Újabban sajnos már a söripar is részben kukoricadarával helyettesíti a sörárpát. Valószínűleg olcsóbb… Tehát aligha elfogadható az az állítás, hogy nem fogyasztunk efféle termékeket. Csak úgy kerülhetjük el a GMO-s készítményeket, ha minél kevesebb iparilag feldolgozott terméket fogyasztunk. Mi a helyzet a környező országokban, az unióban, milyen törvényi kötelezettségek határolják be a GMO-növények termesztését, illetve a genetikailag módosított termékek forgalmazását?

Európai Unió

A génmódosított növények többségét Amerikában termesztik (ott engedélyezett), míg Szerbiában, Magyarországon és az unió több országában is tilos genetikailag módosított növényeket vetni. A forgalmazásuk viszont nem ütközik korlátokba. Ezért sajnos az Európai Unió egyes országaiban forgalmazhatóak olyan készítmények, amelyek GMO-s összetevőt tartalmaznak, vagy a haszonállatok esetében olyan takarmánnyal etették őket, amelyekben génmódosított komponensek vannak. Ezért bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen, mint például a méhtermékek, a GMO-takarmányt fogyasztó állatok teje, húsa és tojás. Az uniós törvények szerint ha valamilyen termék 0,9%-nál több génkezelt alapanyagot tartalmaz, azt a gyártónak kötelezően fel kell tüntetnie. A tagországok egyébként nemzeti hatáskörben szabályozhatják, hogy mely esetben lehet, illetve kötelező feltüntetni a GMO-mentességet vagy az ellenkezőjét.

Az Európai Közösség tagállamait négy csoportra lehet felosztani aszerint, hogy nemzeti hatáskörben engedik-e a GMO-fajták termesztését. Eszerint vannak engedélyező és termesztő országok, egykor termesztő, ma tiltó, nem termesztő és végül tiltó országok. Napjainkban Spanyolország, Románia, Szlovákia, Csehország és Portugália alkotja a termesztő országok csoportját. A 2013-beli adatok szerint összesen csaknem 150 000 hektárnyi vetésterületen volt GMO-kukorica. Egykor termesztő, ma tiltó országok: Franciaország, Lengyelország, Németország, Bulgária, Luxemburg, Magyarország, Olaszország. Nem termesztők: Belgium, Hollandia, Dánia, balti államok, Finnország, Írország, Horvátország, Svédország, Szlovénia. Tiltók: Ausztria, Ciprus, Görögország.

Magyarország

Magyarországon a GMO-mentes mezőgazdasági stratégia eredményeként GMO-növény soha nem került köztermesztésbe. Szigorúan ellenőrzik a vetőmagok, szaporítóanyagok GMO-tartalmát, ezzel is garantálva, hogy a magyar mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok GMO-mentesek legyenek. Ebből egyértelmű gazdasági előny származik, mivel a magyarországi mezőgazdasági termények jelentős részét külföldön értékesítik, és exportpiacaik GMO-mentes termékekre tartanak igényt.

Szerbia

Hazánkban a genetikailag módosított növények termesztése és forgalmazása is tilos. Ezt törvénybe foglalt kormányrendelet szabályozza (SZK Hivatalos Közlönye, 41/2009). A behozatali állateledelben vagy takarmánykomponensekben a megengedett mennyiség 0,9%. Így van ez az emberi élelmiszeripari termékek esetében is, de sajnos nagyon sokszor tartalmaznak génmódosított összetevőket is. Ezek mennyiségének a fent említett százalék alatt kell lennie, és szigorúan fel kell tüntetni. Főleg a külföldről behozott készélelmiszerek esetében lehet ezt észlelni. Ám a szigorú törvény ellenére mégis találhatóak Szerbiában olyan parcellák, ahol génmódosított növényeket termesztenek — titokban. Főleg génkezelt szóját. 2021-ben az illetékes ellenőrző szervek 640 esetet vizsgáltak, és 29 alkalommal fedeztek fel génmódosított szóját termő parcellát. Magántermelők esetében a büntetés 30—50 000 dinár, jogi személyekre pedig 500 000 — 3 000 000 dinár büntetés róható ki, és kötelező a növényzet megsemmisítése (leggyakrabban kitárcsázással), az illetékes hatósági személyek jelenlétében. Szerencsére az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a génmódosított szója területeinek nagysága a vetésterület 1%-a alatt van. Szerbia szójatermesztése Európában az ötödik helyen áll, és igény is van a hagyományosan megtermelt nyersanyagra, mivel ennek többsége kiviteli árucikk. Sajnos elég jelentős mennyiségben érkezik az országba olyan sertésnek a húsa is, amelyet GMO-s takarmányokkal hizlaltak, főleg Brazíliából és Argentínából. A szakma képviselői már régóta követelik a behozatali takarmány-összetevők GMO-ellenőrzését és ezek megjelölését, ahogy például Svájcban, Ausztráliában és Új-Zélandon is teszik.

Távlati kilátások

A spanyol és az amerikai kereskedelmi tisztviselők már régóta az európai GMO-ellenállás megtörésén fáradoznak. Spanyolország az egyike annak a néhány európai államnak, amely génmódosított növényeket, elsősorban kukoricát termel. Az unióban előállított génmódosított tengeri 80 százaléka Spanyolországból származik. A szegény ázsiai és afrikai országok többségében nagy a kísértés, hogy a génmódosítás technológiájának segítségével enyhítsenek a tartós élelmiszerhiányon. Három éve India és Kína termőterületeinek 3%-án termesztettek génmódosított növényeket. A GMO-növények 80 százalékát továbbra is az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában állítják elő. Fontos kérdés mindezzel kapcsolatban a növekvő népesség és a Föld teherbíró képessége is.

A GMO-t nyilván nem tudjuk teljesen kizárni az étrendünkből, de ha odafigyelünk arra, hogy mit veszünk, és hajlandóak vagyunk változtatni a táplálkozási szokásainkon, jelentősen csökkenthetjük ennek veszélyét.