Traian Basescu néhány héttel ezelőtt mandátumértékelő beszédet tartott a román parlamentben. Főként vélt érdemeit ecsetelte, a hibáiról, mulasztásairól azonban elfelejtett szót ejteni. Üzent viszont a területi autonómiáért küzdő Székelyföldnek.
Elmondta: mint ahogy a Hargita és a Kovászna megyei magyaroknak is elmagyarázta, a román parlamentben is szóvá teszi azt, hogy az alkotmány első cikkelye nem alku tárgya. Sepsiszentgyörgynek és Székelyudvarhelynek ugyanakkora autonómiája lesz, amennyi Caracalnak és Tulceának. A közigazgatási autonómiát azonban továbbra is támogatja.
Basescu rámutatott még arra is, hogy a magyar gyerekek többsége nem ismeri a román nyelvet, amikor az oktatási rendszerbe bekerül. Éppen ezért támogatja, hogy minél több magyar gyerek megtanuljon románul, hiszen e nélkül a tudás nélkül szerinte képtelenek boldogulni a hazai munkaerőpiacon. Úgy gondolja továbbá, hogy Hargita és Kovászna megyében a magyar és a román állampolgároknak egyaránt hozzá kell férniük a helyi közigazgatásban meghirdetett állásokhoz, mivel szükség van a részarányos etnikai képviseletre.
Érdekes egybeesés, hogy a nyelvet mint problémát vetette fel (habár kissé más megközelítésből) s nevezte meg elsőként hibának vagy akadálynak a székely autonómiaküzdelem kapcsán egy erdélyi újságíró. Az említett írásban mintegy tíz pontban fogalmazódik meg a székely autonómia-küzdelem tíz legnagyobb hibája.
Első pontként jelenik meg a nyelv problematikája, azaz hogy magyarul zajlik ez a küzdelem, pedig románul kellene. Az autonómiaharcot ugyanis nem önmagukkal kellene megvívniuk a székelyeknek, hanem a többségi néppel, a románokkal.
A további kilenc pont, avagy kilenc hiba a következőképpen hangzik:
Egység helyett megosztottság, a gazdasági perspektíva mellőzése, a szimbólumok előtérbe helyezése, a történelemre való hivatkozás, s a történelem mindenki számára más, a külpolitikai lobbi kezdetlegessége és maradisága. Továbbá túl van dimenzionálva az etnikai jelleg az európaival szemben, hiányoznak a regionális autonómiában érdekelt szövetségesek, tudatos vagy bagatellizált összemosódás tapasztalható a szélsőjobbal, érdektelenség a nem székely erdélyi magyarokkal szemben.
A hibákat természetesen szubjektív szempontok alapján állította össze a cikkíró, de az is igaz, hogy számos objektív problémára is felhívja a figyelmet.
Befektetési hullám a székely megyékben
Ha az autonómia még várat is magára, gazdasági szempontból mindenesetre mozgalmasabbá vált a térség, mivel több millió eurós beruházások valósulnak meg Hargita és Kovászna megyében. Legalábbis ez hangzott el a vállalkozói napok keretében tartott befektetési konferencián, Sepsiszentgyörgyön.
Ezen a Kovászna és Hargita megyei infrastrukturális, turisztikai és környezetvédelmi projektekről tárgyaltak, a jövőben esedékes beruházásokról.
''A vállalkozóknak azt szeretnénk megmutatni, hogy milyen fejlesztési lehetőségekre, projektekre számíthatnak a közeljövőben, hogyan kapcsolódhatnak be ezekbe, hiszen több millió eurós beruházások valósulnak meg a két megyében” - fejtette ki Vajda Lajos, az ASIMCOV vállalkozói szövetség ügyvezetője.
''Ebben az időszakban ország- és világszerte mindenki a gazdasági válság miatt sír, de Háromszéken belevetettük magunkat a befektetésekbe. Zajlik az országutak és a községi úthálózat rehabilitálása, az elmúlt 15-20 évben nem voltak ilyen mértékű fejlesztések, mint az idén” - fejtette ki Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke.
Egy hét múlva írják alá a szerződést az Európai Unióval a Kézdivásárhely és Kovászna közötti 18 kilométeres megyei út felújításáról, amelynek értéke 15 és fél millió euró. Nagyobb, mint a Kovászna megyei tanács egyévi költségvetése.
Emellett Háromszék 28 településén folyik útépítés, húsz településen építenek víz- és 29 településen csatornahálózatot - számolt be a történésekről a tanácselnök, aki szerint válságban hitelt kell felvenni, és beruházásokba fektetni a pénzeket.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a konferencián arra kérte a helyi vállalkozókat, hogy bővítsék cégüket, de befektetésre buzdította a vendégeket is. Indoklása szerint a város az ország közepén fekszik, ahonnan húszmilliós piacot lehet elérni.