A sport iránti határtalan szeretet
Tóth Tibor
2015.03.04.
LXX. évf. 9. szám
A sport iránti határtalan szeretet

Magyarkanizsán, Az év sportolója választáson ketten kapták meg az elmúlt év sportmunkása elismerést. Egyikük a horgosi Szvoboda Ferenc, aki nemcsak tavaly, hanem egész életében, azaz az elmúlt 59 évben szinte minden szabad percét a sportnak, a labdarúgásnak szentelte. A neves és méltán elismert sportemberrel az elmúlt csaknem hat évtized legfontosabb momentumait elevenítettük fel.

1954-ben, a Horgos pionírcsapatában kezdett futballozni Kacsmár Lajos irányítása alatt. Abban az időben a faluban nagyon sok fiatal sportolt, hiszen a két férfikézilabda-csapat (Izviđač, Partizan — az utóbbi még mindig létezik) mellett egy nőikézilabda-együttes is létezett, a labdarúgóklubban pedig a kispioníroktól a felnőttekig minden korosztály képviseltette magát. Hat évig játszott a pionírcsapatban, majd a szabadkai Spartacusból érkezett edző, Tapiska Antal első látásra felismerte tehetségét, és előbb az ifjúsági, majd nagyon gyorsan az első csapatba vezényelte. Az edző nem csalódott a horgosi fiúban, hiszen a fiatal jobbhátvéd a csapat erősségévé vált.

— Gyerekként és később is mindig örömmel fociztam, a sportnak éltem — mondta Szvoboda Ferenc. — Tizenöt éves koromban kerültem fel az első csapatba, ahol egy ideig a legfiatalabb játékos voltam. Tapiska irányításával többek között olyan kiváló játékosokkal szerepeltem egy csapatban, mint Gyólai Zoltán, Sárkány István, Živko Kojić, Ratomir Ristić, Miloš Jevremov, Ábrahám József. 1966-ban a martonosi Jedinstvo együttese előtt megszereztük a Tisza Menti Liga bajnoki címét, feljutottunk a Szabadkai Körzeti Ligába, ahol több évig játszottunk.

A katonai szolgálat letöltése után, a 60-as évek végén a vajdasági ligás magyarkanizsai Potisje színeiben folytatta pályafutását, és a Budućnost vállalatban munkába is állt. Több idényt az akkori nagy vajdasági ligában játszott. Szabadkán részt vett a Zorka gyár felújításában, munka után pedig felszállt a Magyarkanizsára tartó autóbuszra, és a Potisje edzésére sietett, majd az edzés végeztével azonnal ment vissza Szabadkára, hiszen reggel már várta a munka. Nagy harc folyt a kezdőcsapatba való bekerülésért, hiszen a keret huszonnégy játékost számlált, a jobbhátvéd posztra pedig négyen pályáztak.

— Akkoriban csodálkoztam, hogy Tapiska miért jobbhátvédnek szánt engem. A Potisje csapatában Kerekes edző is megtartott ezen a poszton. Nem vagyok túlságosan magas, durva sem voltam, viszont mindig is szívós játékos hírében álltam. Úgy idomítottam a szélsőt, hogy én lépjek be neki először, mert akkor valamennyire visszahúzódott. Később pénzhiány lépett fel a magyarkanizsai csapatban, és 1971-ben visszakerültem a Horgosba. 1973-ban, a szabadkai Zorka elleni találkozón megsérültem, kihagytam egy idényt, majd 1976-ban szögre akasztottam a futballcsukákat. Három Potisje—Horgos-mérkőzésen játszottam a pályafutásom során, ezek mindig óriási rangadóknak számítottak, és bizony nem volt mindegy a Potisje mezében Horgoson pályára lépni — emlékszik vissza Szvoboda.

A díjátadáson Huzsvár Ervinnel, Magyarkanizsa község alpolgármesterével

A labdarúgó-pályafutása lezárása után semmiképpen sem szeretett volna elbúcsúzni a sporttól, úgyhogy előbb a pioníroknál, majd az ifjúsági csapatnál, később pedig az első csapatnál tevékenykedett. Az akkori legnagyobb sikere az volt, amikor az első csapat — melyben segédedzőként dolgozott — bajnok lett a Tisza Menti Ligában, és felkerült a Szabadkai Körzeti Ligába.

— Abban az időben, ez a 80-as években lehetett, a Tisza Menti Ligában nagy küzdelem folyt a Jedinstvo, a Potisje és a Horgos között, és mi kerültünk ki győztesként. A Szabadkai Körzeti Liga akkoriban nagyon erős volt, sok városi csapat versenyzett, a mi együttesünkben azonban 2-3 vidéki játékoson kívül csak horgosiak szerepeltek. A szabadkai vendégszereplések alkalmával a játékosainknak általában el kellett mondani, hogy ne ijedjenek meg a városi csapatoktól, és bizony gyakran el is hoztuk tőlük a pontokat. Tapiska után Ábrahám, majd Ristić töltötte be a vezetőedző szerepét, de arra ők is figyeltek, hogy minél több horgosi fusson ki a pályára a mérkőzéseken — eleveníti fel az emlékeket.

Ferenc édesapja is játszott a Horgosban, és családját is a sport felé terelte, hiszen a lánya kézilabdázott, a fia pedig focizott a határ menti település csapatában. Ferenc jelenleg másodedző a Horgos felnőttcsapatában.

— Az őszi idény után a Tornyos mögött a második helyen állunk. Hogy ebből lesz-e első, nem tudom, ez elsősorban az anyagiaktól függ, hiszen nehéz időket élünk. Korábban a gyárak támogatták a sportot, most viszont már annak is örülünk, ha kapunk egy mezt. A szülők is egyre kevesebbet tudnak költeni ilyen célra. Az én időmben valamelyest könnyebb volt, manapság azonban a sport világa nagyon elszegényedett — állapítja meg.

Nem gondolta volna, hogy az év sportmunkásának választják. Meglepődött, de nagyon jólesett neki, hogy gondoltak rá, hiszen ezáltal elismerik a munkásságát. Amíg az egészsége engedi, amíg hívják, azaz igényt tartanak rá, addig szeretne a klub körül tevékenykedni, tapasztalatával és tudásával segíteni a fiatal nemzedéket. Nemcsak a kispadról követi a sportot, hanem aktívan űzi is. Igaz, nem a labdarúgást, hanem az asztaliteniszt: egy barátjával heti kétszer ütőt ragadnak, és maratoni mérkőzéseket vívnak egymással. Kedvenc csapata, természetesen a Horgoson kívül, a Bayern München, a nagy Jugoszláviában pedig a zágrábi Dinamónak szurkolt. Jelenleg is figyelemmel kíséri a világ labdarúgó-eseményeit. Ha a televízió kupameccset közvetít, külön szobába vonul, és átadja magát a meccsnézés, a szurkolás örömeinek. A családja ebben is támogatja, ahogyan az egész sportpályafutása alatt is mellette állt, és segítette.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg A Pálya Széléről rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..