
Egy férfi és egy nő — emberpár. Családdá akkor lesznek, amikor megszületik a gyermekük. A család a társadalom legkisebb alapegysége. Érdemes rá odafigyelni, hiszen az első közösség, melyben létezünk, az éppen a család. Május 15-én a család nemzetközi napját ünnepeljük.
Pedagógiai szempontból a családnak óriási jelentősége van a gyermek személyiségének, szocializálódásának szempontjából. A családon belül féltő szülők, esetleg testvér/testvérek, nagyszülők veszik körül, akik sokszor nem is gondolnak rá, hogy a pici mindent érzékel, szinte lemásolja a mozdulataikat, a gesztusaikat. Nagyon fontos, hogy a családon belül harmónia, megértés és szeretet uralkodjon, hogy a gyermek is kifejezhesse véleményét, álláspontját, hogy ha nem is egyenrangú partnerként, de mint olyan egyént tiszteljék és szeressék, aki számít, akinek a világszemlélete mindannyiunk számára egyaránt fontos.
A családban nyilvánulnak meg a nevelés első formái is. A szülőknek, nagyszülőknek, idősebb testvéreknek nagyon kell rá ügyelniük, hogy a nevelési céllal alkalmazott módszerekkel ne alázzuk meg vagy nézzük le a gyermeket, ne sértsük meg őt emberi mivoltában. Legyünk vele következetesek, de ne várjunk el tőle olyasmit, amit értelmi, érzelmi és testi fejlettségéhez mérten még nem képes megtenni, elvégezni.
A csonka és az ép család
Természetesen egyre több a csonka család a világon. A legtöbb esetben az édesanya az, aki magára marad gyermekével/gyermekeivel, és ilyenkor nagy szükség mutatkozik a rokonok, ismerősök segítségére. Mert ahhoz, hogy a gyermeknek kifejlődjön az egészséges személyisége, a nőkép (édesanya) mellett szüksége van a férfiképre (édesapa) is. Az elvált szülők gyermekeinek, illetve az egyéb okokból csonka családokban nevelkedő kicsiknek szükségük van a szülői példára. Ha az egyik szülő hiányzik, a gyermek még kialakulóban levő ideális énképe homályossá válhat. Ilyenkor kérhetjük szakember (gyermekpszichológus, óvodapedagógus) segítségét, de magunk is léphetünk: ha már van új párkapcsolatunk, és a párunkat alkalmasnak találjuk, tegyük meg őt példaképpé gyermekünk számára. Ne féljünk, a gyermek elfogadja őt, ha látja, érzi a szeretett szülője és a partnere közötti harmonikus kapcsolat erejét. A szülő vagy szülők szerepét — bizonyos esetekben (pl. a szülők elhalálozásakor) — átvehetik a nagyszülők, a keresztszülők vagy akár a távolabbi rokonok is. Az a lényeg, hogy a gyermekek megkapják a lehető legtöbb megértést és szeretetet. Azzal azonban legyünk tisztában, hogy a biológiai szülőt senki sem pótolhatja!
Az ideális család
Az ideális családban — legalábbis a szakemberek szerint — három gyermek nevelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy mindegyik személyisége egészségesen fejlődjön, kifejezésre jussanak az értékei, egyúttal a szülők is sokkal érettebbek, tapasztaltabbak és „lazábbak” minden soron következő gyermekük születése után. A felszabadultság, a vidámság és az elégedettség pedig mind az ideális család intézményének alappillérei.