A magyar—szerb kapcsolatok építője
Kartali Róbert
2021.08.13.
LXXVI. évf. 32. szám
A magyar—szerb kapcsolatok építője

Vadlövő László okleveles közgazdász, a belgrádi székhelyű Gárdos Civil Egyesület elnöke Nagykikindáról került a fővárosba, az egyetem elvégzése után pedig ott is maradt. Mint mondja, Belgrádnak sok előnye van, habár a nyüzsgését nehéz megszokni, de innen több lehetőség nyílik a Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatok elmélyítésére.

A Panoráma Világklub Belgrádi Társklubjának elnökeként, továbbá a Gárdos nonprofit egyesület vezetőjeként számos területen keresi azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a két ország kapcsolatának erősítéséhez, így a sport, az oktatás, a kultúra és a gazdaság területén is.

— Egyesületünket 2010 áprilisában alapítottuk meg, elsősorban azzal a céllal, hogy Belgrád területén kutassuk a magyar kultúrát, a tradíciókat és a hagyatékokat, valamint elősegítsük a magyar—szerb gazdasági és kulturális együttműködést. Emellett kulturális rendezvények szervezését is vállaltuk, csakúgy mint az európai uniós projektumokban való részvételt, kutatási eredmények közzétételét, nyári oktatási programok szervezését, illetve együttműködést a szerb kulturális intézményekkel Magyarországon.

* Sokatmondó a civil egyesület megnevezése is. Miért döntöttek a Gárdos név mellett?

— Abból a megfontolásból, hogy ez valamilyen módon összeköti majd a két népet, mivel a Gárdos-torony az egykori Magyarország területén épült fel, Zimonyban, mely a mai Belgrádhoz tartozik. Az alapító tagokkal úgy egyeztünk meg, hogy olyan eseményekre emlékezünk, amelyek összekötik a két népet. A Gárdos-torony nekünk, magyaroknak nagyon fontos, mert 1456-ban a helyén lévő várban halt meg Hunyadi János, és a torony ennek a várnak a romjain épült fel 1896-ban. Ez volt az egyike annak a hét toronynak, amelyet az ezeréves Magyarország tiszteletére, a millenniumi ünnepségre emeltek. Mint ismeretes, akkor az ország hét különböző pontján — a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zobor-hegyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Cenk-hegyen — állítottak fel emlékművet. Erről 2011-ben egy fényképkiállítást szerveztünk Belgrádban.

* Az egyesület fennállása óta melyek voltak a legsikeresebben lebonyolított programok?

— Talán mind közül a legfontosabbak a szerb és a magyar fiatalok közötti ismeretségek kialakulását célzó sporttevékenységek. 2010 novemberében Budapesten, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség közreműködésével megszerveztük a magyar—szerb egyetemi sakkválogatottak találkozóját. A következő év tavaszán ezt az eseményt már Belgrádban bonyolítottuk le, majd újból Budapesten, és ez minden évben így váltakozott egészen a vírus megjelenéséig. Magyarországi partnerünk és szponzorunk a Barcza Gedeon Sport Klub, Szerbiából pedig a belgrádi PEP főiskola. Támogatásuknak köszönhetően az itteni fiatalok utazhattak Budapestre, tavaly pedig segítettünk megszervezni a magyar—szerb U18-as ifjúsági sakkválogatott találkozóját. Pillanatnyilag folyamatban van a Gárdos-kupa megszervezése, ez egy online sakkverseny, mely minden hónap utolsó vasárnapján 18 órakor kezdődik. Annak is örülök, hogy több alkalommal segíteni tudtunk abban, hogy a magyar és a szerb sakkszövetség elnöke találkozzon. Továbbá két alkalommal megrendeztük az egyetemi futsalválogatottak találkozóját is, egyszer itt Szerbiában, Guča településen, majd pedig Magyarországon, Beregfürdőn.

* Milyen szerepet vállal az egyesület a két ország gazdasági együttműködésének elmélyítése terén?

