A XX. században, az úgynevezett zöldforradalom folyamán a mezőgazdasági termelésben gyökeres változások következtek be. Az évezredeken át hagyományos módszereken alapuló mezőgazdasági termelésben lassan megjelentek a mezőgazdasági gépek, elkezdődött a műtrágyák és a peszticidek növekvő ütemű használata, és megjelent az iparszerű növénytermesztés, állattenyésztés. A mezőgazdasági termelés intenzifikálásának és modernizálásának eredményeként a növénytermesztés és az állattenyésztés környezetkárosító tevékenységekké váltak.

Képek forrása: unsplash.com/Randy Fath

A folyamatosan növekvő élelmiszer-szükségletek következtében ma már elmondható, hogy bolygónk lakható területének több mint 50%-át mezőgazdasági területek borítják. A nagy fajgazdagsággal bíró természetes élőhelyeket, mint amilyenek például a légköri oxigéntermelésért nagymértékben felelős erdők és őserdők, beszűkítettük, és egykori területeiket mesterségesen létrehozott, kisebb oxigéntermelési képességgel bíró, fajszegény, növénytermesztésre szánt területek foglalták el. Az Amazonas térségén, ott, ahol valamikor nagy kiterjedésű erdők borították bolygónk felszínét, mára hatalmas földterületeket művelnek meg takarmány-előállítás céljával, és a brazil Amazonas térségében található, takarmánynövények termesztésére szánt földek területe 4000-ről több mint 40 000 négyzetkilométerre, vagyis a tízszeresére növekedett.

A természetes élőhelyek növénytermesztésre alkalmas területté változtatása rengeteg faj elpusztulásával jár, az erdők kivágásával pedig a fák anyagcseréje során elnyelődött óriási szénmennyiség kikerül a légkörbe, és súlyosbítja bolygónk üvegházhatását. A mezőgazdasági termelésben ma már tömegesen alkalmazott, könnyebb és időhatékonyabb földművelést lehetővé tevő gépek használatuk során olajat, nehézfémeket és más környezetszennyező anyagokat juttatnak a talajba, melyek különböző környezeti folyamatok révén bejuthatnak szervezetünkbe, és károsíthatják egészségünket.

Fontos kiemelni a műtrágyák és a peszticidek nagyobb ütemű felhasználásának környezetkárosító hatásait is. A műtrágyák és a peszticidek a terméshozamok növelésének fő eszközei. A növénytermesztésben használatos műtrágyák több hatóanyagot is tartalmaznak, s a növények ezeknek csak egy részét tudják hasznosítani, aminek köszönhetően kedvező hatások érvényesülhetnek a fejlődésükben. A hatóanyagok másik részével viszont a növények nem tudnak mit kezdeni, ezért ezek kontaminánsként megmaradnak a talajban, és nemkívánatos hatást fejthetnek ki az élő és az élettelen környezetben egyaránt. A műtrágya túladagolásával a növények szükségleténél nagyobb tápanyagmennyiséget juttatunk a talajba, így a megmaradó tápanyagok dúsítják a talajoldat tápanyagtartalmát, és a talajvízbe kerülve megváltoztathatják annak minőségét. A talaj többlet-tápanyagtartalma csapadékvizek lefolyásával vagy bemosódással bekerülhet a felszíni vizekbe, és elősegítheti azok eutrofizációját. A szerves trágya használatát mellőző, huzamosabb ideig tartó, nagy intenzitású műtrágyahasználat gyakori következménye a talaj elsavanyodása is, mely miatt a benne található, ásványokba zárt, toxikus nehézfémek elérhetővé válhatnak az élővilág számára.

A növények kártevőinek irtására használatos szerek, másnéven peszticidek megjelenésével tovább fokozódott a növénytermesztés környezetkárosító hatása. A növényvédő szerek káros következményeire csak a XX. század második felében derült fény, viszont az addig tömegesen használt szerek — például a DDT vagy az 1920-as, 1930-as években növényvédőként alkalmazott réz-, higany-, cián- és arzéntartalmú vegyületek — addigra már kifejtették káros hatásukat a környezetre. Tömeges használatuk miatt, illetve a kártevők természetes ellenségeinek elpusztításával felborultak az addig évezredekig dinamikus egyensúlyban fennálló ökológiai rendszerek, a táplálékláncon felfelé haladva pedig bekerültek az élőlények szervezetébe, és ott fejtették ki káros hatásukat. A növényvédő szerek kedvezőtlen környezeti és egészségügyi hatása a tudományos eredményeken alapuló, nemzetközileg elfogadott előírásoknak köszönhetően mára már enyhült, de hatékonyságuk miatt a peszticidek még mindig szerves részei a növénytermesztésnek.

Az évről évre növekvő élelmiszer-szükséglet miatt bolygónk növénytermesztésének intenzitása a környezet rovására tovább növekszik, de a műtrágyák és a növényvédő szerek mérsékelt, szakszerű felhasználásával, illetve a környezettudatos magatartásunkkal a növénytermesztés káros következményei jelentősen enyhíthetőek.