A leggazdagabbak

A leggazdagabbak

Csányi Sándor vezeti a magyar gazdagok Forbes-listáját — Ferenc pápa történelmi látogatáson vett részt Svédországban — Több ezer olaszországi műemlék szenvedett károkat — Aszad újabb öt évig kormányozná Szíriát — Fokozódik Moszul ostroma, több mint egymillió ember van veszélyben —

Csányi Sándor vezeti a magyar gazdagok Forbes-listáját

Nem történt jelentős változás a leggazdagabb magyarok sorrendjét illetően. Csakúgy mint tavaly, a Forbes idei listáján 283,1 milliárd forintjával Csányi Sándor stabilan őrzi első helyét. A lista második helyét 182,1 milliárdos vagyonával Bige László, a péti Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa birtokolja. A műtrágyagyárat az ezredforduló után megszerző üzletember határozott szándéka, hogy Európa legkorszerűbb vegyipari üzemét hozza létre a Veszprém megyei Pétfürdőn. A dobogó harmadik helyére került 176,1 milliárd forintra rúgó vagyonával Demján Sándor. A közismert vállalkozó vagyona a többi közt újabb régiós ingatlanfejlesztések által nőhet. Ami a lista további helyezettjeit illeti, a negyedik helyre futott be Gattyán György, őt Széles Gábor, Videoton-vezér és médiatulajdonos követi. Leisztinger Tamás 65,3 milliárdos vagyonával megelőzi Simicska Lajost, akinek 55,8 milliárdra taksálja vagyonát a magazin. A Forbes listáján a 20. Garancsi István (45,8 milliárd forint), a 21. Vajna András György (44,9 milliárd forint), a 28. pedig a gázszerelőből lett polgármester, nagybefektető és médiamágnás Mészáros Lőrinc (35,4 milliárd forint).

Ferenc pápa történelmi látogatáson vett részt Svédországban

A katolikus egyházfő Svédországba látogatott, ahol a keresztények egységéért szállt síkra, és a helyi lutheránus vagy evangélikus közösség tagjaival imádkozott a lundi székesegyházban. Az ökumenikus ima után a pápa a Lutheránus Világszövetség képviselőivel a katolikusok és az evangélikusok közötti párbeszéd folytatására szólított fel. Munib Younan püspök, a Lutheránus Világszövetség elnöke és Ferenc pápa egy közös nyilatkozatot is aláírtak, melyben hálájukat fejezték ki Istennek a lundi székesegyházban tartott közös imáért. „A katolikusok és evangélikusok közötti állandó és gyümölcsöző ökumenikus párbeszéd ötven esztendeje segített bennünket, hogy felülemelkedjünk sok különbözőségen, és mélyebbé váljon köztünk egymás megismerése és a kölcsönös bizalom” — áll a dokumentumban.

Több ezer olaszországi műemlék szenvedett károkat

Több mint 5000 műemlék szenvedett károkat a közép-olaszországi földrengés következtében. A római kulturális minisztérium közlése szerint a hatóságokhoz több mint 5000 olyan bejelentés érkezett, amely elsősorban közép-olaszországi műemlékeken keletkezett enyhébb, illetve súlyosabb károkra hívta fel a figyelmet. A kárt szenvedett épületek között van Norcia több történelmi temploma, köztük Szent Benedek katedrálisa, mely a XIV. században épült. Rómában egyébként néhány órára lezártak több nevezetességet, a többi közt templomokat is, hogy ellenőrizzék, biztonságosak maradtak-e. Az olasz kulturális minisztérium a kárt szenvedett műemlékek helyrehozatala érdekében adományozásra szólított fel. Itáliában harminchat éve nem volt olyan erős földmozgás, mint a mostani. A 6,6-os erősségű rengés szerencsére nem követelt halálos áldozatokat.

Aszad újabb öt évig kormányozná Szíriát

Bassár el-Aszad szíriai elnök Damaszkuszban adott interjút a The New York Times munkatársainak. Nyilatkozatában megerősítette, hogy nem kíván távozni a hatalomból, és változtatásokat sem tervez a politikájában. A lap munkatársa, Anne Barnard tudósítása szerint Aszad bizakodó és barátságos volt, nem bánt meg semmit, és úgy számol, hogy legalább 2021-ig hatalmon marad. Visszautasította, hogy felelősség terhelné a gyilkos polgárháborúért. A kialakult helyzet miatt szerinte sokkal inkább a lázadók, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet harcosai és az amerikai kormányzat vonható felelősségre. A lap szerint a szíriai elnök elvetette annak a lehetőségét, hogy politikai változások legyenek mindaddig, amíg a kormány hadereje nem kerül ki győztesen a polgárháborúból. Egyúttal ismét megerősítette, hogy harmadik elnöki ciklusának végéig, 2021-ig nem távozik a hatalomból.

Fokozódik Moszul ostroma, több mint egymillió ember van veszélyben

Hetek óta tart az iraki nagyváros, Moszul és környéke ostroma. A síita milíciák több mint negyven falvat foglaltak vissza az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezettől a Moszultól nyugatra eső területeken. A szunnita dzsihadisták által irányított Tal-Afar városa azonban továbbra is tartja magát.
A Moszultól 70 kilométerre nyugatra fekvő Tal-Afar a Szíriába vezető úton található, lakosságának többsége türkmén. A múltban számos alkalommal került sor erőszakos összecsapásokra a település síita és szunnita lakossága között. Az Irán által támogatott síita csapatok részvétele az immár több mint két hete tartó moszuli offenzívában sokakat érzékenyen érint, ezért az iraki kormányerők jelezték, hogy a körülbelül 1,5 milliós nagyvárosba nem fognak bevonulni sem a síita milíciák, sem a kurd harcosok, a pesmergák. Segélyszervezetek továbbra is arra számítanak, hogy az ostromgyűrű szorosabbra vonásával és a harcok fokozódásával tízezrek hagyják majd el az észak-iraki nagyvárost. „A legrosszabbra készülünk, 1,2 millió ember élete nagy veszélyben van” — jelentette ki Wolfgang Gressmann, a Norvég Menekülttanács elnöke.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Világkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A leggazdagabbak
Világkép
A leggazdagabbak
Világkép
Facebook

Támogatóink