Május 12-én. 13-án és 14-én Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúkra, valamint Szent Szervác püspökre emlékezünk. A közép-európai, így a magyar néphagyomány is fagyosszentek néven tartja őket számon. A hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul, de a májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg. A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették.
Évszázados paraszti tapasztalat szerint – írja Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában – ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti.
Pongrác, Szervác és Bonifác, ókeresztény vértanúk, akik a hitükért haltak meg. A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között ugyan nincs összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett, ugyanis különböző hiedelmek, történetek kapcsolódnak a fagyosszentekhez.
Topolyán úgy tartották: Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok. Ezért haragusznak ránk, emberekre.
Baranya megyében és a Drávaszögben egyaránt ismert mondás: Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz.
Szent Szervác püspök
Szent Bonifác vértanú
Szent Pongrác vértanú (fotók forrása: Magyar Kurír)
