébe, és harapj nagyokat a friss levegőből az Ayder-fennsíkon Rize közelében. Merülj el Diyarbakır kultúrájában, csodáld meg Mardin építészetét, ízleld meg a délkelet-törökországi fogásokat, és lőj néhány fotót Adıyamanban a Nemrut-hegyen.

Ne eszpresszót kérj a kávézóban…
Inkább kóstold meg a török kávét, és tudd meg a jövőd a zaccból. A kávészemeket pörkölik, finomra őrlik, majd a cezvében (kávékiöntő) megfőzik, közben, ha szükséges, cukrot adnak hozzá. Kis csészében szolgálják fel, melynek az aljára leülepszik a zacc, felül pedig az eszméletlenül erős, ám nagyon ízletes kávé marad.



Ne menj drága wellnessbe…
Hanem térj be egy hamisítatlan törökfürdőbe, azaz hamamba. A gőz, a fények és a keleti építészeti stílus különleges atmoszférát teremt együtt. Sokkal emlékezetesebb lesz, mintha egy puccos helyre mennél wellnessezni.  Isztambulban a Çemberlitaş, a Galatasaray, a Kılıç Ali Paşa vagy a Haseki Hürrem Szultán hamamba, Eskişehirben a Has, Ankarában pedig a Şengül hamamba érdemes ellátogatnod, ezek ugyanis a világ legjobb törökfürdői.

Ne plázákban vásárolj…
Hanem a helyi kis (és a híres nagy) bazárokban. Ezek közül legismertebb az isztambuli Nagy Bazár, de elkerülheted a turistaáradatot, ha az izmiri Kemeraltı vagy az Ankara Ulus nevű városrészében található bazárokba mész, ráadásul itt megtapasztalhatod a piacok valódi hangulatát.

Ne hidd, hogy a nem nemet jelent, főként nem az étkezőasztalnál…
Jóval többet fognak felszolgálni, mint amennyit elfogyasztani emberileg lehetséges. A török házigazdák imádják etetni és jól tartani a vendégeiket. Teljesen általános szokás a tukmálás, mert abból indulnak ki, hogy a vendég túl szégyenlős, nem mer többet szedni. Érdemes szép komótosan eszegetni, ha nem vagy túl éhes, mert ha eltünteted a tányérodról a fogást, hidd el, villámgyorsan újabb adag kerül rá.

Ki ne hagyd a szertartásokat…
Legyen szó akár esküvőről, akár hennaéjszakáról. Éld át a ramadánt, amikor különleges fogásokat próbálhatsz ki, például a güllaçot, ezt a tejes-tésztás-gránátalmás édességet. Menj el egy semára, ahol a dervisek a varázslatos ney hangjára keringenek. A Seb-i Arus egy speciális semaszertartás, melyet minden évben Konyában tartanak Mevlana szúfi misztikus filozófus halálának évfordulóján. Vetkőzd le turistaénedet, és ünnepelj, mint egy török!

Ne csak hotelekben szállj meg…
Hanem helyi szállásadóknál. Ez a legjobb módja, hogy megismerkedj a gazdag helyi kultúrával, és megtapasztald a török vendégszeretetet. Arra is van mód, hogy egy ökofarmon szállj meg, így az önkéntesség oltárán is áldozhatsz. A TaTuTa projektum segít abban, hogy megtaláld a megfelelő helyet.  (Forrás: Türkinfo)
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..