A biogazdálkodásé a jövő
Tóth Tibor
2007.03.28.
LXII. évf. 13. szám
A biogazdálkodásé a jövő

Sostarity KlaudiaA közelmúltban Sostarity Klaudia okleveles biológus az Értelmezhető világ elnevezésű előadássorozat keretében Genetikailag módosított szervezetek címmel tartott nagysikerű előadást a szabadkai Gimnáziumban és Egészségügyi Középiskolában. Klaudiát az előadás után e mind nagy...

Sostarity Klaudia

A közelmúltban Sostarity Klaudia okleveles biológus az Értelmezhető világ elnevezésű előadássorozat keretében Genetikailag módosított szervezetek címmel tartott nagysikerű előadást a szabadkai Gimnáziumban és Egészségügyi Középiskolában. Klaudiát az előadás után e mind nagyobb érdeklődést kiváltó témáról kérdeztem.
- Mi volt az előadásod lényege?
- Ismertettem a hallgatókkal, hogy mi is az a genetikailag módosított szervezet, vázoltam, hogyan jönnek létre, miképp állítják elő laboratóriumi körülmények között őket, valamint szóltam e szervezetek előnyeiről és hátrányairól is.
- Mit jelent az, hogy GM-szervezet?
- Az utóbbi 30 évben az élet megváltoztatásának a lehetősége igazi forradalmat élt meg a molekuláris genetikai technikák kifejlesztése és alkalmazása által. A kutatók rájöttek, hogyan tudnak kiszakítani egy adott tulajdonság létrehozásában szerepet játszó gént vagy DNS-szakaszt, és átvinni azt egyik fajból egy másikba - mindezt a géntechnológiai eljárások által valósítják meg. A géntechnológia az öröklési anyagba (DNS) történő tervezett, célzott, közvetlen beavatkozás, melynek eredményeként létrejön a génmódosított szervezet (növény, állat, mikroorganizmus), melynek a génállománya gazdagabb egy adott génnel. Íme egy példa: a lepényhal fagyálló gént tartalmaz, ha ezen fagyálló gént, azaz antifrízgént átültetik a paradicsomba, azáltal megnövelhetik a paradicsom terméshozamának az idejét.
- Melyek a GM-szervezetek, illetve a géntechnológia előnyei és hátrányai?
- Az ember számára számos előnnyel bírhatnak a GM-szervezetek, ez azt jelenti, hogy alkalmazhatók mint bioreaktorok, azaz ehető vakcinák, ellenanyagok, hormonok termelése valósítható meg általuk, továbbá nagy szereppel bírhatnak, ha a manapság sajnos aktuális környezetszennyeződésről van szó, ugyanis laboratóriumi körülmények között olyan GM-baktériumok állíthatóak elő, melyek a tengerbe került kőolajat képesek lebontani, de a szelén, arzén, higanyfelhalmozó GM-növények is jelentősek lehetnek ilyen téren. Esetleges további előnyt jelenthet a hozamnövelő génmanipuláció, mely által fokozhatják a növények termésének, magjának méretét, ízét, tápértékét - ez azt jelenti, hogy nagyobb, ízletesebb gyümölcsök állíthatóak elő így, például olyan GM-burgonya, amely sütés alkalmával akár 40 százalékkal kevesebb olajat szív magába (megváltozott beltartalma folytán), továbbá nagyobb likopén tartalmú paradicsom (fokozva ezáltal a sejtek védelmét a szabadgyökökkel szemben), vagy bétakarotin génnel dúsított rizs, mely kivédhetné az A-vitaminhiányt azokban az országokban, ahol nagy mennyiségben fogyasztják a rizst és nagy probléma az avitaminózis. A géntechnológia megoldást jelenthetne a világ sűrűn lakott területeinek éhségproblémájára. Az előrejelzések szerint 2050-re a világ népessége eléri a 11 milliárdot és ez magával vonja az élelmiszer-szükséglet növekedését is. A géntechnológiai cégek olyan GM-szervezeteket ígérnek, amelyek képesek lesznek megműveletlen termőföldön, szélsőséges éghajlati viszonyok között is teremni, továbbá ellenállóak lesznek a különböző kártevőkkel szemben, s jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termést adnak. Mindezen jó, az ember számára hasznos tulajdonságok mellett a GM-organizmusok veszélyeket is rejtegethetnek. Egy kémcsőben vizsgált génről csak annyit lehet megállapítani, hogy abban a bizonyos kémcsőben hogyan reagál és hogyan viselkedik, nem lehet pontosan tudni, hogyan reagál arra, ha egy merőben más fajba ültetik át pl. egy növekedési hormongénnel módosított (dúsított) lazac nemcsak túl gyorsan és túl nagyra nőtt, hanem zöld színű is lett - kiszámíthatatlan mellékhatások mutatkozhatnak meg -, mert az új gén eltévedhet bárhova, bármelyik gén mellé vagy akár egy másik génbe is beférkőzhet, megzavarva annak működését, vagy hatására akár a DNS hallgatásra ítélt génjei is működésbe léphetnek! A beültetett gének új fehérjéket állítanak majd elő és nem tudható, hogy ezek a fehérjék allergiás reakciókat fognak-e kiváltani az adott szervezetben, ezenkívül ha potenciális