Dr. Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter a munka megtartó erejét hangsúlyozta - Pásztor István beszédének fókuszában a Szent István-i örökséghez való hozzáállás, az érdekérvényesítés, a hitelesség és a szerb politikumhoz való viszony állt

Ahogy az elmúlt években, az idén is Szabadkán és Palicsfürdőn került megrendezésre a VMSZ szervezésében az immár hagyományos Szent István-napi központi rendezvény. Színültig megtelt a szabadkai Szent Teréz-székesegyház, ahol dr. Pénzes János szabadkai megyés püspök celebrált ünnepi misét Szent István királyunk emlékére. Ezzel párhuzamosan Palicsfürdőn a tóparti sétányon már javában tartott a kézműves kirakodóvásár, illetve az üllési Fonó néptáncegyüttes szórakoztatta a jelenlévőket a szabadkai fúvószenekar közreműködésével. Az idén is pontban 19 órakor kezdődött az ökumenikus kenyéráldás, melyet mintegy tízezer jelenlevő előtt celebrált a katolikus, az evangélikus és a református egyház. Ezt követően a Vajdaság Ifjúsági Kamarazenekar lépett fel, majd Magyarország képviseletében dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter lépett a pódiumra.

- Molnár Edvárd és Szalai Attila felvételei

Dr. Hende Csaba köszöntője. A honvédelmi miniszter beszédének homlokterében a munka tisztelete, szeretete és becsülete állt. Mint mondta, a Szent István-i örökség egyik sarokpontjaként a munka volt az, amely ezer éven át megtartotta a nemzetet. ''Ez segített át bennünket olykor valóban rettenetes történelmünk csillagtalan éjszakáin, és ez segített kiküzdenünk dicsőséges történelmünk hatalmas diadalait.” Dr. Hende hangsúlyozta, hogy a nemzet sorsa az évszázadok során akkor lendült fel, amikor a valódi értékek kerültek előtérbe. ''Amikor az írók és a költők az igazat írták, az építészek századokra terveztek, a kőművesek századokat kiálló falakat építettek. Ha lehetett adni a bankár szavára, ha a pék jó kenyeret sütött, ha a polgármester és a miniszter, a hivatalnok és a király a rábízottakat szolgálta.”
Szent István életútját vizsgálva dr. Hende szerint első királyunk új, európai és magyar utat jelölt ki a nemzet számára. ''Olyan örökséget hagyott ránk, amely nemcsak a halála utáni zűrzavaros időket élte túl, hanem mindenkori újrakezdéseinknek örök alapja lett.”
Dr. Hende Csaba után Pásztor István, a VMSZ elnöke emelkedett szólásra.
A közszereplők viszonya a Szent István-i örökséghez. Pásztor beszédének első részében a vajdasági magyar közszereplőknek a Szent Istvánnal való kapcsolatáról szólt. Többek között a következőket mondta: ''Aki közszereplőként nem érti a Szent István-i örökség lényegét, még akkor is távolodóban van nemzetétől, ha élhetett és élt a lehetőséggel, és felvette vagy felveszi a magyar állampolgárságot - miközben bírálja azt a politikát, amely lehetővé tette ezt a számára! Rá kell döbbennünk: a nemzethez való viszonyt csak részben mutatja a névjegyzékre történő feliratkozás vagy a magyar állampolgárság igénylése. Kisebb részben. Nagyobb részben pedig az mutatja meg a nemzethez való viszonyt, hogy a mindennapokban, a mindennapi döntéshozatali áradatban melyek a rendezőelvek, mi a mértékadó, mi a meghatározó érték, értékrend.” Ez az értékrend Pásztor szerint a kereszténységből és az abból fakadó, a rá támaszkodó, a benne kapaszkodót kereső és találó egyéni és közösségi viselkedésből fakad. ''Megkockáztatom és kimondom: a nemzetfölöttiséggel, a multikulturalizmussal erre a pillérre mérnek - puszta létünket veszélyeztetve - legnagyobb csapást. Mert tudjuk, emlékezünk rá, a multikulturalizmus azt mondja, add fel magad, sajátosságaid, olvadj fel és így válj az egész részévé. Szent István pedig arra tanít intelmeiben, hogy befogadónak kell lennünk, de magunkat nem szabad feladnunk.”
