A trónra lépés 70. évfordulója és a királynő halála

Az év elején Nagy-Britannia és a nagyvilág II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulóját ünnepelte. A rendezvények napokon keresztül zajlottak a szigetországban. A többórás katonai parádé és felvonulás élén a királyi hintóállomány ékköve, az 1762-ben készült, aranyozott Gold State Coach haladt. A 4 tonnás jármű ablakára hologramtechnikával vetítettek egy képet, mely a koronázása napján készült az akkor huszonhét éves II. Erzsébetről. Az ünnep része volt az istentisztelet is a Szent Pál-székesegyházban. Az esemény egész Londont egy hatalmas ünnepi helyszínné varázsolta, a város megtelt turistákkal, óriási tömeg méltatta és ünnepelte a brit uralkodót. Néhány hónnappal a jubileumi ünnepségsorozat után, kilencvenhat éves korában elhunyt II. Erzsébet, az Egyesült Királyság királynője, a történelem második leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodója. A királynő halálával végleg lezárult Európa XX. századi történelme. A hír Nagy-Britanniát és az egész világot megrázta. Az uralkodó 1947. november 20-án házasodott meg, férje Fülöp edinburghi herceg lett. Négy gyermekük született: Károly walesi herceg, Anna brit királyi hercegnő, András yorki herceg és Eduárd wessexi gróf. 1952. február 6-án lépett trónra, és egy évvel később, 1953. június 2-án koronázták meg, azaz II. Erzsébet volt a leghosszabb ideig trónon lévő brit (angol—skót) uralkodó, a világtörténelemben pedig csak XIV. Lajos francia király ült tovább a trónján.

Fotók: MTI

Oroszország megtámadta Ukrajnát

Február végén orosz katonai offenzíva indult Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről. Az orosz kormány szerint a hadműveletek célja Ukrajna demilitarizálása volt. A támadás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bevezette a hadiállapotot, melyet az ukrán parlament is jóváhagyott. Mindeközben Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal. Elkezdődött az általános mozgósítás és ezáltal a háború.

Országgyűlési választás Magyarországon

Kora tavasszal országgyűlési választást és népszavazást tartottak Magyarországon. A politikai megmérettetést fölényesen a Fidesz—KDNP nyerte 135 mandátummal, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök pártja a parlamenti helyek kétharmadát szerezte meg, míg az Egységben Magyarországért ellenzéki pártszövetség színeiben 57 képviselő, a Mi Hazánk Mozgalomból pedig 6 képviselő jutott be a parlamentbe. Magyarország köztársasági elnöke Novák Katalin lett — az országban első alkalommal tölti be hölgy ezt a tisztséget.  

Újra Macron lett a francia államfő

Májusban beiktatták hivatalába Emmanuel Macron újraválasztott francia államfőt második ötéves mandátumára. Ez a negyedik alkalom az 1958 óta tartó ötödik köztársaság történetében, hogy újraválasztották az államfőt, így Charles de Gaulle, Francois Mitterrand és Jacques Chirac újbóli beiktatásához hasonlóan az elnök nem hagyta el a hivatalát. Az Élysée-palotában megtartott rövid ünnepséget a franciák a televízióban követhették élőben. Az újonnan megválasztott államfő rövid beszédében a szüntelen cselekvést ígérte egy még függetlenebb nemzet létrehozása érdekében. „Tisztában vagyok azzal, hogy súlyos időket élünk” — mondta az elnök az ukrajnai háborúra utalva. Ígéretet tett arra, hogy új módszerrel fog szolgálni, jobban bevonva a franciákat a döntéshozatali folyamatokba.

Hivatalba lépett Magyarország első női köztársasági elnöke

Május 14-én ünnepélyes keretek között kezdte meg államfői szolgálatát Novák Katalin a Sándor-palotában Áder János utódjaként. A beiktatási eseménysor a Kálvin téri református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Ezután 11 órától a Kossuth téren beiktatási díszceremóniát tartottak, ezen mondott beszédet Novák Katalin. A többi közt minősített felelősségének nevezte, hogy elnökként megmutassa, mit jelent számára szülőföldje, Magyarország, a honfitársai, a magyarok, és mit gondol „közös életünkről és világban betöltött helyünkről”. Az ünnepnapon a klasszicista Sándor-palota kapuja is megnyílt a közönség számára.

Négy ukrán megye annektálása

„Oroszországnak négy új régiója van” — jelentette ki Vlagyimir Putyin a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán. Putyin beszédében, melyet az aláírás előtt tartott, a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a kijevi rezsimet. Leszögezte, hogy Oroszország „nem fogja elárulni a felszabadított területek” lakosságát, mert az ott élő emberek „örökre állampolgáraivá váltak” Oroszországnak. A NATO erőteljesen elítélte Moszkva döntését. „Vlagyimir Putyin orosz elnök további több százezer katonát mozgósított, felelőtlen nukleáris kardcsörtetésbe kezdett, és törvénytelenül újabb ukrán területeket annektált. Ez mind együttvéve a háború kezdete óta a legsúlyosabb lépése Oroszországnak, hogy tovább szítsa a feszültséget” — mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Labdarúgó-világbajnokság rendkívüli időpontban

A helyi időjárási feltételek miatt a szokásos időszaktól eltérően, november 20-a és december 18-a között rendezték meg a 22. labdarúgó-világbajnokságot Katarban. Ez volt az utolsó foci-vb, melyen 32 csapat vetélkedett, 2026-ban 48-ra emelkedik a résztvevők száma. A világbajnokság nyitómérkőzését Katar és Ecuador játszotta az Al Bayt Stadionban, míg a döntőt 2022. december 18-án rendezték a Loszaíli Nemzeti Stadionban. A címvédő Franciaország volt, a világbajnokságot Argentína nyerte meg. Az Argentína—Franciaország-döntő hosszabbítás után 3:3-ra végződött, majd büntetőkkel a dél-amerikai válogatott nyert 4:2-re.