Áder János első hivatalos programja

Áder János köztársasági elnök első hivatalos programján előléptetéseket osztott ki. A honvédelmi miniszter előterjesztésére a Sándor-palotában nyugállományú vezérőrnaggyá léptette elő Kalmár Ferenc nyugállományú dandártábornokot, Vass Sándor ezredest pedig dandártábornokká nevezte ki.

Bánki Erik európai parlamenti mandátumot kapott

Az új köztársasági elnökhöz kapcsolódó további hír, hogy köztársasági elnökké választásával megüresedett EP-képviselői mandátumot Bánki Erik veheti át. A Fidesz országos választmánya legutóbbi ülésén döntött arról, hogy Bánki Eriket, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának fideszes elnökét jelöli az Áder János köztársasági elnökké választásával megüresedett európai parlamenti képviselői posztra. Bánki Erik a 2009. évi EP-választáson a Fidesz--KDNP listájának a 35. helyén szerepelt. Az 1970-ben született politikus 1998 óta országgyűlési képviselő, minden alkalommal pártja Baranya megyei területi listájáról került a parlamentbe. 2005 óta a párt regionális politikai igazgatója.

NavracsicsKonovalov-találkozó

Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Alekszandr Konovalov orosz igazságügyi miniszterrel tárgyalt Szentpéterváron. A kétoldalú megbeszélésre a szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórum keretében került sor. Navracsics Tibor a találkozó után elmondta: az orosz igazságügyi tárca vezetőjével a 2011-ben aláírt magyar--orosz igazságügyi együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósítását tekintették át. Példaként említette, hogy a jogi segítségnyújtás kérdéseiről orosz szakemberek folytattak azóta eszmecserét Budapesten. A miniszter sikeresnek minősítette az orosz partnerekkel való együttműködést. Hozzátette, hogy a szentpétervári II. Nemzetközi Jogi Fórumon is ennek keretében vesz részt. Navracsics Tibor kiemelte: Alekszandr Konovalovval megállapodtak arról, hogy amennyiben az orosz fél folyamattá bővíti a szentpétervári tanácskozást, akkor ''Magyarország kész helyet adni a tekintélyes nemzetközi fórumnak”.

Magyarország elkötelezte magát a konszolidáció mellett

Londoni elemző intézetek szerint a magyar kormány az egyre nagyobb növekedési kockázatok ellenére elkötelezte magát az államháztartási konszolidációs tervek végrehajtásának folytatása mellett. Erre a következtetésre jutottak budapesti látogatásuk során az egyik globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni felzárkózó térségi elemzői, akik szerint ugyanakkor egyelőre nehéz megjósolni az új IMF/EU-programról szóló megállapodás időpontját. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének szakértői közölték: ''Megítélésük szerint a kitűzött költségvetési célok következetes végrehajtása erősíteni fogja a befektetői bizalmat. A ház közgazdászai a budapesti látogatást értékelő elemzésükben megerősítették azt az előrejelzésüket, hogy a magyar jegybanknak az idei év második felében fél százalékpontnyi kamatcsökkentésre nyílik lehetősége.”

Bajnai Gordon: ''Be kell ismerni gazdaságpolitika kudarcát”

Bajnai Gordon volt miniszterelnök a londoni elemzőkkel ellentétben kevésbé látja ígéretesnek a magyar gazdaságpolitika jövőjét. Erről a Hungarian Business Leaders Forum által szervezett 11. Pénzügyi csúcstalálkozón beszélt Budapesten. Nyolc hónap telt el az EU/IMF kapcsolatfelvétel bejelentése óta, és már egyre többen gondolják, hogy csupán tárgyalni akar a kormány -- vetette fel a volt miniszterelnök. ,,Bár a tárgyalások esélye is képes átmenetileg stabilizálni a forintot, de az is igaz, hogy aligha lesz megállapodás a jelenlegi gazdaságpolitika kudarcának, zsákutcás voltának beismerése és érdemi korrekciója nélkül" -- jelentette ki Bajnai Gordon, megfogalmazva a tételt: hajlandó-e idáig elmenni Magyarország jelenlegi kormánya. Véleménye szerint ez lenne az ország érdeke.

Másfél millió dollárnyi támogatás az afgán biztonsági erőknek

A magyar kormány 2015-től három éven át évi 500 ezer dollárral támogatja az afgán biztonsági erők finanszírozását -- jelentette be Hende Csaba honvédelmi miniszter. Elmondta továbbá: ,,Az Afganisztánba csapatokat küldő NATO-országok és a szervezeten kívüli szövetségesek 2015-től évi 4,1 milliárd dollárt adnak az afgán biztonsági erők működésére. Magyarország három év alatt 1,5 millió dollárral járul hozzá ehhez. A chicagói NATO-csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatón a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Afganisztán téma lesz a megbeszélésen is. Az állam- és kormányfők -- a NATO-tagországok mellett a hozzájáruló államok bevonásával -- áttekintik a biztonsági feladatok átadásának, valamint az afgán biztonsági erők önfenntartásának kérdését, illetve szóba kerül Afganisztán és a NATO hosszú távú kapcsolata is. A konferencián megerősítik az ,,együtt be, együtt ki" alapelvet -- tette hozzá.