Az alkalmazkodásról és az érdekekről. Pásztor István beszédének második része a modern politikai érdekérvényesítésről szólt. Hangsúlyozta: ''A modernség, az alkalmazkodás nem jelentett akkor sem, és nem jelenthet ma sem önfeladást, klisészerű viselkedést. Emlékezzünk vissza, csak az elmúlt egy évben a nemzetpolitikában hányszor hangzottak el bírálatok, nálunk, irányunkban is, mert nem a klisészerű, mások elvárásai szerinti döntések születtek. A szabadságokra és a párbeszéd fontosságára hivatkozva, de annak lehetősége elől mindig elmenekülve, hányszor verték félre remegő térddel, de annál nagyobb erőszakossággal és kizárólagossággal a vészharangot, elsiratva a demokráciát, annak intézményeit, a sajtószabadságot, meg ki tudja még, mit nem! Remegtek, mert olyan döntések születtek, amelyek nem klisészerűek, nem a többség vagy a hatalmi gócok elvárásai - értsd: érdekei - szerintiek.
És itt jutottunk el az örökség következő eleméhez, az érdekek megfogalmazásához. Nem szükséges újra kifejtenem: a közösségi, nemzeti érdeket csak önkörben, egymássál párbeszédre törekedve magyarul, magyarok fogalmazhatják meg. Akik ebbe a folyamatba nem magyarokat emelnek, szólítanak be, többségi közegben, pártban tesznek, vagy tesznek úgy, mintha tennének, felvizezik, szétkenik, szétverik, gyökerében gyöngítik a közösséget, a nemzetet.''
A hitelesség mércéje a cselekedet. Az elmúlt egy esztendő mérlegét megvonva a VMSZ elnöke többek között a következőket mondta: ,,Most, amikor megvonjuk az elmúlt egy év mérlegét, kimondom: a hitelesség mércéje a cselekedet. Mégpedig a kimondott mondatot megvalósító cselekedet. Amit tavaly augusztus 20-án a miniszterelnök úrral megbeszéltünk, azért tud megvalósulni, mert függetlenül a nehézségektől, a miniszterelnök állja a szavát, és mi is elvégeztük a vállalt feladatot. Ősztől csaknem ötszáz első éves ösztöndíjasunk lesz, a hamarosan felépülő Európa Kollégiummal megteremtjük annak a feltételeit, hogy a gyerekeink taníttatásában levegyük a családok válláról a teher egy részét. Újra építjük értelmiségi rétegünket.”
A szerb politikai elitről és az önálló politika szükségességéről. Pásztor István beszédének záró részében a szerb politikai elit és a magyar politika önállóságáról szólt: ''A 2000 októberi fordulat óta eltelt tizenegy év a mi számunkra nem hozott könnyebbséget sem a megélhetés, sem a politika témáit illetően. A szerb politikának a tíz éve kormányon levő, állítólag Európa-párti része is képtelen szakítani a miloševići éra értékrendjével, gyakorlatával. Hadd utaljak itt csak a Kosovo-EU dilemma kezelésére, a šešelji körzethatárokhoz való görcsös ragaszkodásra, a vagyon-visszaszármaztatás, a decentralizáció, a regionalizáció ügyére. Ami minket illet, ebben az elmúlt tizenegy évben mi rengeteget kockáztattunk. Némi politikai tanácstalanság után a nehezebb utat, az önálló politizálás útját választottuk. Meggyőződésem szerint ha el akarjuk kerülni sok itteni közösség sorsát, a szétporladást, ma ez a helyes út. A partnerkapcsolat építésén alapuló, de az önállóságunkat fel nem adó politizálás útja.”
A nagyhatású beszéd után a szegedi Molnár Dixiland Band zenekar közreműködésével kezdetét vette a késő esti órákba nyúló népünnepély.