Kíváncsian nézegettem, hogy a felállított könyvek behajtogatott lapjaiból milyen ábrák bontakoznak ki. Mivel nagyon szeretek olvasni, az is eszembe jutott, nem sajnálja-e az alkotó a jobbnál jobb könyveket. Később ezt meg is kérdeztem tőle.

Mert mit csinál a könyvszobrász? A könyvek lapjait gondosan behajtogatja, hogy azokból egy-egy 3D-s betű, szám vagy forma jöjjön létre. Ha mindezt régi, kiselejtezésre, eldobásra ítélt kötettel teszi, akkor a tárgy újrahasznosításának, átértelmezésének művészi formájáról beszélhetünk. Az elkészült alkotás ajándéknak is közkedvelt, a félig nyitott könyv belsejében kirajzolódó motívumokat esküvőre, születésnapra, házassági évfordulóra rendelik. Az átalakulás után másodlagossá válik az irodalmi mű tartalma, hiszen a továbbiakban dekorációként használják, egy dísztárgy funkcióját tölti be.

Menyhárt Erzsébet Gyulán született, ott is nőtt fel, majd tizenkilenc évesen Szegeden kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Az alap- és mesterszakos diplomáját is a Tisza-parti városban szerezte meg, történelem, illetve magyar nyelv és irodalom szakos tanár. Jelenleg Ópusztaszeren dolgozik a Nemzeti Történeti Emlékpark marketingcsoportjában.

Mint mondja, egy kicsivel több mint másfél évvel ezelőtt találkozott először a könyvszobrászattal, és azonnal megnyerte a tetszését.

— Valójában az ragadott meg, hogy ezáltal új életre kelhetnek azok a könyvek, amelyeknek a tartalma már elvesztette az időszerűségét, idejétmúlttá vált. Ilyen például egy 1972-ben kiadott helyesírási szabályzat, melyet a könyvtárak és az antikváriumok is kiselejteznek. Ezért nem sajnálom felhasználni. Amerikában és Nyugat-Európában már viszonylag elterjedt ez a hajtogatási hobbi, Magyarországon pedig egyelőre kevesen ismerik. Egy volt lakótársamtól tanultam meg a technika alapjait, majd sok-sok gyakorlással fejlesztettem tovább, hogy minél pontosabb, összetettebb mintákat is meg tudjak alkotni. 

* Mennyire időigényes ez a foglalatosság, mekkora türelmet követel? 

— A motívum bonyolultsága határozza meg, hogy mennyi időbe telik a létrehozása. Egy szív vagy egy egyszavas felirat akár két óra alatt is elkészülhet, viszont egy focicsapat címeréhez több mint öt óra szükséges. Talán már ebből is nyilvánvaló, hogy ez a foglalatosság sok-sok türelmet igényel. 

* Vágod is a lapokat, vagy csak hajtogatod? 

— Létezik vágásos technika is, ám azzal még csak ismerkedem, egyelőre a hajtogatás jobban tetszik. A szobrok egy általam előre elkészített sablon segítségével születnek — ez többnyire számítógépes munka, vagy pedig netről letöltött sziluettet használok —, melyet milliméterpapír segítségével milliméterről milliméterre belehajtogatok a könyvekbe. A minták java része árnykép, tehát bagoly, babatalpak, focilabda, emberalak stb. A betűk formázásakor az egyszavas mondatokat részesítem előnyben, mert ezek még szépen olvashatóak. Emellett készítettem már nyomdai logóról, a gyulai várról vagy egy focicsapat címeréről is szobrot. Fontos a jó sziluett kiválasztása és a pontos hajtogatás. Természetesen a visszajelzéseket is várom, hogy mennyire kivehető az a szó vagy minta, amelyet ábrázolni szerettem volna, hiszen ezáltal tudok fejlődni, új célokat kitűzni. Szerencsére, ebben nem szenvedek hiányt, sok inspiráló ötletet kapok. Ajándékba is adtam már könyvszobrot, rendelésre is dolgozom, igyekszem teljesíteni a különféle kéréseket.

* Láttam, hogy a könyvek fedőlapját elrejted, beborítod más anyaggal. Ezt azért teszed, mert amit hajtogatsz a lapokból, annak soha nincs köze a könyv tartalmához?

— Igen, javarészt így van. Az ábrázolt motívumok, szövegek a könyv tartalmától függetlenek. 

* Bármilyen könyvből lehet könyvszobrot készíteni?

— Azok a legjobbak, amelyekben nincsenek ábrák, képek, valamint kemény borításúak. Minél régebbi egy kötet, annál sárgábbak a lapjai, így a motívumok szépen kivehetőek. A régi könyveknek viszont hátrányuk is van: nagyon kiszáradnak a lapjaik, így hajtás során könnyen megtörnek. 

* Bemutatod valahol az alkotásaidat, voltak már kiállításaid?  

— Június végéig a csókai könyvtárban láthatóak a szobraim. Ez az első kiállításom, mely Balázs Andreának, a könyvtár munkatársának a segítségével valósult meg, aki a barátnőm és a volt szaktársam. Ő látta, mivel foglalkozom, és felajánlotta ezt a lehetőséget, aminek én nagyon örülök. Egyúttal kíváncsi is vagyok, hogy a látogatók hogyan fogadják az alkotásaimat, mit gondolnak róluk.

A szerző felvételei