Dr. Korhecz Tamás: ,,Kisebbségi ügyekben elsősorban kisebbség képviselő döntsenek.'

* Megítélése szerint miről fog szólni az MNT elkövetkező négy éve?
- Függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választást, az elkövetkező négy esztendő arról kell hogy szóljon: hogyan valósítjuk meg a törvényes alkotmány által szavatolt kulturális autonómiánkat. A törvényes jogszabálykereteket most kell életre hívni. Most kell meghozni azokat a döntéseket, intézkedéseket, amelyek révén mindez valós tartalmat kap. Most lesz majd először mérhető, hogy érdemben mennyire javíthatjuk majd a magyar közösség intézményrendszerét, oktatását, mindennek hatékonyságát és minőségét. Ugyancsak most fog kiderülni, hogy sikerül-e egy szabatosabb, minőségibb tájékoztatási rendszert kialakítani, a hivatalos nyelvhasználat során visszanyeri-e a rangját és szerepét a magyar nyelv. Az is most dől majd el, hogy művelődési rendszerünket hogyan és miképpen sikerül az önazonosság megőrzésének szolgálatába állítani. Az én olvasatomban erről fog szólni az elkövetkező négy év.
* Ha a választópolgárok bizalmat szavaznak Önnek, az MNT leendő elnökeként mely feladatköröket részesíti elsőbbségben?
- Számomra az oktatás élvez maximális prioritást. Mély szakmai és emberi meggyőződésem, hogy az oktatásban van ennek a közösségnek az igazi kitörési pontja. Ezt nem azért mondom, mintha a többi területet nem tartanám fontosnak. Ha azonban a közösség megmaradása és versenyképessége szempontjából rangsorolni kell a területeket, akkor úgy vélem: kétségtelen, hogy az oktatásnak megkülönböztetett figyelmet kell szentelni. Még az állam sikere és versenyképessége is polgárainak a tudásszintjétől, íráskészségétől, szellemi kapacitásától függ. Klebelsberg Kunó annak idején ezt nemhogy felismerte, hanem hihetetlen mértékben alkalmazta is: egy megnyomorított országot ennek köszönhetően sikerült talpra állítani. Az elmúlt időszakban is voltak sikerek: gyarapodott a magyar érettségizők száma, intézményeket is sikerült alapítani. Ezt a folyamatot kell most folytatni, illetve arra kell törekedni, hogy mind nagyobb legyen az egyetemi végzettségű fiatalok aránya. Ennek érdekében egy teljesen új ösztöndíjazási rendszert kell létrehozni, bővíteni a kollégiumi férőhelyek számát, illetve új magyar szakokat nyitni. Reményeim szerint ez oda fog vezetni, hogy a felsőoktatás területén is kedvező tendenciák fognak megmutatkozni. Ezzel hosszú távon alapozhatjuk meg a közösség megmaradását, versenyképességének növelését, a munkanélküliség csökkentését. Noha a Nemzeti Tanács munkája nem gazdasági kérdésekről szól, az oktatásnak döntő szerepe van a munkahelyteremtés és a munkavállalás szempontjából. Döntő szerepe van abban, hogy milyen a helyzetünk a munkaerőpiacon, az állami intézményekben. Azt is szeretném kiemelni, hogy a többi területen is egy sor fontos intézkedést kell meghozni a támogatások hatékonysága növelése érdekében. A vajdasági magyar médiatérséget úgy kell kialakítani, hogy az ne az egyéni, hanem a közösségi érdekek mentén szerveződjön meg. Ezen elsősorban a hiteles, színes, naprakész tájékoztatást értem.
* Magán az MNT-n túlmenően a döntés-előkészítési mechanizmusoknak is fontos szerepük van. Mi a véleménye erről a struktúráról, kérdéskörről?
- Minden hatóság, testület, intézmény ereje elsősorban a humán erőforrás minőségében rejlik. Ahhoz, hogy a nagyon bonyolult feladatokat is sikeresen megoldhassuk, hatékony szervezeti felépítésre és képzett humánerőforrásra van szükség. Csak akkor lehet ezeket a feladatokat ellátni, ha - a közösség legszélesebb rétegéből válogatva - a tagjai ezt a munkát főállásban, napi rendszerességgel végzik. A Nemzeti Tanács a döntéseket hozza meg. Ezek előkészítése, illetve végrehajtása közigazgatási feladat. Ezt felismerve tehát olyan főállású apparátusra lesz szükség, amelynek tagjai nagyon jól értenek ezekhez a dolgokhoz és képesek lesznek érvényt szerezni az MNT döntéseinek.
* Ha esetleg az Ön által vezetett lista adhatja majd az MNT új elnökét, akkor hogyan kívánja kezelni azt a kettőséget, amit az Ön tartományi minisztersége, illetve az MNT elnöki pozíciója teremt?
- Jóllehet jelenleg a vajdasági kormány két tagja is egy-egy nemzeti tanács elnöke, személy szerint nem kívánok a tisztséghalmozás lehetőségével élni. Ebben az esetben eszem ágában sem lesz a tartomány kisebbségpolitikáját irányítani és végrehajtani.
* Minek tulajdonítja, hogy a szerb pártok bejelentették: részt kívánnak venni az MNT megválasztásában, a magyar pártok jó része pedig ennek épp az ellenkezőjét kívánja tenni?
- Elvtelen megfutamodásként értékelem a bojkottot. Azok az emberek, akik 1995-96-ban a megméretést látták a politikai pluralizmus egyetlen legitim módjának, azok most ennek az ellenkezőjét teszik. Nem lehet úgy magyar érdekképviseletről beszélni, hogy amikor annak megvan a lehetősége, akkor ez elől a lehetőség elől meghátrálunk. Az, hogy a magyar támogatással rendelkező szerb polgári pártok is részt vesznek a megméretésen, számomra semmilyen meglepetést nem okoz. Ezek a pártok már most is uralják a többi nemzeti tanácsot. A magyar az egyetlen, ahol nincsen semmilyen súlyuk. Ezeknek a pártoknak az a céljuk, hogy a döntéseket, illetve a pénzeszközök kanalizálását befolyásolják. A magyarság nevében, a magyar érdekek szempontjából azonban nem mindegy, hogy ebben Belgrádnak mekkora beleszólása van. Ha ezen a prizmán keresztül szemlélem a kérdést, akkor túlzott hatalmi ambíciónak tartom azt, hogy a magyar önazonosság kérdésében a Demokrata Pártnak döntő szava legyen. Nem tudom elfogadni azt, hogy példának okáért a köztársasági elnök belgrádi rezidenciáján döntsenek arról, hogy hol milyen magyar tagozat nyíljon, mely intézményeknek legyen az alapítója az MNT stb. Ismerve a pártfegyelmet és a párthierarchiát jobbik esetben Belgrád egyes kérdésekben nem szólna bele, rosszabbik esetben egyenesen parancsot adna. A kisebbségi ügyekben elsősorban a kisebbség képviselőire kellene bízni ezeket a kérdéseket. Meggyőződésem, hogy a DP óriási pénzügyi, média- és hatalmi fölénye ellenére a magyar választópolgárok tisztában vannak mindazzal, amit a fentiekben vázoltam.