Mivel a meddőség oka az esetek egy részében ismeretlen, a mesterséges megtermékenyítés sem garancia a sikerre.

A meddőség okainak összetettsége miatt (hacsak a háttérben nem valamilyen nyilvánvaló ok, esetleg már korábban diagnosztizált betegség áll) a kivizsgálás menete bonyolult sémák szerint történik. Hormonális profil készítésével felfedezhetőek a háttérben megbúvó betegségek, mint pl. a pajzsmirigy és mellékvese rendellenességek, vagy a múlt héten említett PCOS. Ezeknél gyakran vezet eredményhez (terhességhez) az alapbetegség gyógyszeres kezelése.

HSG, laparoscopia és hysteroscopia

Mint azt már említettük, a terméketlenség gyakori okai a petevezetékek rendellenességei, a gyulladásos megbetegedések következtében létrejövő összenövései és a méhtest, illetve a méh belső felszínének (endometrium) jóindulatú daganatai (miómák), polipok, összenövések stb.

Ezek felderítésében és kezelésében lényeges szerepük van az alcímben említett módszereknek:

— Hysterosalpingographia (HSG): ez az eljárás egy viszonylag egyszerűen kivitelezhető diagnosztikus módszert takar, amely érzéstelenítés nélkül, gyorsan és biztonságosan elvégezhető. A méh és a petevezetékek üregébe a hüvelyen keresztül kontrasztanyagot fecskendezünk, és ezt röntgensugárral lefilmezzük. Ily módon feltérképezhetjük a méh alakbeli rendellenességeit, az endometrium összenövéseit, a petevezetékek szűkületeit és átjárhatatlanságukat. A módszer hátránya, hogy nincsenek terápiás lehetőségei, tehát csak a kórképek felderítésében játszik szerepet, a kezelésükben nem. (A népnyelvben használatos „átfújták a petevezetékeit” kifejezés ezt a vizsgálatot takarja.)

— Hysteroscopia: viszonylag új módszer, melynek során a méh üregébe a méhnyakon keresztül egy vékony fémrudat vezetnek, amely kamerával és fényforrással van ellátva. Ennek segítségével monitoron keresztül vizsgálhatóak a méh üregének elváltozásai. A módszer terápiás lehetőségeket is kínál (apró olló, elektromos szike, lézer stb. formájában), ily módon az endometrium polipjai, összenövései, miómái eltávolíthatóak.

— Laparoscopia: a hasfalon keresztül a hasüregbe vezetett, a hysteroscophoz hasonló kamera és egyéb eszközök segítségével a belső női nemi szervek „szabad szemmel” vizsgálhatóak a hasfal feltárása nélkül. Ezáltal számos terápiás beavatkozás elvégzésére is lehetőségünk van (az összenövések oldása, miómák és petefészekciszták eltávolítása stb.).

Mesterséges megtermékenyítés

Ha az imént nagy vonalakban vázolt gyógyszeres és műtéti kezelések nem eredményesek, a mesterséges megtermékenyítés, illetve szaknyelven az asszisztált reprodukciós technikák (ART) alkalmazhatóak. Mielőtt rátérnék az egyes módszerekre, meg kell ismerkednünk az ovuláció indukció fogalmával. Gyógyszeres kezeléssel elérhető, hogy a petefészkekben egyszerre számos petesejt érése játszódjon le (normális esetben egyszerre csak egy petesejt érik be). Ezeket az érett petesejteket a megfelelő pillanatban ultrahang által vezérelt tűvel kiszívják a petefészkekből, és előkészítés után, valamely asszisztált reprodukciós technikával visszajuttatják a nő testébe. Számos ART módszer létezik, ezek közül a legelterjedtebbek:

— arteficiális insemináció (AIH): az ondósejtek mesterséges méhüregbe juttatását jelenti. Általában méhnyak eredetű meddőség esetén alkalmazható eljárás, feltétele a petevezetékek átjárhatósága, hiszen csak így adódik lehetőség a petesejt és a spermiumok találkozására.

— in vitro fertilizáció (IVF): a módszer alapja az ovuláció indukcióval nyert petesejtek mesterséges megtermékenyítése, majd az osztódásnak indult sejtek visszajuttatása a méh üregébe. Az eljárásnak számos változata létezik, manapság legelterjedtebb az IVF-ICSI módszer, mely az előkezelt spermium mesterséges bejuttatását jelenti a petesejt belsejébe.

A siker érdekében több ilyen megtermékenyített petesejtet is beültetnek. Ezzel az eljárással nagyobb a valószínűsége az iker- illetve többes terhességnek.