Skócia újra megpróbálja kezébe venni saját sorsát

Az új függetlenségi kampányt Nicola Sturgeon, a skót tartományi kormányfő indította el. „Skóciának kezébe kell vennie saját sorsát” — mondta az egyik legnagyobb skóciai városban, Stirlingben. A Skót Nemzeti Párt vezetője hónapokkal ezelőtt megígérte, hogy ha Nagy-Britannia az EU-ból való kilépésre szavaz, akkor ismét napirendre kerül a függetlenségi népszavazás kérdése. Skócia ugyanis tagja szeretne maradni az Európai Uniónak. Sturgeon viszont elismerte, hogy számos nehéz kérdést kell fontolóra venni, és az sem biztos, hogy a skótok többsége a Nagy-Britanniától való elszakadásra voksol majd. Úgy vélte azonban, hogy helyénvaló megkezdeni az erről szóló párbeszédet. Felmérések szerint a Brexit győzelme óta jóval többen támogatják az elszakadást, mint a 2014. évi népszavazás előtt. Két éve a skóciai választók 55 százaléka a bennmaradásra, 45 százaléka pedig a kilépésre voksolt.

Teréz anya szentté avatása

A vatikáni Szent Péter téren Ferenc pápa szentté avatta Boldog Kalkuttai Teréz anyát, a Nobel-békedíjas apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját. A ceremóniára — mely az irgalmasság rendkívüli szentévének egyik legnagyobb tömegeseménye — mintegy százezren érkeztek a világ minden tájáról.

A szabadtéri szentmisén megjelent több állam- és kormányfő, köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök, valamint az a férfi is, aki 2008-ban feleségének Teréz anyához intézett imádsága után gyógyult meg addigi bénulásos és az orvosok által halálosnak nyilvánított betegségéből. Ez a csoda eredményezte az 1997. szeptember 5-én elhunyt Teréz anya szentté avatását.

A szegények angyalaként is emlegetett Teréz anyát már életében sokan szentként tisztelték. Egy másik csodáért — egy bengáli asszony rákbetegségből való felgyógyulásáért — 2003. október 19-én az apácát már boldoggá avatta II. János Pál pápa.

Továbbra sincs miniszterelnöke Spanyolországnak

A spanyol parlament nem választotta újra miniszterelnökké Mariano Rajoyt, a választásokon győztes konzervatív Néppárt elnökét. Az elnök újraválasztásához mindössze 6 szavazat hiányzott. Az ügyvezető kormányfő saját pártja, a konzervatív Néppárt 137, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt 32 és a Kanári-szigeteki Koalíció 1 képviselőjének támogatásával összesen 170 igen szavazatot szerzett. A miniszterelnökséghez azonban 176 képviselőnek, azaz a parlament abszolút többségének támogatását kellett volna megkapnia. A patthelyzet új választás lehetőségét vetíti elő. A törvényi előírásoknak megfelelően ugyanis, ha két hónapon belül nem sikerül a parlamentnek miniszterelnököt választania, aki megalakítja az új kormányt, akkor az uralkodó feloszlatja a törvényhozást, és kiírja az új választásokat, ahogyan ez az idén tavasszal egyszer már megtörtént. Júniusban is azért rendeztek parlamenti választásokat, mert a spanyol politikai pártok a tavaly decemberi választások után fél évig képtelenek voltak kormányt alakítani.

Leváltották a brazil elnököt, közben könnygázt vetettek be a hívei ellen

A brazil szenátusban kialakult a kétharmados többség, és leváltották Dilma Rousseff brazil elnököt. A második hivatali idejét töltő brazil politikust az idén májusban függesztették fel. Azóta ideiglenes jelleggel Michel Temer tölti be az államfői tisztséget. Rousseffet azzal vádolják, hogy a 2014. évi elnökválasztás előtt kozmetikázta a költségvetési adatokat, és a kongresszus hozzájárulása nélkül vett fel hiteleket. Ezután Brazília súlyos gazdasági válságba került. Az országban 11,8 millió embernek nincs munkája. A válság egyik oka az alacsony olajár, valamint az egész országot átszövő korrupció. Miközben egyébként folyt a tárgyalás, a brazil hatóságok könnygázt vetettek be az elnök több ezer híve ellen. A dél-amerikai ország államfőjének maroknyi pártolója kukákat gyújtott fel, illetve barikádokat emelt a város utcáin. A fővárosban, Brazíliavárosban mintegy kétezren vonultak az utcákra, hogy szolidaritásukról és támogatásukról biztosítsák Rousseffet.

A szíriai ideggázról vitázott a Biztonsági Tanács

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Oroszország visszautasította az Egyesült Államok és szövetségesei ama követelését, hogy büntetőintézkedéseket foganatosítsanak Bassár el-Aszad rezsimjével szemben. Oroszország kételkedik abban az ENSZ-jelentésben, amely szerint szövetségese, a szíriai hatalom ideggázt vetett volna be az országban dúló harcok során. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet szerint a jelentés nem tartalmaz konkrétumokat. Szíria ENSZ-nagykövete, orosz kollégájához hasonlóan, kétségbe vonta a dokumentum hitelességét. Nagy-Britannia és Franciaország viszont bizonyítottnak találta, hogy a szíriai kormánycsapatok vetették be az ideggázt. Azzal vádolták Aszad elnököt, hogy háborús bűnöket követett el. Az Egyesült Államok a jelentés közzététele után gyors lépéseket követelt a Biztonsági Tanácstól.

Nyitókép: mti.hu