A vajdasági magyarság már 1920 legelejétől fokozott figyelemmel kísérte a párizsi békekonferenciával kapcsolatos híreket, pontosabban attól a pillanattól kezdődően, hogy 1920. január 5-én Apponyi Albert gróf vezetésével Párizsba utazott a magyar békeküldöttség — olvashatjuk Németh Ferenc Trianon visszhangja Vajdaságban című munkájában. Az írás a nagybecskereki Torontál és a szabadkai Bácskai Hírlap híreinek tükrében vizsgálja az akkori történéseket. Az összeállításban szó van a nagybecskereki eseményekről, a szabadkai kiutasításokról, kiköltözésekről, felmondásokról, rekvirálásokról, a hivatalos közegek Pax-ünnepségeiről. A vajdasági magyar lapok természetesen azt a kérdést is feltették, hogy a békediktátum aláírása után milyen lesz a kisebbségi sorsba szorult magyarság helyzete az új államalakulatban. A. Sajti Enikő „Ahol egy szerb található, ott van Szerbia” című tanulmánya a Nikola Pašić és Trianon alcímet viseli. Az értekezésben a modern szerb történelem egyik legnagyobb alakjának nézetei által mutatja be Szerbia területi követeléseinek formálódását, különös tekintettel a Magyarországgal szembeni álláspontjára. Papp Árpád A zombori „Rousseau” bajai háromszögben rögzített megfigyelése és javaslatai 1919 májusában című ismertetőjének középpontjában az a jelentés áll, amelyet a magát Határmegállapító Bizottságnak nevező, helyi értelmiségiek által életre keltett csoport foglalt össze. A zombori Rousseau Radivoje Simonović orvos és polihisztor volt, akit szerteágazó tudása miatt neveztek így. Balahó Zoltán egy, a Magyar Nemzeti Múzeumban levő autogramgyűjteménnyel ismerteti meg az olvasókat, melyet az 1920-ban Párizsban járt magyar békedelegáció egyik tagja gyűjtött össze a szállodai étterem menülapján. Hornyák Árpád a délszláv csapatok által megszállt területek kiürítésével foglalkozik, Fábián Borbála témája az Új-Szabadka és a Csonka Bács-Bodrog vármegye az 1921 utáni években, Vass Géza Szabadka Trianon utáni politikai életét járja körül az első parlamentáris és helyhatósági választásokig, Tari László viszont azokat a sorsfordító éveket boncolgatja, amelyek Trianon árnyékában, 1919 és 1921 között köszöntöttek Zentára. Schäffer Mihály (1878—1963) szabadkai főgimnáziumi tanár a Bácsországban közölt írásában három szomorú évre emlékezik, melyek 1918 novemberétől 1921 novemberéig tartottak. Németh Ferenc azt az eseményt is feldolgozza, amikor két hónappal a trianoni aláírás után, 1920 augusztusában a piarista gimnázium tanárainak kényszerútlevéllel kellett elhagyniuk Nagybecskereket. Bada Zoltán a többi közt az Osztrák—Magyar Monarchia 1918. évi széthullásának okait vizsgálja, valamint a magyar nemzetet ért nagy csapást a magyar történettudományi művek és publicisztikák tükrében. Heverdle Péterné Köncse Kriszta bemutatja, miként jelent meg Trianon tragédiája a zeneművekben.

A Bácsország Trianon-különszámának szerzői még számos érdekes témát járnak körül, például a Védő Ligák Szövetsége által 1920-ban meghirdetett ima- és jelmondatpályázatot. Káich Katalin a művelődési hagyományok és a folyamatos kulturális jelenlét nemzetmegtartó erejéről értekezik, az impériumváltás következményeként létrejött nemzetszétválasztó körülmények függvényében, Molnár Sándor Károly által pedig megismerhetjük Arany Dénes nágócsi, sepsei és decsi lelkipásztor életútját. 

Lapszámbemutatónkban természetesen nem sorolhatjuk fel az összes cikket, habár mindegyik megérdemli az olvasók figyelmét, de álljon itt még néhány cím: A Bajmoki út és a település keresztjei, vallási szobrai és a kálvária megújulásai 2007-től 2020-ig (Csúszó Dezső), „Annyit szenvedett, mint Jézus Krisztus a keresztfán” (Forró Lajos), Az alföldi borvidék borai a millenniumi kiállításon (Szlávics Károly), Aszfalt helyett természetvédelem (Bencsik István).

A Kulturális örökségünk rovatban a nagybecskereki vármegyeházáról és vidékünk ma is élő, legősibb kegyhelyéről, Doroszló—Szentkútról kapunk értékes információkat. Az utóbbi a folyóirat hátlapján is látható.

Trianon után számos nemzeti tematikájú emléktárgy (képes levelezőlap, emlékérem, kitűző, bélyeg stb.) jelent meg, melyekből a Bácsország illusztrációi is kikerültek. A Trianonnal kapcsolatos képeslapokat és plakátokat Gerlovics Szilveszter és Szabó J. József gyűjteményeiből válogatta a folyóirat szerkesztője.