75 esztendeje fizethetünk forinttal
Talpai Lóránt
2021.08.13.
LXXVI. évf. 32. szám
75 esztendeje fizethetünk forinttal

Augusztus 1-jén ünnepelte 75. születésnapját a forint. A Magyar Nemzeti Bank a jeles történelmi alkalom méltatására, az egész éves ünnepsorozat részeként, konferenciát szervezett a jegybank székházában. A rendezvényen a magyar fizetőeszköz múltjáról, jelenéről és jövőjéről esett szó — különös tekintettel a közelmúltbeli COVID-járvány alatt és után betöltött szerepére —, illetve az euró jövőbeli bevezetése is téma volt. A nyitó előadást Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke tartotta, s felszólalt Lentner Csaba neves közgazdászprofesszor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem — Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Alapítványának elnökhelyettese, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Tudományos Tanácsának tagja is, akit a forint történetéről kérdeztem.

* Mielőtt rátérnénk a jelenleg is használatos fizetőeszköz történetére, talán érdemes volna még mélyebbre ásni a múltba, és visszatekinteni a mindenkori magyar fizetőeszközök fejlődéstörténetére. Milyen pénznemei voltak a magyar nemzetnek, és mit érdemes tudnunk róluk?

— A független magyar államiság létrejöttéhez köthető az önálló pénzrendszer. Egy nemzet függetlenségét az már önmagában is kifejezi, hogy annak uralkodója vagy parlamentje felhatalmazása által a központi bankja pénzt veret. Vagyis pénzt bocsát ki, melynek kötelező elfogadását törvény garantálja. Igazodva a nemzetközi pénzügyi gyakorlathoz, évszázadokon át mi, magyarok is fémpénzeket használtunk, majd áttértünk a papíralapú fizetőeszközre, melynek kezdetben még volt aranyfedezete, később már jobbára csak az árufedezete dominált. A magyar történelem egyik dicsőséges színfoltja az 1848/49-es szabadságharc, s a felállított kormány első dolga volt, hogy bevezette a Kossuth-bankókat, amivel a pénzügyi függetlenségét is kinyilvánította. A kiegyezés után az osztrák—magyar forint lett a Monarchia törvényes, ezüstalapú pénzneme, melyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona. Az I. világháború elvesztése után megalakuló önálló Magyar Királyság a Monarchia felbomló alapjain létrehozta a magyar koronát, melyet súlyos hiperinfláció után fokozatosan stabilizált, és 1927-ben bevezette a magyar pengőt. A magyar pénztörténet ugyancsak lényeges momentuma, hogy az I. világháború után a magyar pénzügypolitika irányítójaként már az 1924. június 24-én létrehozott Magyar Nemzeti Bank, illetve közvetlen — de nem teljes jogú — jogelődje, az Állami Jegyintézet funkcionált, kifejezve az állam önállóságát. Az 1946 augusztusában bevezetett forint az II. világháború utáni stabilizáció egyik eszköze volt, mely 75 éve töretlen bizalomnak örvend.


Lentner Csaba

* Magyarország korábbi Alkotmánya, majd 2012 után az Alaptörvénye immár 75 esztendeje folyamatosan rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Hogyan lehetne összefoglalni, összegezni a magyar pénznem több mint hét évtizedes történetét?

— A jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank a pénzkibocsátás kizárólagos jogosultjaként végzi a készpénz előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos teendőket. A forint a 75 évvel ezelőtti kibocsátásakor is stabilizációt teremtett. Hozzájárult az infláció letöréséhez és a II. világháború utáni gazdasági újjáépítéshez. A szocialista tervgazdasági rendszer idején a pénz szerepe, más szocialista országokhoz hasonlóan, némileg háttérbe szorult ugyan, de az 1968. évi új magyar gazdasági mechanizmus, majd az 1980-as évektől elindított piacgazdasági átmenet újra felértékelte a szerepét. Értékmérő, tartalékképző fizetési eszköz, funkciója megkérdőjelezhetetlen. Igaz, jelentős inflációs folyamat is végbement a forint háromnegyed évszázados története során, hiszen 100 forint 1946-ban még egy nagy összeg volt, ma pedig már alig vásárolhatunk érte valamit. De hát a világban a pénz mindenhol inflálódik.

