Az elsődleges megújuló energiaforrásokról, tehát a szélről, a vízről, a Napról, a biomasszáról és a geotermális energiaforrásokról tartott bevezető előadást Grabovac Dávid környezetvédő. Majd a magyarkanizsai származású, de Németországban élő André Krisztina, a Német Közösségienergia-szövetség igazgatósági tagja online kapcsolódott, és a németországi önfenntartó energiaközösségek működéséről beszélt. Borsos József és Bakos Szilárd villamossági szakértők a plug and play napelemrendszerek beszerelhetőségét mutatták be. Végül Magyarosi Tibor, a Pannon Solar doo (Magyarkanizsa) és a Magyarosi Solar Kft. (Röszke) vállalatokat képviselve tartott előadást a napelemekről, kollégája, Horváth András pedig további hasznos információkkal látta el az érdeklődőket. Az est moderátora Vígi László, a Wemsical Szerbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület elnöke volt.

— Az energetikai törvény módosításával nagy változások indultak meg Szerbiában, kivételesen jó irányban. Hamarosan nálunk is realitássá válik az, amit sok éve látunk Nyugaton vagy akár Magyarországon a szolárpanelek kapcsán, hogy a lakosok is használhatják ezt a technológiát a saját udvarukon, háztetőjükön. Fölülmúlhatatlanul jó alapstruktúrája van a lakosság szempontjából az új törvénynek — állapította meg a rendezvényen Horváth András, a Pannon Solar illetékese. — Lehetővé vált, hogy az ember napelemek segítségével nyáron megtermelje a téli áramfogyasztását. Amit nyáron többletként megtermel, azt betáplálja a hálózatba, és télen, amikor kevesebb a napsütéses órák száma, akkor kiveszi az előre megtermelt energiát a hálózatból. Az év fordulópontjának április 1-jét határozták meg, tehát az addig el nem fogyasztott energia elveszik, de így korrekt a matek, hiszen azzal számolnak, hogy az ember télen elfogyasztja a nyáron megtermelt többletenergiájának nagy részét. Április 1-je után viszont nullázódik az állás, az előző évi egyenleget nem lehet áthozni. Tehát az EPS átvette egy akkumulátor szerepét, mindenféle anyagi költség nélkül, mely terhelné a felhasználót, a termelőt, vagyis a háztartást. Ennél jobb nem lehet. Itt egy háztartás szempontjából nem az a kérdés, hogy kell-e napelem vagy nem, hanem hogy miből fogja megvalósítani, és mikor. Minden tetőre fel kell hogy kerüljön a napelem. Az már egy finanszírozási kérdés, hogy mikor térül meg ez a befektetés, de ha lecsupaszítunk egy jól optimalizált rendszert, a mai piacon egyáltalán nem indokolt alacsony árak esetén, amennyit mi fizetünk az elektromos energiáért, a megtérülési periódusokat nyolc-kilenc évben mérjük. Ha mi kifizetjük a 100 százalékot, ennyi idő alatt tudjuk megspórolni. Ám egy szubvencióval — akár egy 20 vagy egy 50 százalékos intenzitás esetében — nevetségesen rövid időre csökken a megtérülés, hiszen itt mi olyan rendszerekről beszélünk, amelyek harminc évig garancia alatti teljesítményvállalásokkal működnek. Ez a beruházás nem nevezhető középtávúnak egy háztartás szempontjából, ez egy hosszú távú befektetés. Ha négy-öt évben gondolkodunk, hogy reálisan ennyi lesz a megtérülési idő bizonyos finanszírozási körülmények között, az a harminchoz képest nagyon kevés. A bankok — anélkül, hogy ez teljesen kiforrta volna magát — már most készítik azokat a szubvencionált finanszírozási csomagokat, amelyek a napenergiára irányulnak. És külön a háztartásokra, mert tudják, hogy ez a piac, ezekkel a törvényi előírásokkal, valójában garantált és tömeges lesz.

Horváth András azt is kiemelte, hogy a szerbiai rendszer magas, közepes és alacsony tarifás elszámolásban méri a fogyasztást, az viszont még nincs tisztázva, hogyan fogják elszámolni a zöldáramot.

— Ezt a kérdést még nem járták körül, de úgy csiripelik a verebek, hogy van egy olyan alternatíva, hogy ha a felhasználó napelemeket telepít, akkor középtarifás rendszerbe fogják besorolni. Ahogy fogyaszt, úgy számolják el az energiát, de a felhasználó szempontjából ez teljesen mindegy, hiszen kilowattórát kilowattóráért cserél, viszont a szolgáltatónak ez elszámolás kérdése, és meg kell oldani. A másik kérdés az oda-vissza mérő villanyóra: mennyibe kerül, mennyi idő alatt kell majd kifizetni, kinek a költsége lesz? Ezek a felvetések még válaszra várnak. Mindezek miatt még egyetlenegy szerződés sincs aláírva az új törvény szerint. De percek kérdése, hogy meginduljon a lavina. Eldobták ezt a labdát, kész, vége, csak ki kell várni. Azért legyünk megértőek az EPS-szel — mindegy, milyen a szubjektív megítélésünk —, mert a közvállalat számára ez egy kényszerhelyzet, melyre nincs fölkészülve. Hiányoznak a szoftverek, elég embere sincs ahhoz, hogy 30-40-50 000 háztartás dokumentációját elvégezze. Váratlanul érte a vállalatot, de engem is, pedig a megújuló energiaforrásokkal foglalkozom már több mint tíz éve.

— Az új törvény kellemes meglepetés, ami a lakossági felhasználókat illeti — emelte ki Magyarosi Tibor. — Őszintén, sokkal jobb lett, mint amilyet vártunk. Jó hír, hogy 10,8 kilowattig nettó elszámolás lesz. A napos órák számát tekintve évi 1200 órával számolunk Vajdaságban, Magyarországon ez 1100. Ez az a szorzó, amely alapján méretezzük a rendszer nagyságát. A lakosságnak átlagban 3-4-5 kilowattos rendszer az optimális, mely kielégíti a villanyáram-fogyasztást. Ez a fűtésnél még nem segít be, ahhoz nem elég nagy. A mostani árak szerint kilowattonként körülbelül 900-1000 euróval kell számolni. Pontos összeget a kivitelező tud mondani, aki a megrendelő körülményeihez, fogyasztásához szabja az ajánlatot. Amikor a megrendelőnek méretezzük a rendszer nagyságát, figyelembe vesszük az egyévi fogyasztását visszamenőleg, és az alapján javasoljuk azt a méretű erőművet, amely a leghamarabb térülne meg. Mindig a legrövidebb megtérülési időre kalkulálunk, és fontos, hogy ha nem tervezünk a közeljövőben nagyobb fogyasztót beépíteni a házunkba, akkor ne akarjunk túl nagy rendszert csinálni. A cél az, hogy megközelítsük a nullát, vagyis éves szinten nulla fogyasztást termelni. Nulla legyen a költség az áramszolgáltató felé, a hálózathasználati díjat és az egyéb költségeket leszámítva.

A program az EUCENA projektumnak köszönhetően valósult meg, mely a Német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium és az Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezés része. A helyi koordinátor a Zöld Világ Egyesület, valamint a Wemsical Szerbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület.