A biogazdálkodásban a jövő

A biogazdálkodásban a jövő

Sokszor megszólják a fiatalokat, hogy nem elég vállalkozó kedvűek, hogy a készet várják, de tenni nem igazán tesznek érte.

A kivételek egyike a kispiaci Kenyeres Emil, aki immár tizenöt éve foglalkozik kecsketenyésztéssel és biotermeléssel, illetve a jövőjét is ezekben az ágazatokban látja.

Induláskor két gidát vásárolt, ma pedig már csaknem 150 barna színű, alpesi kecske legelészik birtokán.

— A mezőgazdasági középiskola elvégzése után Gödöllőre, az Agrártudományi Egyetemre kerültem. Leginkább a környezet- és tájgazdálkodás szak nyerte el a tetszésem. Környezeti adottságainkhoz a kecsketartást találtam a legmegfelelőbbnek. Végtermék szempontjából a barna, alpesi kecske bizonyult a legjobb fajtának, hiszen nagy a tejhozama, és a kecskeszag is a legkevésbé érződik rajta. Korábban a 20-25 kg-os kisgidákat a magyarkanizsai vágóhídra vittük, a húst pedig Belgrádba szállítottuk. Megfelelő árat kínáltak érte, a főváros azonban nincs közel, így a húst már nem értékesítjük. Az idén a kiskecskék közül a bakokat eladtuk, a nőstényeket pedig további tenyésztés céljából meghagytuk. Tejet, savót, sajtot állítunk elő, korábban friss túrót és ordát is készítettünk.


Kenyeres Emil csaknem 150 alpesi kecskét tart (a szerző felvétele)

A sajtok közül savóban érlelt sós lágysajtot és félkemény sajtot kínál a vásárlóknak. A félkemény sajtok füstölve is megtalálhatóak Emilnél, a füstölés bükkfával történik. Emellett hidegen sajtolt növényi olajokban érlelt sajtok is kaphatóak a kispiaci termelőnél.

— 100 grammos csomagolásban kínáljuk a félkemény, kockákra vágott sajtot, mely hidegen sajtolt dió-, mogyoró- vagy mákolajban érlelődik. Például a diós sajt alapsajtból, hidegen sajtolt dióolajból és pörköltdió-zúzalékból áll. A környékünkön található alapanyagokat részesítjük előnyben, így paprika-, tökmag-, napraforgó-, sárgabarackolajban való érlelést is tervezünk a jövőben.

Néhány éve Emil mintegy huszonöt rendezvényen kínálta a kecsketejből készült termékeket, ma már jóval kevesebb eseményre látogat el. Kiemelte a Vajdaság Ízei nevű rendezvényt, mely a háztáji termékeket előállító termelőknek nyújt bemutatkozási lehetőséget. Véleménye szerint nemcsak a belföldi turistákat kell megszólítani, hanem a külföldieket is, hiszen az a cél, hogy ők nálunk fogyasszanak, aludjanak, itt költsék el a pénzüket. Termékeit főleg éttermekben és bioboltokban értékesíti, emellett a belgrádi piacon is ott van. A menedzseri munkát hiányolja, hiszen sok időbe telik, amíg a termelő megfelelő kapcsolatokat létesít a piacon, jó együttműködést alakít ki az üzletfelekkel, illetve teszteli, mennyire fizetőképes a kereslet, holott nem is biztos, hogy ez az ő feladata. Szükség van egy olyan boltra, ahol kézműves- és házi termékeket találhatnának a vásárlók, viszont ezt csakis egy nagyvárosban kellene megnyitni, hiszen minden bizonnyal ott ez életképesebb vállalkozás lenne, mint egy kisebb településen. Több magyarországi és szlovéniai turista, valamint belgrádi vendégek is ellátogattak hozzá, vásároltak a háztáji termékekből, és rendszeres fogyasztókká váltak. Ám további fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a vendégeknek kínált idegenforgalmi termék még színvonalasabbá váljon, és a turisták igényei még jobban ki legyenek elégítve. Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a marketingre, de ez ugyancsak nem a termelők, hanem az ezzel foglalkozó szakemberek feladata kellene hogy legyen.

Emil a jövőt a biogazdálkodásban látja, hiszen a kecsketejből készült termékeken kívül biomandulát, -szilvát és -diót is termeszt, melyek nagyobb mennyiségben eladhatóak.

— Kockázatos ugyan, de a helyes út a biogazdálkodás. A kecske akkor ad biotejet, ha fél évig biotakarmánnyal táplálkozik, a biotakarmány pedig olyan parcellán termelhető, amely terület legalább két éve megkapta a bio minősítést. Biotakarmányhoz két és fél-három év alatt jutunk, viszont csapadékmentesebb évben nem tudunk elegendőt előállítani, és akkor az összes befektetett munka kárba vész. A kockázattól eltekintve kétségtelen, hogy a biogazdálkodás felé kell haladni.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A biogazdálkodásban a jövő
Riport
Facebook

Támogatóink