* Mennyire volt a forint útja rögös vagy éppen ellenkezőleg: sikertörténet? Főként annak tükrében, hogy hatalmas pénzügyi válság, illetve infláció után vezették be, valójában mentőövként.

— A forint bevezetése 1946-ban is stabilizációt hozott, s a mai emberöltő idején is bizalommal viszonyul hozzá a társadalom. Kifejezi a nemzet önállóságát, a független nemzetgazdasági karaktert.

* A nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot keltett, hogy a Magyar Nemzeti Bank visszavásárolta a korábban eladott aranykészletét, sőt, 30 tonnával többet, és így Magyarországnak 94,5 tonna aranya van. Mi ennek a jelentősége?

— Az 1990-es évek elején Magyarország aranytartalékának többségét értékesítették. Az indok az volt, hogy az arany nem kamatozik, és az árfolyama is alacsony volt akkoriban. Ez szűk látókörű döntés volt. Az MNB egykori vezetői valójában a Nemzeti Bank árfolyam- és gazdálkodási veszteségeit akarták fedezni az aranyeladás bevételéből. 2013-tól a Matolcsy György által irányított monetáris rendszerváltozás egyik legfőbb vívmánya, hogy az országnak újra jelentős aranytartaléka lett. 3,1-ről 94,5 tonnára emelkedett e nemesfém mennyisége, és ezzel a közép-európai régióban az egy főre jutó aranytartalék Magyarországon a legmagasabb. Az arany a mai világban biztonsági és stratégiai szempontból is fontos. Elmondhatjuk, hogy a forintnak jelentős aranyfedezete is van a folyamatosan bővülő GDP mellett. A COVID-19 okozta válság pedig rávilágított, hogy veszélyes idők elé nézünk, szükség van az aranytartalékra, s ebben a tekintetben mi, magyarok élen járunk.

* Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak. Napjainkban egyre erősebbek azok a hangok, amelyek az eurózónához való csatlakozást is követelik. Megérett a magyar gazdaság az euró bevezetésére?

— Magyarország elkötelezett az európai értékek mellett. Ezeregyszáz éve lakjuk be Európa közepét. Az 1526-os mohácsi csatavesztés után évszázadokon át idegen hatalmak alatt sínylődtünk, de jó egy évtizede megadatott, hogy folyamatosan önálló pénzügypolitikát vigyünk, önállóan szabjuk meg a költségvetésünket, a Magyar Nemzeti Bank pedig törvényi mandátuma szerint végzi a pénz kibocsátását, a gazdasági növekedés támogatását és a pénzügyi stabilitás elősegítését. Ám kétségtelen, hogy egyelőre feltörekvő szakaszban vagyunk, azaz nem vagyunk még elég fejlettek, és bekövetkezett a járványválság is. Így minden okunk megvan arra, hogy önálló pénzt, nemzeti valutát, vagyis önálló monetáris politikát alkalmazzunk, és még ne rendeljük alá magunkat az Európai Központi Bank döntéseinek. Mert bizony azok az országok, amelyek az eurót bevezetik, elveszítik a pénzkibocsátás jogát és az önálló jegybanki politika alakításának privilégiumát. Mi még nem értünk meg arra, hogy alávessük magunkat a frankfurti központi bank szabályainak. Az euró nyilván jó a németeknek, a hollandoknak és más fejlett országoknak, de nem arra találták ki az euróövezetet, hogy teljesen jó legyen a görögöknek is és főleg a kelet-európai, szegény rokonoknak. Az euróövezetbe majd akkor érdemes belépni, ha a magyar bérek vásárlóértéke és a magyar vállalatok teljesítménye is hasonló lesz, mint a németeké és a hollandoké. Másrészt pedig elég gyenge lábakon áll az Európai Unió, de maga az euróövezet is. Veszít a versenyképességéből mind Kínával, mind az Egyesült Államokkal szemben. A belső bajai sem elhanyagolhatóak. Mi pedig amennyire európai, annyira ázsiai nép is vagyunk. Független országként teljesen természetes, hogy a szláv és a távol-keleti barátainkkal is kereskedünk, jó kapcsolatokat ápolunk. Az a jó stratégia a XXI. században is, amely nem tesz fel mindent egy lapra. Mi pedig igyekszünk jó stratégák lenni.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..