A fenti címmel szervezett nemzetközi konferenciát az első világháború befejeződésének centenáriuma alkalmából a zentai Történelmi Levéltár és a község önkormányzata.
A városháza nagytermében megtartott tanácskozáson jeles hazai és magyarországi előadók összegezték az elmúlt négy évben megvalósult kutatásaik legfontosabb eredményeit.
A rendezvény kezdetén Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Czeglédi Rudolf polgármester fordult a jelenlévőkhöz.
— Mint tudjuk, az első világháború a XX. század egyik legfontosabb eseménye volt, amely hatást gyakorolt és fordulópontot jelentett, mind az európai, mind a világtörténelemben. Emlékművei ott állnak minden városban és faluban, a hozzá kapcsolódó történetek egy évszázad múltán is elevenen élnek az emberekben.
A centenáriumi programok alkalmával mindazokra emlékezünk, akik életüket áldozták a háborúban, de nem feledkezünk meg a hozzátartozókról sem, akik egy életen át gyászolták elvesztett szeretteiket. Nem túlzás azt mondani, hogy nem volt és nincs olyan család, akinek ne hozott volna valamilyen veszteséget az első világháború — hangsúlyozta a beszédében.
Az esemény programjában dr. Jasmina Nikolić, a požarevaci Történelmi Levéltár igazgatója, dr. Sarusi-Kiss Béla, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosa, Jelena Mitrović Kocev, a Belgrádi Történelmi Levéltár főlevéltárosa, dr. Pollmann Ferenc, a budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze, Jasmina Živković, a požarevaci Történelmi Levéltár levéltári tanácsosa , dr. Kiss Gábor, a budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, Pintér Tamás, a budapesti Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány képviselője, Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa, Mezei Zsuzsanna, az újvidéki székhelyű Vajdasági Levéltár főlevéltárosa, Kovács Csaba, a budapesti KSH Könyvtár könyvtárosa tartott előadást. Emellett az összejövetel résztvevői megtekintették a Szerbia és Braničevo a Nagy Háborúban 1914–1918 című dokumentumfilmet.
Molnár Tibor A bácskai Tisza mente emberveszteségei a Nagy Háborúban című értekezésében számos adatot osztott meg az érdeklődőkkel.
A hivatalos statisztika alapján az első világháború során a hadviselő felek összesen 9,5 millió katonát vesztettek el, a központi hatalmak valamivel több mint négy milliót, az antant hatalmak közel 5,4 milliót. Az Osztrák-Magyar Monarchia fekete leltára másfél millió halott katona és közel két millió sebesült. Magyarországról a Monarchia 661 ezer elesett katonával számolt.
A rendelkezésre álló feltárt források alapján a bácskai Tisza mente településeiről — a mai Magyarkanizsa, Zenta, Ada és Óbecse községek területéről — 3616 személyt lehetett azonosítani, akik az 1914–1918 között vívott I. világháborúban haltak hősi halált. Zenta esetében több mint ezer fő volt a veszteség. Megállapítható, hogy az elesett katonák zöme békeidőben napszámosként, cselédként kereste a kenyerét.
Aki még több számadatra kíváncsi, olvassa el Molnár Tibor A bácskai Tisza mente I. világháborús hősi halottai című könyvét, amelyet 2016-ban jelentetett meg a zentai Történelmi Levéltár.
