Megtört a jég, mondhatnók most sokan itt a Délvidéken, hiszen történelmi jelentőségű dolog történt a napokban: megalakult egy olyan szakértői bizottság, amelynek feladata a Délvidék közös autonómiatervezetének a kidolgozása. Ennek a testületnek a megalakulásáról néhány héttel korábban döntöttek a vajdasági magyar pártok részvételével február 25-én Bácsfeketehegyen tartott tanácskozásukon. A Civil Mozgalom szervezte konferencián tehát részt vett a Magyar Polgári Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Bár a tanácskozás paprikás hangulatban telt, nem kímélve a Civil Mozgalmat sem a csipkelődéstől, sikerült megegyezésre jutniuk - ha csak látszólag is - a részt vevőknek. A szakértői bizottságba 15 személyt delegáltak a pártok és a CM.
Az említett bácsfeketehegyi tanácskozáson a Civil Mozgalom megfogalmazott egy dokumentumot is, és elküldte mind a négy részt vevő vajdasági magyar pártnak, hogy az elnöke aláírásával igazolja azt. A dokumentumban a következő áll: ,,A (MPSZ, VMDK, VMDP, VMSZ) elnökeként aláírásommal igazolom, hogy az általam vezetett párt elfogadja, hogy a délvidéki magyarság fennmaradása érdekében elengedhetetlen a magyar autonómia megvalósítása, még ha az egyes koncepciók különböznek is egymástól. Szükséges egy szakértői bizottság felállítása, amely elsősorban szakmai szempontokat figyelembe véve kidolgoz egy egységes autonómiatervezetet. (Az okmányt egyedül a VMSZ írta alá, a másik három párt nem.)
Mily nagylelkű gesztus volt a szervezők részéről, hogy az úgymond ,,politikai legitimitás"-sal rendelkező vajdasági magyar pártokat hívták meg a tanácskozásra. Azt hiszem, hogy sokunkat elgondolkodtat az, hogy vajon a négy párt egynémelyike miféle legitimitással rendelkezik.
Egy politikai párt legitimitását többféleképpen lehet értelmezni, de minden esetben kulcsfogalomnak számít a hatalom. Hiszen legitimitásról csak akkor beszélhetünk, ha valamilyen tömörülés, párt hatalommal is bír, amit megszerzett magának. Legitim egy párt, egy politikai tömörülés - fogalmazta meg egy német gondolkodó a XIX. században -, gyakorolja a hatalmat bármely módon tisztségre került politikusréteg, ha az adott társadalom elfogadja azt. De létezik egy másik definíció is, amely inkább jellemző a vajdasági magyar pártokra: az élcsapat birtokában van annak az eszközrendszernek, amely feljogosítja arra, hogy a társadalmat a jövő irányába vezesse. Ennél a meghatározásnál nem játszik szerepet az adott tömörülés támogatottsága és annak hatékonysága sem. Itt egyfajta fiktív legitimitásról lehet beszélni, hiszen csak a jövő igazolja majd annak jogosságát. (Ez a definíció egyébként Lenintől származik.)
A másik érdekessége ennek a tanácskozásnak, hogy a szervező Civil Mozgalom a négy politikai tömörülés mindegyikét nagylelkűen pártnak nevezi, pedig nem mindegyik tesz eleget azoknak a legalapvetőbb feltételeknek, amelyek alapján pártnak lehetne nevezni, vagy ha talán mégis, akkor csupán látszólagos hatalommal bírnak. Vajon miféle eredményt tudnak majd felmutatni ezek a tömörülések?
A megalakult szakértői bizottság első ülését március 21-ére hívták össze. Reméljük, hogy az eddigi civakodást végre felváltja az érdemi munka, hiszen ezek a politikai tömörülések végre abba a kiváltságos helyzetbe kerülhettek, hogy valóban tehetnek is valamit a vajdasági magyarokért, valóban kiérdemelik majd az emberek bizalmát, és a szó valódi értelmében is legitim politikai pártokká válnak.