A Golf-áramlat az Észak-atlanti-áramlattal együtt egy melegvíz-mozgást alkot, mely a Mexikói-öbölből indul el, elhalad a Floridai-szoros mellett, majd az Egyesült Államok keleti partja mentén nyugatnak fordulva áthalad az Atlanti-óceánon, és Nyugat-Európa partjaihoz érkezik.

Juan Ponce de León 1513-ban Floridával együtt fedezte fel, amikor a félsziget déli végén olyan erős szembejövő áramlattal találkoztak, hogy a horgonyról letépte és elsodorta a flottilla egyik hajóját. A főkormányos, Antón de Alaminos megvizsgálta a tengeráramlat irányát, és megállapította, hogy Nyugat-Európa partjaihoz jut el, ezért azt javasolta, hogy használják fel a Spanyolországba való visszatérésre. A spanyol hajósok később az öbölből jövő áramlatnak nevezték.

Az Atlanti-óceán legismertebb áramlási rendszerének jelentős szerepe van Európában a mérsékelt égövön belüli, lokális éghajlati sajátosságok kialakulásában. Ez a tengeráramlás és rendszere az Atlanti-óceán meleg víztömegét északabbra, a hideget délebbre irányítja, gondoskodva róla, hogy a magasabb szélességi körön fekvő szárazföldi területek — köztük Európa — klímája viszonylag enyhe legyen. Az áramlat végül felmegy egészen a sarki területekig, és kiegészül az Észak-atlanti-áramlattal. Itt lehűl a víz, egy része jéggé alakul, majd a mélyben visszaindul délre.

A Golf-áramlatnak rengeteg jótékony hatása van. Egyrészt jelentősen kihat az érintett kontinensek időjárására. Észak-Amerika keleti, illetve Európa nyugati része ennek az áramlatnak köszönheti enyhe időjárását, átlagosan 5 °C-kal van melegebb ezeken a területeken, mint általában ezen a szélességi fokon. Ezen a tulajdonságon múlik a Golf-áramlat által érintett országok gazdasága, az állat- és növényvilág fejlődése is. Nem beszélve a mezőgazdasági termelés sajátosságairól. Nyugat-Európa és Dél-Anglia a dús legelőit, ennek eredményeként pedig a legeltetéses állattartás lehetőségeit a Golf-áramlatnak köszönheti. Ez az ágazat meghatározó szereppel bír egész Európában, de a világban is. Gondoljunk csak a charolais szarvasmarha világban való elterjedésére vagy az angol juhtartás volumenére.

Másrészt a Golf-áramlat felszíni áramlatként oxigént köt meg és szállít északra, ahol lehűlés közben lesüllyed a termohalin cirkuláció miatt, így látva el oxigéndús vízzel a mélytengeri élőlényeket. Harmadrészt pedig a meleg, oxigéndús víz segít a planktonok szaporodásában, nagy mennyiségben szállítva az értékes táplálékot a hűvösebb vizek élőlényeinek, például a kék bálnának vagy az északi simabálnának, nem is beszélve a kisebb halakról, melyeknek a plankton a fő táplálékuk, és melyek a nagyobb halak zsákmányállatai. Ez az egész óceán ökoszisztémájára kihat.

A ’90-es években figyeltek fel először az Atlanti-óceán áramlatainak lassulására, melynek okát a kutatók a globális felmelegedésben vélték felfedezni. Az Észak-atlanti-áramlat által felvitt meleg víz nem tud megfelelően lehűlni, ráadásul a meleg miatt olvadó jégsapkák hígítják a vizet, így az veszít a sűrűségéből, kevesebb víz tud leszállni a mélybe, hogy dél felé szállítsa a hideget.

Mik lennének a Golf-áramlat lassulásának következményei? Az elmondottakból kitűnik, hogy a Golf-áramlat felelős egyrészt a klímáért, másrészt a törékeny tengeri élővilágért, ráadásul ígéretes megújuló erőforrásnak is tűnik. Rengeteg vizet szállít, percenként nagyjából 80 millió köbmétert. (Egy köbméter víz nagyjából 3-4 kádnyi mennyiséget tesz ki, tehát képzeljük el, hogy 280 millió kádnyi víz zúdul percenként a Golf-áramlatban.) A kutatók vizsgálatai alapján egyrészt 3-4 fokkal hidegebbek lennének Nyugat-Európa és Kelet-Amerika érintett területei, ami intenzív teleket okozna, és hűvösebb nyarakat. Ezen túlmenően pedig várhatóan jóval szárazabb időjárás elé néznénk a meleg és a hideg találkozásából eredő felhőszakadások elmaradása miatt. Az enyhe időjáráshoz szokott állat- és növényvilág felborulna, ahogy az ott lakó emberek élete is, de még az infrastruktúra is összeomolhat. A mi szempontunkból a legtöbb kárt a mezőgazdaság szenvedné el, akár 30%-os termeléscsökkenésre is lehetne számítani a hideg és a kimaradó esőzések következtében, ha tovább lassulna az áramlat. A tengerek ökoszisztémája is kifordulna önmagából, a kevesebb plankton súlyos pusztuláshoz vezetne, alapjaiban megrengetve az állatvilágot. Éhínség kezdődne, mely társadalmi nehézségekkel súlyosbítaná a helyzetet. A továbbiakban a le nem hűlő víz következtében a vízszint megemelkedne, nem annyival, mint a globális felmelegedés hatására, de így is eléggé ahhoz, hogy áradásokat és erőteljesebb hurrikánokat okozzon. Emellett a lassulás következtében fokozódna a globális felmelegedés, hiszen a lassuló áramlatok kevesebb hőt tudnak megkötni. A melegedés tovább olvasztja a jégsapkákat, ami csak hígítja a vizeket. Egy ponton túl a folyamat visszafordíthatatlanná válik, és az áramlat teljesen leállhat.

A megoldás: a klímaváltozást meg kell állítanunk! Nehéz, de nem lehetetlen. Ehhez azonban példátlan összefogásra van szükség az emberiség részéről. Nagy munka, de még azelőtt lépnünk kell, hogy a folyamat visszafordíthatatlanná válna.