allergiás reakciót kiváltó szervezetekkel dolgoznak, akkor génátvitelkor megvan a lehetősége az ún. allergének átvitelének is. További veszély az átporzás útján megvalósuló géntranszfer, mely megváltoztathatja a vadon élő növények természetes génállományát és egyben visszafordíthatatlanná teheti az ember által az adott fajba juttatott transzgén elterjedését a természetben. Ezen genetikai környezetszennyezésnek a tétje a biológiai sokféleség. A génmódosított szervezetek emberi egészségre gyakorolt hatásáról egyelőre még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték. Valószínűleg el kell múlnia néhány generációnak ahhoz, hogy erre választ kapjunk. Addig is meggondolandó, hogy vállaljuk-e a haszonleső biotechnológiai cégek számára a kísérleti alany szerepét.
- Nálunk alkalmazzák-e a GM-szervezeteket?
- 2001-ben hoztak egy törvényt, mely szerint országunkban tiltott GM-szervezeteket termeszteni, kivéve laboratóriumi körülmények között kutatási célok érdekében. Viszont sokan úgy gondolják, hogy nálunk nemcsak különböző génmódosított szójaszármazékok behozatala történik állati takarmányozás végett, hanem GM-növénytermesztés is folyik. 2003-ban ez a feltevés be is igazolódott, ugyanis Mácsvában GM-terményt találtak. Minderről az újságok is cikkeztek, melyekből megtudhattuk, hogy a normál mag helyett GM-magvakat legálisan, mezőgazdasági boltokban vásárló földművesek traktorjaikkal útzárlatot is tartottak, annak érdekében, hogy megakadályozzák GM-terményeik megsemmisítését.
- Hogyan lehet megakadályozni a GM-szervezetek elterjedését?
- Miután a GM-szervezet kikerült a laboratóriumból a természetbe, és miután megtörtént az átporzás az adott GM növényről egy vadon élő növényre, azt lehet mondani, hogy az elterjedési folyamat visszafordíthatatlanná vált. Mindezek után felmerülhet bennünk a kérdés: kinek van joga felborítani a természetben uralkodó egyensúlyt azáltal, hogy játszadozva fölveszi a versenyt a természet erőivel? Ezt a ,,jogot' megítélték maguknak a haszonleső gén- és biotechnológiai cégek. A gén- és biotechnológiai vállalatok azon állítása, hogy a világ éhségproblémáját szeretnék megoldani, sokak szerint csak arra szolgál, hogy palástolják a háttérben folytatott aljas tevékenységüket. Mindezt alátámasztja például, hogy a géntechnológiai vállalatok olyan génmódosított növényeket hoznak létre, amelyek egyes tulajdonságai addig nem jelennek meg, amíg egy bizonyos vegyszert nem alkalmaznak rajtuk - hozzáteszem: a GM-magvakat és a megfelelő vegyszert előállító cég megegyezik! Továbbá, kifejlesztettek egy ún. terminátor technológiát, mely által a cégek olyan GM-magvakat állítanak elő, amelyek egy év után elveszítik csíraképességüket, így a gazdák rákényszerülnek, hogy évről évre nem kis pénzért újravásárolják a genetikailag módosított magvakat. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a gén-biotehnológiai cégek a felfedezett géneket, a genetikailag módosított növényeket és azok magvait 20 évre szóló szabadalmakkal védik - így szabadalmi díjakat szabhatnak ki! A világon több tíz millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényt, ebből Európában több mint százezer hektáron. A fogyasztók aggodalma és a nyomon követhetőség miatt 2004 áprilisában hoztak egy törvényt az EU-ban (nálunk is érvényben van), mely szerint, ha az egyes összetevőkbe vagy magába az élelmiszerbe bizonyíthatóan véletlenül, technikailag elkerülhetetlenül (tárolás közben, szállítás közben) került génmódosított szervezet, és annak mennyisége nem haladja meg a 0,9 %-ot akkor nem kell tájékoztatni erről a vevőt, azaz nem kötelező jelölést használni az élelmiszer csomagolásán, ellenkező esetben viszont fel kell tüntetni azt, hogy az adott termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz, így a fogyasztónak lehetősége van arra, hogy eldöntse, kíván-e genetikailag módosított élelmiszert vásárolni vagy sem. Ami Szerbiát illeti, egyetértek számos szakember véleményével, mely szerint Szerbiának csak úgy van esélye arra, hogy képviselje magát az európai piacon, ha biogazdálkodást folytat, nem pedig génmódosított szervezeteket termeszt. Szerbia nem veheti fel a versenyt GM-növény termesztésben a világ GM-termesztőivel szemben, ellenben biogazdálkodást folytatva nagyon is versenyképes lehetne és mindez elősegíthetné az ország európai integrációját - fejezte be beszélgetésünket Sostarity Klaudia okleveles biológus.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..