A VMSZ kormányzati szerepre készül

A Vajdasági Magyar Szövetség önállóan, teljes listával indul a március 16-ai előrehozott parlamenti választásokon. Szándéka, hogy megerősítse azt a parlamenti pozíciót, amelyet most birtokol, vagyis az a célja, hogy a voksoláson újra, legalább öt mandátumot szerezzen. Ezáltal a párt önálló frakciót alakíthat a képviselőházban. A Vajdasági Magyar Szövetség — Pásztor István listán 250 jelölt neve szerepel, és a támogató aláírások gyűjtése február 4-én kezdődött meg (tízezer aláírás szükséges), a tervek szerint a párt választási programja február 10-e és 15-e között készül el.

A vajdasági magyarság legtámogatottabb pártja a választások után a parlamenti többség részét alkotná, és esetleg kormányzati szerepet is vállalna. Pásztor szerint ez azért fontos, mert a párt csak ,,belül’’-ről tudja kezelni, irányítani a folyamatokat a saját, a vajdasági magyarság érdekei szempontjából. Manapság a szerbiai politikai életben szinte mindenki mindenkivel együtt tud működni, a VMSZ sem kivétel. Az ellenzéki szerep nem opció.

A tartományi kormány nincs veszélyben

A VMSZ elnöke szerint az elkövetkező négyéves időszak több szempontból is sorsdöntő, hiszen az EU-tagság felé vezető úton számos jelentős döntést kell meghozni, és fontos volna, hogy ezeket azok hozzák meg, akik Szerbiában a legnagyobb támogatottságot tudhatják a magukénak. A választások után letisztul a szerbiai politikai paletta, és a politika végre nem önmagával foglalkozik majd, hanem olyan kérdésekkel, amelyek előbbre viszik az országot.

A hét egyik vezető híre volt, hogy Boris Tadić elhagyta a Demokrata Pártot. Döntését azzal indokolta, hogy nem ért egyet az új irányvonallal, amelyet a párt az utóbbi időben követ. Szerinte a DP-t „sárga tolvajokként” bélyegezték meg. A korábbi pártelnök, Szerbia volt köztársasági elnöke új pártot alapít mely — mint mondta — modernizálná Szerbiát, és tartós békét hozna a Nyugat-Balkánra.

Pásztor szerint, függetlenül attól, hogy március 16-án hogyan szerepel a Demokrata Párt, a tartományi kormány nincs veszélyben. A statútum pontosan felsorolja, hogy mikor kell kiírni a választásokat, és ebben a pillanatban nincs ilyen ok. A VMSZ célja ugyanakkor megszólítani azokat a választókat, vajdasági magyarokat is, akik korábban a DP-re szavaztak. A VMSZ dinamikus kampányt szeretne, olyat, amelyben üzenetei a társadalom minden rétegéhez elérnek, és ehhez minden rendelkezésére álló eszközzel él majd. A megszólítandók körébe tartoznak azok is, akik nem élnek Vajdaságban, hanem ideiglenesen, a jobb megélhetés reményében elhagyták az országot. A VMSZ választási programjának részei lesznek a különféle gazdaságélénkítő, -fejlesztő programok, valamint szociális és egészségügyi kérdésekkel is foglalkoznak majd. Pásztor István reményét fejezte ki, hogy az országban hamarosan olyan folyamatok indulnak el, amelyeknek hála érdemes lesz hazajönni.

VMSZ nélkül

Öt vajdasági magyar párt közös listán vesz részt az előrehozott parlamenti választásokon. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Remény Mozgalom, a Magyar Egység Párt, valamint a Vajdasági Magyar Demokrata Párt többször is egyeztetett erről. Szerintük a közös lista megfelelő alternatívát nyújt azoknak a magyar szavazóknak, akik részt akarnak venni a rendkívüli parlamenti választásokon, hogy egy olyan tömörülést támogassanak, amely a jogaikat szeretné érvényesíteni.

A Vajdasági Magyar Szövetség nem kíván a koalíció része lenni, a választásokon önállóan indul. Pásztor elmondta, hogy a VMSZ-nek nincs szüksége a többi vajdasági magyar pártra, azok mozgósító potenciálja ugyanis egy falusi civilszervezet alatt van, ezek a pártok súlytalanok a politikai palettán. Az együttműködés lehetőségét az is kizárja, hogy az öt magyar párt az elmúlt időszakban minden VMSZ kezdeményezéssel szembeszálltak.