A böjt nem fogyókúra!
Fehér Márta
2020.03.17.
LXXV. évf. 11. szám
A böjt nem fogyókúra!

Három hete tart a negyvennapos böjt, mellyel a húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülünk. A böjt azonban sokkal több, mint éhezés, a húsról vagy egyéb élvezetről való lemondás: a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás időszaka.

„Ideje, hogy lekapcsolódjunk mobilunkról és rákapcsolódjunk az evangéliumra”

„A nagyböjt megfelelő időszak arra, hogy teret adjunk Isten Szavának. Ideje, hogy kikapcsoljuk a tévét és kinyissuk a Bibliát. Ideje, hogy lekapcsolódjunk mobilunkról, és rákapcsolódjunk az evangéliumra. Amikor kisgyerek voltam, még nem volt tévé, de szokásunk volt nem hallgatni rádiót. A nagyböjt puszta, a lemondás ideje. Ideje, hogy lekapcsolódjunk mobilunkról és rákapcsolódjunk az evangéliumra. Ideje, hogy felhagyjunk a hasztalan szavakkal, a locsogással, a fecsegéssel, a pletykával, hogy megszólítsuk az Urat. Ideje, hogy rászánjuk magunkat a szív egészséges ökológiájára, hogy nagytakarítást csináljunk benne! Olyan közegben élünk, amelyet túl sok verbális erőszak, számtalan sértő és káros szó szennyez be, amit a közösségi média fel is erősít. Manapság úgy sértegetik egymást az emberek, mintha csak jó napot kívánnának! Elárasztanak bennünket az üres szavak, a reklámok, a megtévesztő üzenetek. Megszoktuk, hogy mindenkiről mindent megtudunk, és az a veszély fenyeget, hogy egy olyan világiasságba süllyedünk, amely elsorvasztja szívünket, és nincs bypass, mely azt meggyógyítaná, csakis a csend. Nehezen tudjuk felismerni a hozzánk szóló Úr hangját, a lelkiismeret hangját, a jó hangját. Jézus, amikor a sivatagba hív bennünket, arra biztat, hogy azokat a dolgokat halljuk meg, amelyek számítanak, amelyek fontosak, amelyek lényegesek. Az ördögnek, aki kísértette, így válaszolt: »Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden szóval, mely Isten ajkáról származik« (Mt 4,4). Mint a kenyérre, sőt a kenyérnél is jobban szükségünk van Isten Szavára, beszélnünk kell Istennel: imádkoznunk kell. Mert csak Isten előtt lesznek nyilvánvalóak a szív hajlamai, és hullnak le a lélek álarcai. Ilyen hát a sivatag; az élet helye, nem a halálé, mert az Úrral való csendes párbeszéd visszaadja életünket. Próbáljunk újra a sivatagra gondolni. A sivatag a lényegesnek a helye. Nézzünk az életünkre: mennyi hasztalan dolog vesz körül bennünket! Ezer dolog után futunk, melyek szükségesnek tűnnek, de valójában nem azok. Mennyire jót tenne nekünk, ha megszabadulnánk rengeteg felesleges dologtól, hogy újra felfedezzük azt, ami számít, hogy újra ráleljünk a körülöttünk lévők arcára! Jézus ebben is példát ad nekünk: a böjttel. A böjtölés azt jelenti, hogy le tudunk mondani a hiábavaló, felesleges dolgokról, hogy eljussunk a lényegeshez. A böjtölés nem csak fogyókúra, a böjtölés pontosan az, hogy keressük a lényegest, keressük az egyszerűbb élet szépségét” — fogalmazta meg a Szentatya hamvazószerdán a nagyböjt lényegét, amikor a sivatag, a puszta lelki jelentéséről elmélkedett a délelőtti általános kihallgatás keretében.

Az Újszövetségben — Lukács evangéliuma szerint — Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába.

1Jézus a Szentlélektől eltelve elment a Jordántól, s a Lélek ösztönzésére a pusztába vonult 2negyven napra. Itt megkísértette az ördög. Ezekben a napokban nem evett semmit sem, de végül is megéhezett. 3Ekkor így szólt hozzá az ördög:

„Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré!” 4De Jézus ezt felelte: „Írva van, nemcsak kenyérrel él az ember.” 5Erre az ördög fölvezette egy magas hegyre, és egy szempillantás alatt megmutatta neki a földkerekség minden országát. 6„Mindezt a hatalmat és dicsőséget neked adom — mondta —, mert hisz én kaptam meg, és annak adom, akinek akarom. 7Ha leborulva hódolsz előttem, az mind a tied lesz.” 8Jézus elutasította: „Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!” 9Ekkor Jeruzsálembe vitte, a templom párkányára állította és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét! 10Hisz írva van: Angyalainak parancsolta felőled, hogy oltalmazzanak; és: 11Kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad.” 12De Jézus ezt válaszolta: „Az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!” 13Miután az ördög minden kísértést végbevitt, egy időre elhagyta Jézust.

A böjt és az imádság megtisztítja, felemeli a testet-lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására, és tudja, hogyan kell helyesen cselekedni. Jézus példája nyomán az első keresztény közösségek számára is nagyon fontos volt a böjt és az imádságos lelkület. A böjt a Szentírásban sohasem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg. Az Ószövetségben nincsenek a böjtre vonatkozó egységes előírások, viszont voltak külső jellemzői, mint a bűnbánó öltözék, a hamu fejre való szórása, vagy éppen a tartózkodás az ételtől-italtól. A böjt célja az ember Isten előtti megalázkodásának kifejezésre juttatása volt. A próféták hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt belső megújulást kell hogy szolgáljon, és ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia.

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá, és mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvétvasárnapig éppen negyven a böjti napok száma. A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, viszont hamvazószerdára és nagypéntekre továbbra is szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. E két napon és a nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

Jézus tanítása szerint a böjt Isten iránti szenvedély, szeretet és mélyebb önátadás. „A lemondásnak önmagában nézve kevés értelme van, célját csak akkor éri el, ha pozitív tartalmat hordoz: a cél nem a kevesebb súly vagy az egészségesebb test, hanem amolyan negyven napos lelki méregtelenítés, melynek végén Istenhez kerülök közelebb” — olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében.


(Forrás: Vatican News, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..