A köztársaság napja, avagy a disznótorok ünnepe

A köztársaság napja, avagy a disznótorok ünnepe

Az egykori jugoszláv állami ünnepről, november 29-éről, azaz a köztársaság napjáról tartott történelmi előadást csütörtök este dr. Mészáros Zoltán történész, főlevéltáros és kutató a szabadkai VM4K-ban, az Európa és mi előadássorozat keretében.

— Nem nosztalgiaestet, hanem történelmi beszámolót tartok — kezdte előadását a neves történész, aki betekintést nyújtott hallgatóságának abba, hogy mi történt pontosan 1943. november 29-én, illetve arról, hogyan határozta meg az emberek identitását ez a dátum. A főlevéltáros számos olyan részletről is beszámolt, amelyek nem kerültek a történelemkönyvekbe. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az ő idejében használt 8. osztályos történelemkönyv teljesen alkalmatlan volt arra, hogy az ember megértse belőle a valóságot. Három dolog volt benne csupán: Tito dicsőítése és emberfeletti munkájának kiemelése, a népfelszabadító háború emberfelettiségének hangsúlyozása, valamint a szocialista önigazgatású rendszer magasztalása.


A szerző felvételei

A köztársaság napja az AVNOJ második ülésszakára emlékeztet, amikor 1943. november 29-én a bosznia-hercegovinai Jajcában a partizán mozgalom képviselői kikiáltották Jugoszlávia föderatív berendezését. Az AVNOJ elnöksége, azaz a kommunista vezetésű partizánok, 1944. nov. 28-án döntöttek úgy, hogy méltóképpen meg kellene ünnepelni ezt az évfordulót, majd 1945-ben, a november 11-ei választásokat követően, november 29-én ténylegesen is kikiáltották a köztársaságot. ‘43-ban Jajcában még csak halványan utaltak arra, hogy Jugoszlávia köztársaság lehetne, majd 1946-ban a dátumot a szövetségi (föderatív) népgyűlés állami ünneppé nyilvánította, 1949-ben határozat született arról, hogy az ünnep kétnapos legyen, és végül 1955-ben törvényt is hoztak erről. Ezt követően már kétnapos szünnap volt az állami ünnep. 1991-től, a felbomló Jugoszláviából kiváló köztársaságok az önállósodásukat követően már nem ünnepelték, végül a Szerbia és Montenegró alkotta szövetségi állam 2002-ben szüntette be az ünnepet.

A történész választ adott arra a kérdésre is, hogy miért épp köztársaság napjának nevezték el az ünnepet. Magyarázata szerint ez a nap azért nem lett például Jugoszlávia megalakulásának ünnepe, mert Jugoszlávia első megalakulásakor királyság volt, ezt pedig szerette volna elkerülni az akkori rendszer. Továbbá azért nem lett ez a dátum nemzeti ünnep, mert Jugoszlávia hivatalosan is többnemzetű ország volt.

Összefüggésekről, történelmi adatokról és eseményekről, térképeken bemutatott nemzetiségi összetételekről, a horvátok és szerbek közötti akkori kapcsolatokról, az usztasák, a csetnikek, valamit a partizánok viszonyrendszeréről, a már vallásszerű irányelveket követő titoizmusról, továbbá a későbbi Jugoszláviában bevezetett pionír mozgalomról, és még számos elgondolkodtató tényről beszélt a történész.

— Az állami ünnep úgymond kényszerből kezdődött. Igaz, utóbb már sokan hittek benne és a titoizmusban, később már sablonossá vált, kiüresedett és elvesztette jelentőségét — emelte ki Mészáros. Hozzátette: a kétnapos munkaszüneti nap szerencsés esetben kapcsolódott a hétvégéhez, így néha öt naposra is elhúzódott az ünnep. Sokan erre a hosszú hétvégére időzítették a disznóvágásokat, valamint azért is szerették az emberek ezt az ünnepet, mert ekkor jó műsorokat sugároztak a televízióban.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A köztársaság napja, avagy a disznótorok ünnepe
Szabadkai Napló
  • 2019.05.22.
  • LXXIV. évfolyam 20. szám
A köztársaság napja, avagy a disznótorok ünnepe
Szabadkai Napló
Facebook

Támogatóink