Média nélkül nem lehet közösséget építeni

Média nélkül nem lehet közösséget építeni

A Bethlen Gábor Alap támogatásával Zentán, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium épületében tartották meg a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciójának idei találkozóját.

Az eseményen, melynek a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete volt a házigazdája, az erdélyi, felvidéki, muravidéki és vajdasági tagszervezetek, valamint a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Duna Médiaszolgáltató Zrt. képviselői vettek részt. A tanácskozás első napján jelen volt dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.

A rendezvény kezdetén Csikós Pajor Gizella, az összejövetelnek otthont adó intézmény vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd felolvasták Kőszeghy Elemérnek, a KMÚEK kárpátaljai társelnökének a levelét. Ebben a többi közt azt ajánlja, hogy „lassan nagykorúsítsuk közös pulyánkat, a »kámúékot«. Ehhez egyfelől jó volna elgondolkodni rajta, miként lehetne önálló jogi keretet építeni köré, s azon is, hogy »kistafírungozzuk«, azaz saját anyagi háttérről gondoskodjunk számára. Meggyőződésem, mindkettőre szükség van az esetleges előrelépés céljából.” Ezután Klemm József vajdasági és Ambrus Attila erdélyi társelnök emlékezett vissza a kezdetekre, valamint vázolta az elvégzett munkát és a terveket.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) közös szervezésében 2005 májusában Szegeden találkoztak az anyaországon kívül élő magyar újságírók képviselői, és megalakították a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvencióját. A társulás új szakaszt nyitott a határon túli és az anyaországi média kapcsolattartásában. Ezt a szervezetet nem egyetlen irodából irányítják, mégis hatékony, hiszen munkája az együtt gondolkodás nyomán valósul meg. Akadtak, akik kételkedtek a létjogosultságában, de mára bebizonyosodott, összetarthatnak a különböző régiókban élő magyar újságírók, és a saját programjukat be tudják illeszteni egy közös cselekvési tervbe. A KMÚEK a kezdetektől hangsúlyozta a határon túli magyar újságíróképzés és továbbképzés fontosságát, egyszersmind több tanácskozást tartott a sajtószabadság kérdéséről, valamint egyéb meghatározó jelentőségű témakörökről.

Jelentős kezdeményezése az egységes magyar médiastratégia és a magyar médiakatalógus, mely számba venné a Magyarországon és a külhoni nemzetrészekben megjelenő, működő valamennyi médiumot. A regiszternek a Kárpát-medencére vonatkozó része egy-két évvel ezelőtt elkészült, de természetesen szükség van a rendszeres frissítésére.

Az együtt gondolkodásnak mindenki számára igen fontos hozadékai lehetnek, hozzásegíthet, hogy a különböző régiókban élő magyar újságírók megtalálják azokat a témákat, amelyek elősegíthetik a saját közösségük fejlődését. Ehhez azonban arra is szükség volna, hogy a kollégák küzdjenek az újságíró-társadalom megosztottsága ellen, mely nemcsak Vajdaságban, hanem a többi utódállamban is felbukkan.

A szakemberek szerint az újságírás szerepe manapság messze túlmutat önmagán. Egy kisebbségi közösségnek a léte már nemcsak a Reményik Sándor által említett templomtól és iskolától függ, hanem a sajtótól is. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a sajtó gyengülése a közösségi kohéziós erő csökkenését hozza magával, a megerősödéséhez azonban rendkívül fontos a minőség és a hitelesség is.

A felszólalók a tapasztalatcserét és a továbbképzést is nagyon fontosnak tartották, hangsúlyozva, hogy éppen ezek a fogalmak határozták meg a KMÚEK elmúlt tizenegy évének munkáját.

Szili Katalin a Joggal Európában, A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések 25 éve című könyvet ajándékozta a jelenlévőknek. A kiadvány témájával kapcsolatban elmondta, jelenleg több olyan határon túli terület van, ahol elképzelhető az autonómia kialakítása, és kitért a sajtó szerepére is ezeknek az elképzeléseknek a népszerűsítésében.

A találkozó részvevői Versecre is elutaztak, ahol a Petőfi Sándor Kultúregyesületben bemutatták a VMÚE Érdsomlyói hídfő című kötetét, mely a tavalyi riporttáborban készült anyagokat tartalmazza. A helybeliek nagy szeretettel fogadták az újságírókat, és örültek, hogy fontosnak tartották „hazahozni” a könyvet, vagyis abban a környezetben beszélni róla, ahol az írások születtek. Az esten a kiadvány több szerzője — Léphaft Pál (Újvidék), Ambrus Attila (Brassó), Sarány István (Csíkszereda), Bögözi Attila (Marosvásárhely), Farkas-Ráduly Melánia (Temesvár), Bencsik István (Szabadka), Martinek Imre (Torontálvásárhely) — osztotta meg gondolatait a közönséggel.

A konferencia második napján fogadták el a KMÚEK zentai közgyűlésének zárónyilatkozatát. A dokumentumban az elmúlt tizenegy év tapasztalatát összegezve megállapították, hogy szükség van a határokon átívelő szakmai szervezet hivatalos bejegyzésére. Az elindított folyamat a magyarországi és/vagy uniós jogi személyiség státuszának megszerzését célozza. A konvenció folytatja a hálózatépítést a magyarországi szakmai szervezetek, a Média Önszabályzó Testület (MÖT), az őrvidéki újságírók, valamint az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN) bevonásával. Kötelezettséget vállal arra is, hogy ezentúl évente jelentést készít a külhoni magyar régiók sajtójának állapotáról és az újságírók helyzetéről. A KMÚEK továbbra is elsődleges fontosságúnak tartja az újságírók folyamatos szakmai továbbképzését, ezért együttműködik az erre vállalkozó magyarországi, illetve külhoni szakmai szervezetekkel és szakemberekkel, valamint szorgalmazza a fiatal újságírók tagozatának létrejöttét a szakmai szervezeten belül.


Szabó Attila és Martinek Imre felvételei

 

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Kapaszkodjunk fel a Répát-hegység bérceire a Hazajáró csapatával!
Média
  • Schödl Dóra
  • 2018.10.18.
  • LXXIII. évfolyam 42. szám
Tartalmas riportok a Határok nélkül szombati adásában
Média
  • MTVA
  • 2018.10.16.
  • LXXIII. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink