Az elmúlt esztendő inkább visszalépést hozott a kárpátaljai és a felvidéki magyarok számára, jogaikat inkább megnyirbálták, mintsem hogy növelték volna. Az egyik ország teljes jogú tagja az Európai Uniónak, a másik viszont még jó ideig nem lesz az. Sajnálatos módon ebből az következik, hogy az Európa Unió inkább csak (nagy) szavakban foglal állást a kollektív és a perszonális jogok, valamint a kisebbségek mellett, mintsem a gyakorlatban.
Nem véletlen az sem, hogy egy most megjelent kutatás eredményei szerint a kárpátaljai magyaroknak 25 százaléka, a felvidéki magyaroknak pedig 13 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt évben hátrányos megkülönböztetés érte a származása miatt. A felmérés arra is kitér, hogy az Ukrajnában élő magyaroknak 21, a szlovákiai magyaroknak pedig 9 százaléka hagyná el biztosan az országot, ha megtehetné. Érdekessége a kutatásnak az is, hogy amíg a felvidéki magyarok élen járnak a megkülönböztetések listáján, addig a magyarországi szlovákok a legvégén helyezkednek el, azaz őket nem diszkriminálják.
Nem kell messzire visszamenni az időben, hogy tapasztalhassuk, miért is van mindez így. Bauer Edit felvidéki európai uniós képviselő például az Európai Bizottsághoz fordult a ,,nyelvbírságok'' miatt, hiszen a legfőbb uniós alapelvek sérültek meg. Az elmúlt hónapokban kétszer is előfordult ugyanis, hogy szlovákiai médiumokat azért bírságolták meg, mert csak magyar nyelvű hirdetést, reklámot közöltek. Az eddigi gyakorlat szerint azonban az angolul vagy németül közzétett tájékoztatás nem vont szankciót maga után. Bauer Edit szerint a nem államnyelven közzétett hirdetések szankcionálása nemcsak a félmilliós szlovákiai nemzeti kisebbség jogait csorbítja meg, hanem az Európai Unió alapelveit is megsérti, nevezetesen az áru és szolgáltatás szabad áramlásának elvét. Ezért Bauer Edit a következő kérdéseket intézte az Európai Bizottsághoz: ''Nem tekinti-e az Európai Bizottság az ilyen magatartást a négy szabadságelv (az áru szabad áramlása, valamint a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása) megsértésének? Ha igen, a Bizottság fontolóra veszi-e eljárás kezdeményezését?''
A válaszról még nem érkezett hír, de az Unió valószínűleg szigorú szankciókkal fogja sújtani a demokráciát sárba tipró országot vagy országokat.
Amíg a felvidéki televízióból próbálják kiszorítani a magyar nyelvet, addig Kárpátalján már az iskolákból is száműznék, legalábbis továbbra sem vizsgatárgy a magyar. Pontosabban a kárpátaljai magyarság által kért változtatások nélkül, azaz őket hátrányosan érintő rendelkezésekkel fogadta el a 2011. évi felsőoktatási felvételi szabályzatot Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma. A magyar iskolák végzőseinek továbbra is ugyanazt az érettségi tesztet kell megírniuk ukrán nyelvből és irodalomból, amelyet az ukrán iskolát végzett ukrán anyanyelvűek számára dolgoztak ki. Miközben változatlanul fennáll az az igazságtalan gyakorlat is, hogy a magyar nyelv és irodalom nem lehet vizsgatárgy a független vizsgaközpontokban. Ebből következően pedig anyanyelvünk nem lehet felvételi vizsgatárgy még a felsőoktatási intézmények magyar tagozatai esetében sem, de például az orosz nyelv és irodalom a következő esztendőtől immár választható vizsgatárgy az orosz szakra felvételizők esetében.
Mindezeket figyelembe véve, ha lenne hivatalos világranglista a kisebbségek sanyargatása tekintetében, akkor a fent említett két ország igencsak előkelő pozíciót foglalna el rajta.