A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Varga Mihály, Magyarország nemzetgazdasági minisztere, Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, Babity János szabadkai főkonzul, Pásztor István, a VMSZ elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint számos vajdasági közéleti, kulturális személyiség, egyházi méltóság.

Varga Mihály az ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy 1848 máig ható öröksége az erő, a hűség és a remény.

— Valahányszor kitűzzük a kokárdát, hitet teszünk a magyarság ereje, nemzetéhez való hűsége mellett. Nemzetünk legfontosabb tavaszi ünnepe március 15-e. Azért ünnepeljük évről évre a régmúlt tavaszi napokat, mert mindaz, amiért őseink akkor küzdöttek, mindaz, amit akkor értéknek vallottak és mindaz, amiért meghalni is készek voltak, ma is közös értékünk: függetlenség a hazának, nemzeti egység a magyarságnak és testvériség más népekkel — emelte ki Varga Mihály. Szerinte a forradalom indította el azt a változást, amely a polgári Magyarország megteremtéséhez vezetett. 1848 március 15-e a modern magyar nemzet születésnapja is, egy olyan nemzeté, amelynek mindenki tagja, aki magyarnak vallja magát. A magyaroknak a szabadság az egyik, talán a legfontosabb értéke.

— A polgári magyar kormány nemcsak megbecsüléssel tekint az 1848-as elődeink eredményeire, hanem arra a nagy feladatra vállalkozott, hogy a nemzeti eszmét megtartva alkotja újjá Magyarországot. Az elmúlt évekre visszatekintve elmondhatom, hogy a mai napon nyugodt szívvel ünnepelhetünk, mert bizonyítottuk, hogy minden körülmények között készek vagyunk kiállni Magyarország, a magyarság, a magyar emberek érdekei mellett… Az ország érdekében teljes gazdaságpolitikai fordulatot hajtottunk végre: újjászerveztük a közigazgatásunkat, és nem utolsósorban jogi értelemben is létező köteléket teremtettünk a magyar nemzet egymástól elszakított részei között — fogalmazott Varga, majd hozzátette, hogy ezek a megerősített kötelékek mindennél fontosabbak, hiszen a történelmi múltunk miatt szétszabdalt nemzetünk esetében ezek teszik élővé, töltik meg tartalommal a magyarság gondolatát.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ünnepi beszédében elmondta, hogy az 1848/49-es szabadságharc, az abból táplálkozó csaknem 170 éves nemzeti meggyőződés és a szabadsághoz való ragaszkodás nem más, mint a lehetetlennek tűnő megpróbálása, hogy megváltoztassuk a sorsunkat, a nemzet sorsát.

— Petőfi abban nem volt biztos, hogy győzni fogunk, de nem merült fel benne, hogy nem. Azért nem, mert tudta, hogy az esetleges bukás is az elkövetkező nemzedékekre hagyott nagyszerű örökség. A tizenkét pont, az ország modernizálása, a polgári társadalom eszménye, a nép nemzetté válása. Azt kell látnunk ma, több mint másfél évszázaddal később, hogy ezeket a csatákat nem lehet örökre megnyerni, csak küzdeni lehet teljes erőnkkel és minden tudásunkkal, hogy megfeleljünk Petőfi és társai nagyszerű ideáinak — emelte ki Pásztor hozzátéve, hogy még túl messze vagyunk attól, hogy a bőség kosarából mindenki egyaránt vegyen. Szerinte ehhez az eszméhez soha nem fogunk egészen közel kerülni, pedig hittel és meggyőződéssel állítjuk, hogy mindenkinek joga van a méltó, biztonságot nyújtó élethez.

A VMSZ elnöke szerint a vajdasági magyarság mostani helyzetén csak akkor tudunk változtatni, ha megértjük.

— A jobbítás, a javítás nem tőlünk, nem csak tőlünk függ, számos gonddal kell ugyanis szembesülnünk, mint amilyen a munkahelyhiány, a lemorzsolódás, a magyarországi diplomázásban gondolkodó egyetemisták, a csak hétvégére hazatérő családfők... Tartós értékválságban élünk, az eltitkolt gazdasági csőd nem tűnt el, csak átalakult, a társadalom válsága minden eddiginél mélyebb. A remény mondatai, amelyek e válságot megoldották volna, délibábként viselkednek, magunkra hagyva bennünket. Vádolni mindenkit lehet, elmondani, hogy Európának ebben a zugában nincs jövő, de mindennek nincs jelentősége, ha nem hordozza, nem villantja fel a megoldást.

Pásztor szerint a vajdasági magyarságnak partneri kapcsolatot kell kiépítenie másokkal, országos jövőképre van szükség, melyben önmagunkat, egy elfogadható, egyéni és közösségi biztos jövőt kell látnunk.

— Amire most leginkább szükségünk van, az az összetartás, mert csak így tudunk szembemenni a negatív folyamatokkal — tette hozzá a VMSZ elnöke.

Az ünnepi köszöntők után a közönség megtekintette a Verbunk című alkalmi előadást Mezei Kinga rendezésében. 

Szabó Attila felvételei