A falu bejárata, balról az újraaszfaltozott Almási utcával (a szerző felvételei)

A 110 éves fennállását ünneplő, mintegy 650 lelket számláló faluban több beruházás valósult meg 2018-ban. A legjelentősebb a faluba vezető Almási utcának a kiszélesítése és 480 méter hosszan történt újraaszfaltozása, valamint a Tűzoltó utca egy részének újraaszfaltozása. A több mint 10 millió dinár értékű beruházást a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság, Magyarkanizsa önkormányzata, valamint a helyi járulék eszközeiből valósították meg.

— A helyi járulékból évente 1,7–2 millió dinár folyik be, így ekkora beruházásokat kizárólag a helyi járulék eszközeiből nem lehet megvalósítani. A 2021-ig szóló helyi járulékból az újszülötteknek, valamint az elhalálozottak hozzátartozóinak eddig egyszeri támogatást tudtunk nyújtani. Az idén nem tudom, mi lesz, mivel bizonyos fórumokon megkérdőjelezték ennek jogszerűségét. Kitartok amellett, hogy amíg le nem jár a helyi járulék, addig ki kell tartanunk a program mellett, annál is inkább, mert tiltótörvényt sem találtam erre vonatkozóan. Fájó pontunk a közösségi épületünk, melyet annak idején ifjúsági otthonnak építettek, majd kultúrotthonná vált. Nincs a faluban olyan közösségi épület, ahol különféle rendezvények alkalmával nagy számban összejöhetnénk. Úgy látjuk, hogy a lakosság részéről igény mutatkozik a családi rendezvények közösségi épületben való megszervezésére. Az épület felújítását és kibővítését szeretnénk megvalósítani, amire leginkább pályázatok útján nyílik lehetőség. Jelenleg mintegy százan férnek el az épületben, ami nem elégíti ki az igényeket. A régi iskola épülete is felújításra vár, a falu léte és fejlődése szempontjából azonban vannak ennél fontosabb dolgok is. Az alsó épületen már történtek belső munkálatok, de a padlózat rendbetétele, a tető cseréje és a villanyhálózat felújítása még hátravan. Az utca felőli épület falai még megmenthetőek, a többi részét le kell bontani. Az épületben múzeumok és a régi mesterségek számára kialakított helyiségek kapnának helyet, a hét testvértelepülésünk pedig a saját tájegységére jellemző épületrészt alakítana ki — mondta Bata Ferenc, Tóthfalu helyi közösségének elnöke.

Faragó Zoltán

A tervek közé az Arany János utca 140 méter hosszú szakaszának és a Temető utcának az aszfaltozását sorolták — előbbi szinte biztos, hogy megvalósul —, valamint a kultúrotthon felújítása és bővítése élvez még elsőbbséget.

A fennállásának 110. évét az idén ünneplő településen harmincnégy eseménnyel emlékeznek meg e jeles jubileumról. A legjelentősebb a június 21-e és 23-a között megrendezendő falunapi ünnepség, mely magában foglalja a VI. Nemzetközi Rózsa- és Virágfesztivált, valamint a Gyermeknéptánc-találkozót is.

Mernek nagyot álmodni

A turizmus fejlesztését tűzte zászlajára a Szabó Dénes Egyesület, melynek vezetője, Faragó Zoltán a közelmúltban Tiszavirág díjat vehetett át. Néhány éve a Duna-makett születésénél jómagam is jelen voltam. A már akkor is jól hangzott tervek és elképzelések egy része már valóra vált. A Duna szerbiai szakasza, azaz a Kárpát-medence déli része már nagyon szépen körvonalazódik a labdarúgópálya melletti földterületen.

Faragó Zoltán

— Nem kesergünk, hanem próbálunk valami maradandót létesíteni a településen. Több hasznos projektumot találtunk ki, melyet mi, kicsik képesek vagyunk véghezvinni. Nagyobb beruházásokba nem vághatunk bele, mivel kis költségvetéssel dolgozunk, támogatást korlátozottan kapunk. A Duna-makettben — mely a Duna szerbiai szakaszát kíséri végig egészen Kladovóig — szerepelnek folyóink, a Duna, Tisza, Száva, Dráva, Ferenc-csatorna, hegyeink közül a Tarcal, a Verseci-hegység, a Kárpátok déli vonulata. A sétaösvény nagy része elkészült, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziummal együttműködve pedig hamarosan városaink jellegzetes épületeinek makettjeit kezdjük el készíteni. Ha a makett már tele lesz, és újabb városok nem férnek a területre, akkor a hidakat építjük, Zentánál három hidat is létesíthetünk. A Duna-makett sosem készül el teljesen, mindig lesz rajta mit csinálni. A régi iskolával szemben mini-állatsimogatóval egybekötött miniállatkertet építünk, ahol baromfik, juhok, szamarak kapnának helyet. A turisták a makett által megismernék a Kárpát-medence déli részének hegy- és vízrajzát, szabadtéri történelem- és földrajzórát hallgatnának, állatokat simogatnának, megnéznék a múzeumot, a Hagyományok Házában csőregét, lankadt pitét és tejfölös lángost fogyasztanának. A múzeumban bognár- és kovácsműhely létesül, ahol a turisták patkót kovácsolnának, és több, régi rádiókból, hintalovakból, kopjafákból álló kiállítást tekintenének meg. Egy egész napot a faluban töltenének, itt is alhatnának, majd másnap folytathatnák útjukat az újabb célok felé — mondta Faragó Zoltán, a Szabó Dénes Egyesület elnöke.

Épül a Duna-makett

Az idegenforgalmi kínálat közé tartozik még a Királyok és szentek parkja, ahova a tavalyi fafaragótábor eredményeként több új lakó: Mátyás király, Hunyadi János, Kapisztrán Szent János szobra költözött. Évről évre sikeresen megszervezik a bogrács- és pálinkafőző versenyt — az idén június 2-án tartják meg —, mely szentmisével kezdődik, a délután folyamán pedig különféle tréfás, ügyességi vetélkedők szerepelnek műsoron. A vetélkedő győztese az idén háromnapos felvidéki utazással lesz gazdagabb. A rendezvényen garantált a jó hangulat, elég, ha a kézművessörök utcáját említjük meg. Az egyesület fontos eseménye még a decemberben megrendezendő téli napforduló ünnepe, a Karacsun, melyet az idén hetedik alkalommal tartanak meg a településen.

— Az eseményre a belépő egy darab fa, melyből máglyát rakunk. Forralt borral és mézes pálinkával kínáljuk a kilátogatókat, az óvodások és az iskolások pedig alkalmi műsorral örvendeztetnek meg bennünket. Akkor érzi az ember igazán, mekkora ereje van a falunak, amikor sokan kijönnek, és együtt ünnepelünk.

Faragó Zoltán állítása szerint Tóthfalu egy szuper hely, amiről mi is meggyőződhettünk. A falu nem arról híres, hogy bármit is feladna. Bármilyen kicsi is, mer nagyot álmodni, és addig nem nyugszik, amíg ezeket az álmokat meg nem valósítja.