— Céljaink közé tartozik, hogy kapcsolatokat alakítsunk ki a szerb és a magyar üzletemberek között. Több alkalommal részt vettem magyarországi vállalkozók konferenciáján, majd magyar cégeket mutattunk be Belgrádban és más szerbiai városokban. Közben a debreceni székhelyű Feliciter Kiadó Kft. által szerkesztett Mađarski Privrednik című kiadványt is terjesztjük a szerbiai vállalatoknak, a többi közt a belgrádi és a kragujevaci gazdasági vásáron, de volt már rá példa, hogy egy montenegrói kiállításon is népszerűsítettük a lapot. Kikindán születtem, így az ottani cégek képviselőivel is jártunk már Budapesten különféle üzleti találkozókon, továbbá ellátogattunk a szerbiai nagykövetségre is. Ezeken az eseményeken az összekötői szerepen kívül általában tolmácsolni is szoktam. Én képviselem Szerbiában a magyarországi székhelyű FUTURA Nemzetközi Gazdaságfejlesztési Klasztert is, mely a gazdasági, turisztikai, agrár-, élelmiszeripari, egészségügyi, kereskedelmi és kutatásfejlesztési kapcsolataink elősegítése érdekében alakult meg. E szervezet által is sikerült több szerbiai városban cégbemutatókat tartani. A mi feladatunk ezeken az eseményeken, hogy összekössük a két ország vállalkozóit, a többi már rajtuk áll. Az elmúlt tíz év alatt így már számos együttműködés alakulhatott ki, mi lehetővé tettük a kapcsolatfelvétel első lépését, mely után ha megvolt a közös érdek, akkor kiépült a gazdasági kapcsolat a cégek képviselői között. Néhány évvel ezelőtt tiszteletbeli magyar konzulátus nyílt Kragujevacon, prof. dr. Milan Radunović, a tiszteletbeli konzul régi jó barátom, ebből adódóan együttműködünk a gazdasági rendezvények alkalmával. A kragujevaci irodájában többször is sikerült üzleti tárgyalásokat szervezni a magyar és a szerb vállalatok részvételével, valamint egyéb kulturális eseményeket is létrehoztunk a városban.

* Egyesületük az oktatás területén is tevékeny szerepet tölt be a két ország kapcsolatainak erősítésében. Ez miben nyilvánul meg?

— Abban vagyunk érdekeltek, hogy a két ország fiataljai között barátságok jöjjenek létre, hiszen ezek a kapcsolatok a későbbiekben kamatoztathatóak lesznek, akár gazdasági értelemben, de az élet más területein is. Elsősorban tehát ez a cél, másodsorban pedig az Erasmus programokban való részvétel, melynek révén az oktatási intézmények igen szép összegeket pályázhatnak meg különféle fejlesztésekre. A Gárdosnak az a célja és feladata, hogy összekapcsolja az iskolákat, utána pedig az intézmények remélhetőleg folytatják az együttműködést. Van egy együttműködési nyilatkozatunk a Szegedi Szakképzési Centrummal, továbbá két magyarországi felsőoktatási intézményt is összekapcsoltam hazai partnerekkel.

* Hogyan győzi energiával a nonprofit szervezet működtetését?

— Sokan kérdezték már, hogy ez hogyan fizetődik ki, de ha az ember mindig ez alapján gondolkodna, akkor a munkán kívül soha semmit nem csinálna. Ezt a feladatot egyszerűen azért vállalom, mert szeretek ezzel foglalkozni. Az egyesületet annak idején egyébként többen alapítottuk meg, közöttük volt dr. Siniša Zarić, a Belgrádi Vásár egykori igazgatója, Nagy Károly, a budapesti Centrex Nemzetközi Kiállításstatisztikai Egyesülés volt igazgatója, továbbá dr. Vojislav Babić és Vadlövő Róbert. Azóta csatlakozott hozzánk dr. Bognár Csaba nemzetközi sakkbíró is. Az egyesület ennyi tagot számlál, és a kezdetektől fogva úgy egyeztünk meg az alapítókkal, hogy szükségtelen tagságot toborozni, az aktivitások megszervezéséhez úgyis csupán egy-két ember munkája szükséges.

* Mennyire ápolják a kapcsolatot egymással a belgrádi magyarok, egyáltalán beszélhetünk-e a fővárosban magyar közéletről? Ha igen, mennyiben járul hozzá a Gárdos Civil Egyesület a magyar rendezvények megszervezéséhez?

— Amíg nem épült fel a Collegium Hungaricum Magyar Kulturális Központ, addig a helyzet nem volt dicsekvésre méltó. Ez a beruházás nagyon fontos volt a belgrádi magyarságnak, hiszen az intézmény megalapítása óta sok magyarral lehetett megismerkedni. Előtte ugyanis nem volt olyan hely, ahol a magyarok találkozni tudtak volna. Nagyon örülünk, hogy megvalósult a Collegium Hungaricum, és sok köszönetet érdemelnek a központ megvalósítói.

* Milyen terveket szőnek a jövőre nézve?

— Folyamatban van egy kulturális rendezvények megszervezésére irányuló projektum megvalósítása az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyik hallgatójával. Továbbra is dolgozunk a gazdasági kapcsolatok elmélyítésén, így például néhány nap múlva Borban egy magyarországi vállalattal bemutatót tartunk a geotermális hőerőművekről, mindezt annak reményében, hogy nagyobb teret nyerjen Szerbiában ez a technológia. Más zöldenergiával kapcsolatos próbálkozásaink is vannak a szoláris panelek tekintetében. Ezeken a találkozókon összekötő szerepet töltök be, most például egy magyarországi cég keresett fel, hogy a segítségemmel szerbiai partnereket találjon, de arra is volt már példa, hogy Magyarországon kerestem partnert Szerbiában működő vállalatok számára.

Fényképezte: Kartali Róbert

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..