home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A szökőárhullámok vagy cunamik
Dömötör Ruben
2023.05.03.
LXXVIII. évf. 18. szám
A szökőárhullámok vagy cunamik

A szökőárhullámok vagy japánul cunamik olyan óriási, pusztító erejű tengeri és óceáni jelenségek, amelyek a történelem során 80%-ban a Csendes-óceánon következtek be, de Európában is volt rájuk példa. A cunamik általában nagyobb tektonikai földrengések utóhatásai, vagyis akkor keletkeznek, amikor a tektonikai lemezek úgy ütköznek, hogy a fölöttük lévő teljes vízoszlop hirtelen kimozdul.

A tengeren áthaladó, először kis méretű hullámok terjedésük közben energiát halmoznak fel, és csak a part közelében mutatják meg hatalmas méretüket, mely elérheti akár a 40 m magasságot is. Az ilyen tengeri kimozdulások parthoz érve óriási pusztításhoz vezetnek, és a történelem során több mint 500 000 ember lett az áldozatuk. 

A legnagyobb szökőár-katasztrófákat az 1960-beli chilei, az 1964-beli alaszkai, a 2004-beli szumátrai és a 2011-beli nagy kelet-japán földrengések okozták. Ezek olyan szökőárhullámokat teremtettek, amelyek többször is megkerülték az egész bolygót. Az ekkora méretű szökőárakat globális vagy telecunamiknak is szoktuk nevezni. A 2004. évi szumátrai földrengés egy tengerfenéken bekövetkezett óriási tengerrengés volt, mely december 26-án 00.58-kor kezdődött. A szökőárat okozó földrengés 9,1—9,3 erősségű volt a Richter-skálán, és ez a műszerrel regisztrált harmadik legerősebb földrengés a történelemben. Egyes partokon a szökőár 30 m magas hullámokat hozott létre. A szökőár-katasztrófa tizenhárom, part menti országot érintett, de a legtöbb halálos áldozata Indonéziában, Srí Lankán, Indiában és Thaiföldön volt. Az elhunytak száma becslések szerint elérte a 230 000-et, s így a halálos áldozatok tekintetében ez az írott történelem harmadik legnagyobb természeti katasztrófája. Az okozott kárt több mint 10 milliárd dollárra becsülték, és sajnos Indonézia még a mai napig sem tudott teljesen felépülni a katasztrófa következményeiből.


Képek forrása:unsplash.com

A közelmúlt még egy óriási természeti katasztrófája a 2011. évi nagy kelet-japán földmozgás volt. Ez volt a Japánt valaha ért legnagyobb földrengés, mely a globális erősséglistán az ötödik helyet foglalja el. Az epicentrumnak a szárazföldhöz való közelsége miatt extrém nagyságú hullámok keletkeztek, melyek néhol meghaladták a 38 m magasságot is. A szökőár becsapódásakor a hullámok átlagosan 10 km mélységben hatoltak be a szárazföldre. A nagyszámú áldozat és az infrastruktúrában keletkezett rendkívüli kár mellett a szökőár egyszerre több nukleáris balesetet okozott, melyek közül a leghíresebb a fukusimai atomerőműben történt. Az anyagi kár mértékét 300 milliárd dollárra becsülték, amivel ez a kelet-japán földrengés a történelem legnagyobb anyagi kárt okozó természeti katasztrófája lett. Az illetékes hatóságok közlése szerint ennek a tragédiának több mint 18 500 halálos áldozata volt. A megrongálódott épületek száma meghaladta a 125 000-et, illetve nagy részük meg is semmisült. Japánban és más csendes-óceáni országokban a cunamik gyakorisága miatt már külön építőipari technológiákat fejlesztettek ki és alkalmaznak. Európában a történelem során csupán kétszer volt szökőár: 1755-ben Lisszabonban (Portugália) és 1908-ban Messinában (Olaszország), így ezeket a technológiákat itt még mindig nem használják.

Mivel a cunamik viszonylag ritka jelenségek, a magas halálozási számra az emberi tudatlanság és tapasztalatlanság is hatással van. Nagyon kevés ember van tisztában azzal, mit kell tennie a túlélés érdekében egy cunami esetén. Az első lehetséges előjel a földrengés, de az egyetlen biztos jel a tenger abnormális mértékű visszahúzódása.

A 2004. évi szumátrai földrengés során sokan azért vesztették életüket, mert a tenger visszahúzódásakor kíváncsiságból elindultak tengeri állatokat gyűjteni. Pedig ilyenkor az embereknek csak néhány percük van arra, hogy megmeneküljenek. Így a túléléshez nagyon fontos a megfelelő és gyors reakció, vagyis hogy haladéktalanul elkezdjenek futni a tengerrel ellentétes irányba, a környék legmagasabban fekvő pontja felé. Ha ez nem kivitelezhető, meg kell kapaszkodni valamilyen nehéz vagy nehezen elmozdítható tárgyban. A hatalmas energiával gyorsan bevonuló víz mindent elsodor magával, de a veszély nemcsak a vízben rejlik, hanem az általa sodort tárgyakban, illetve a törmelékben is. Éppen ezért cunami esetén az embereknek arra kell törekedniük, hogy mielőbb kijussanak a vízből.

A 2004. évi szumátrai szökőárnál például sokan az épületek leválasztott tetőjén vészelték át a katasztrófát. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a szökőár nemcsak egy hullám, hanem több hullám sorozata, így a biztonságos helyeket csak akkor szabad elhagyni, ha a tenger teljesen lecsillapodott.

 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..